Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
6. szám - Kertai Ede: Vízfolyások vízerőkészletének fokozottabb kihasználása
Kertai E.: Vízfolyások vízerqkészletének kihasználása Hidrológiai Közlöny 1958. 6. sz. 1^01 K l a = y n = 0 n = t 1 x i b= y n = 0 « = íj K„ = V K[ a n = t 2 y n = 0 n=t, \b K\ e = n = í, V B a + Bka l n = t x V Ü a+ Üta («i +1 )-r 1 / 1 » = (, + ! qn Bb + Bkb l n = t x V Üb + Ükb [h + \)-r 1 B = íj+1 qn B c + Bkc l n=t x V Üc + Ütc fc + i )-r 1 n = t 1 +1 qn B' a + n=ty V Ü'a (í 2+ l).gc + n = < 2+1 qn Bb + n — ty V Ü'b (k + i)-r + n = tj +1 qn B'c + n=t y V Ü'e (í 2+ \)-q n + n = í 2 +1 qn íj = a beruházás befejezési éve í 2 — a helyettesítő beruházás befejezési éve t x — ti = a mű leírási ideje években ty t'^ —— helyettesítő mű leírási ideje években B' a, B' b, B'c, ... = az egyes ágazatok helyettesítő műveinek beruházása Ü a, ü b, Ü c, ... = az egyes ágazatok saját művének egy évi üzemi költsége Ü'a, Ü'b, Ü'e, ... = az egyes ágazatok helyettesítő művének egy évi üzemi költsége Üka, Ükb, Ütc ... = a közös művek egy évi üzemi költségének az Lika, £>kb, Ukc • • • arányában eső összege. Bka, Bkb, Blc =... a közös beruházásból az egyes ágazatokra jutó összeg előre felvett (becsült) értéke úgy, hogy Bka + Bkb + Bkc ••• = Bk A feladat iterációval oldható meg. A közelítés eredményeként Bka & Bka Bkb Bkb Bkc Bkc kell lenni. Mennél jobban becsüljük meg Bka, Bkb, Bkc értékét, annál gyorsabban eredményre jutunk. 43 Számpélda. Szétosztandó egy folyami vízlépcső beruházási költsége a haszonélvező vízgazdálkodási ágak között. A vízlépcső — amely duzzasztóműből, vízerőtelepből és hajózsilipből áll — az öntözés és a vízerőhasznosítás; céljait szolgálja. A hajózsilip a már meglevő víziközlekedés fenntartását biztosítja. Adatok : Duzzasztómű beruházása .... 161 millió Ft Vízerőtelep 192 millió Ft Hajózsilip 52 millió Ft A vízlépcső telj. beruházása. . 405 millió Ft Minősítés. A példa kidolgozása során két változatot veszünk alapul. 1. Az öntözés és a vízerőhasznosítás közös érdekű hasznosítások. A víziközlekedés nem vesz részt a hasznosításban, mert előbb feltételeztük, hogy a hajózsilip csak a meglevő hajózás fenntartását biztosítja s így csak teherként, mint közös beruházás jelentkezik. A költségek a képletek jelölésével az alábbiak szerint alakulnak : B = 405 millió Ft., a vízlépcső teljes beruházása B a — 0 millió Ft, az öntözés saját célú beruházása B b = 192 millió Ft, a vízerőhasznosítás saját célú beruházása Bk = 161 + 52 = 213 millió Ft, közös célú beruházás. Feladat a Bk = 213 millió Ft közös célú beruházás szétosztása az öntözés és a vízerőhasznosítás között. Első megközelítésképpen felezzük meg Bk-1 az. öntözés és a vízerőhasznosítás között. Akkor B X k a = 106,5 millió Ft B x k b = 106,5 millió Ft Először kiszámítjuk a beruházás kezdeti időpontjára leszámítolt ráfordításait. A duzzasztómű építési idejét 5 évre vesszük fel, leírási idejét pedig 50 évre. Kamatláb 8%. Egy évi üzemköltség (javítás, karbantartás, üzemeltetés) 3,0 millió Ft. A képletbe az alábbi értékeket kell helyettesíteni r f, = 4 év a beruházás befejező éve a kezdő év után B a = 0 Bka = 106,5 millió Ft P = 8% kamatláb és tx =» 54 év a leírási időszak befejezése a kezdő év után Uka = 3,0 1,5 millió Ft Kia = y n=0 106,5 5- 1,08"~ 54 V 1,5 1,08" 105,3 millió Ft Ezután a helyettesítő műnek a beruházás kezdeti időpontjára leszámítolt ráfordításait kell kiszámítani. A helyettesítő beruházás provizórikus szivattyútelep. Beruházási költsége 0,5 millió Ft/m 3/sec. A berendezés elévülése 15 év. 1 m 3/sec-ra jutó kiadás évente 0,3 mülió Ft. A kapcsolódó öntözés vízszükséglete az első évben 53 m 3/sec, ez 10 év alatt felfut 87 m 3/sec-ra. Számításomban — egyszerűség kedvéért kezdettől 87 m 3/see-t vettem figyelembe. ty = 54 év a leírási idő B' a = 87-0,5 = 43,5 millió Ft Ü' a = 87-0,3 = 26,1 millió Ft vn /43.5 ^ 1 K' i a = \ b 26,1 — = 383,0 millió Ft <—V 15 J q n n = 0 H a = K' i a — K i a = 383,0 = 105,3 = 277,7 millió Ft
