Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

5. szám - Lovas László - Szabó László: Csapadékbeszivárgási vizsgálatok Újkígyóson

LovEs L.—Szabó L.: Csapadékbeszivárgási vizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1958. 5. sz. 329 5. Összefoglalás A tervezett békéscsabai vízmű 1. sz. kútcsoport ja természetes vízfolyástól távol esik. Ezért a javasolt 6000 m

3/nap víztermelés pótlását csak a felszínközeli, egymással összefüggő vízvezető rétegek vizének a vízszintes, illetve függőleges irányú szivárgása biztosíthatja. A vízszintes irányú talajvízpótlódás az OsAlaros hordalékvonulatain keresztül valószínűsíthető. Feladatunk a függőleges irányú, azaz a helyi csapadékból táplálkozó és tartósan kitermelhető talajvízpótlódás számításba vehető mennyiségének és az ilyen alapon igényelt vízgyűjtőterület nagyságának és rendelkezésre állásának meghatározása volt. A feladat megoldása érdekében a kútcsoport közelében kijelölt kísérleti telepen 1955 novemberétől kezdődően több, mint féléves vízháztartási vizsgálatokat végeztünk. A vizsgálatok eredményeiből megállapítható volt, hogy a kútsor üzemelése szempontjából a szükséges mértékű függőleges irányú talajvízpótlódás meteorológiai és hidrogeológiai lehetőségei megvannak. A területen átlagosan évi 60 mm helyi csapadékból származó és tartósan kitermelhető talajvízutánpótlással számolhatunk. A tervezett 6000 m

3/nap vízkivétel csupán ilyen jellegű utánpótlódásához kellő biztonsággal 50 km

2-es vízgyűjtőterület számításbavétele szükséges. Ez a terület a kútcsoport vidékén rendelkezésre áll és így a vízvezető rétegek csapadékból táplálkozó vízutánpótlódása is biztosított. * A kísérleti munka elvégzését a Békés megyei Tanács Tervosztálya részéről Bálint Imre mérnök lelkes támogatása tette lehetővé. A vizsgálatokat Galli László osztályvezető értékes szaktanácsaival segítette. Az észlelési és adatfeldolgozási munkákat elsősorban Szabó Károly, Szirmúi László, Erostyálc Anna, Olasz Jenőné, Imre Ilona, Juhász József és Krucsai György végezték. Önzetlen közreműködésüket ezúton is hálásan megköszönjük. IRODALOM [1] Bacsó Nándor : A hőmérséklet eloszlása Magyarországon. 1901—1930. Bpest. 1948. [2] Bacsó Nándor : A hőmérséklet szélső értékei Magyarországon. 1901—1950. Bpest. 1952. [3] Hajósy Ferenc : Magyarország csapadékviszonyai. 1901—1940. Bpest. Í952. [4] Kéri Menyhért: Magyarország lióviszonyai. 1929/30.—1943/44. Bpest. 1952. [5] Kovács György és Lécfalvy Sándor : Hozzászólás a tartósan termelhető talajvízhozam meghatározásának kérdéséhez. Hidrológiai Közlöny. 1954. 11—12. sz. [6] Lászlóffy Woldemár: A fajlagos lefolyás sokévi átlaga Magyarországon és a hidrológiai hosszszelvények. Vízügyi Közlemények. 1954. 2. sz. [7] Lovas László és Vitális György : A békéscsabai vízmű területének geohidrológiai feltárása. Hidrológiai Közlöny. 1958. 2. sz. [8] Mados László : Öntözési és vízgazdálkodási tanulmányok a tiszafüredi öntözőrendszer területén. Öntözésügyi Közlemények. 1939. 1. sz. [9] Mándy Tamás és Almássy Bálint: Tanulmány 17 db újkígyósi talajminta ásvány-, kőzettani és talajkémiai vizsgálatával kapcsolatban. Kézirat 1956. [10] Popov O. V. : A csapadékvíz talajba szivárgása és a folyamat tanulmányozásának módszere. Trudü Goszudarsztvennogo Gidrologieseszkoeo Insztituta. Leningrád. 1956. GIDROMETEOIZDAT. [11] Ravasz Tibor: A gödöllői homokos erdőtalaj 1955. évi vízforgalmának vizsgálata. Agrártudományi Egyetem Kiadványai, IV. kötet. 1957. 2. sz. [12] Rónai András: A magyar medencék talajvize, az országos talajvíz térképező munka ereclményei. 1950—1955. Földtani Intézet Évkönyve. XLVI. 1. f. 1956. [13] Rónai András: Előzetes tanulmány Békéscsaba vízellátásával kapcsolatos földtani vizsgálatokról. Szakvélemény. Kézirat. Bpest. 1955. [14] Rónai András és Fehérvári Miklós: Felvételi jelentés "Újkígyós (5366/3) és Elek (5366/4) lapok síkvidéki, földtani felvételéről. Kézirat. 1955. [15] Sümeghy József : A Tiszántúl. (Magyar tájak földtani leírása. VI.) Bpest. 1944. [16] Sümeghy József: Békéscsaba vízellátásának kérdése. Hidrológiai Közlöny. 1952. 3—4. sz. [17] Szabó László: Hidrológiai tanulmány a csapadékból beszivárgó talajvízutánpótlás meghatározására a békéscsabai vízmű újkígyósi kútcsoportjának területén. Bpest. Kézirat. 1956. [18] Szabó László: Az öntözési normák helyszíni meghatározása nagyüzemi szántóföldi öntözésnél. Kandidátusi disszertáció. Kézirat. 1957. [19] Szesztay Károly: Segédletek a területi párol fás meghatározására. Beszámoló a VITUKI 1956. évi munkájáról. Bpest. 1957. [20] Ubell Károly: A talajvízjárás törvényszerűségei. Beszámoló a VITUKI 1954. évi munkájáról. Bpest. 1955. [21] VITUKI: Magyarország Hidrológiai Atlasza. II/2. Hőmérsékleti és párolgási viszonyok. UNTERSUCHUIVG DER EINSICKERUJÍG V01V NIEDERSCHLAGEN IST ÚJKÍGYÓS von L. Lovas und L. Szabó Die Brunnengruppe I für das geplante Wasserwerk in Békéscsaba liegt weit von natürlichen Wasserláufen. Deshalb kann die auf Grund hydrogeologischer Erschliessungen vorgeschlagene Entnahme von 6000 m

3/Tag nur durch waagrechte bzw. lotrechte Sickerbewegungen zwischen den zusammenhángenden oberfláchennahen Grundwassertrágern zugeführt werden. Ein waagrechter Grundwasserstrom im Schuttkegel der Ur-Maros scheint walirscheinlich. Als Aufgabe stellte sich die Ermittlung des lotrechten d. h. aus den örtliehen Niederschlagsmengen gespeisten und dauernd entziehbaren Wassernachschubs, sowie der hierfür notwendigen Einzugsgebiets. Zu diesem Zweck wurden in einer Versuchsanlage inmitten eines Grundwasserhügels zwischen 1. November 1955 und 31. Mai 1956 hydrologische und meteorologiselie Erhebungen durchgeführt. Um die Veránderlichkeit der Bodenfeuchtigkeit bestimmen zu können, sind an drei Stellen alle 20 cm bis zu 1,60 m Tiefe táglich, bis zum etwa 5 m tief liegenden Grundwasserspiegel alle 3 Tage Bodenproben entnommen worden, wobei die Terminwerte der für die Einsickerung massgebenden Wetterelemente und in 3 Beobachtungsbrunnen der Grundwasserspiegel beobachtet wurden. Bei den Grundwasserspiegelablesungen gelangten zwei neuartige Instrumente zur Anwendung ( Bild 1, 4, 5). Die Ergebnisse der Untersuchungen wurden auf Grund einer neuen Auffassung unter Berücksichtigung der mit der Tiefenlage kleineren Grundwasserspiegelaussehláge berechnet (Abb. 12). Die boden physikalischen, mineralogisclien, boden chemischen, meteorologischen und Einsiekerungserhebungen erwiesen, dass im Feinsandbodcn die Möglichkeiten für den benötigten lotreeht gerichteten Wassernachschub der geplanten Brunnengruppe gegeben