Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

3. szám - Dzubay Miklós: A víz összetételének hatása a tiszántúli öntözött talajok elszikesedésére

234 Hidrológiai Közlöny 1958. 3. sz. Dzubay M.: A víz összetételének hatása a talajok el-szikesedésére A hortobágy-szászteleki rizskísérleti telep öntöző főcsatornája mentén felvett talajszelvények alapvizsgálati eredményei 4. táblázat Table 4. Analytical results of soil samples talcen along the main irrigation canal at the experimentál rice-station Hortobágy—Szásztelek. (1) Alkaline vegetation ; type of soil-, (2) Soil sample ; (3) Number of sample ; (4) Sampling depth, in centimeters ; (5) Totál sah, % ; (6) Alkalinity in soda equivalent, % ; (7) index of cohesiveness ; (8) pasture adobe. Average Tabelle 4. Ergebnisse, der grundsátzlichen Untersuchungen an den Bodenprofilen des Berieselungs-Hauptkanals des Reisversuchsfeldes Hortobágy-Szásztelel:. (1) Sodaische Pflanzen ; Bodenart. (2) Bodenprobe. (3) Nummer. (4) Tiefe [cm]. (5) Gesamtsalzgehalt, %. (fí) Alkalitat in Soda, %. (7) Bindigkeitszahl. (8) Wiesenlehm. Durchsclinitt (!) Szikes növényzet; talajtípus (2) Tal (3) száma ij minta (4) mélység, cm pH H,0 .. (5) Ossz. só, 0/ /o (6) Lúgosság mint szóda, 0/ /o Szénsavas mész CaC0

3, /o (7) Kötöttségi szám •illa 0—20 7,6 0,07 49 Réti vályog b 20—40 6,9 <0,02 •— — 48 c 40—60 6,9 < 0,02 .— v — 53 d 60—80 6,6 0,05 — — 44 37 átlaga 7,2 <0,02 — — 47 Metricaria ohamomilla, Lopidium 38 /a 0—10 8,3 0,13 0,01 39 cartilagineum b 10—30 9,3 0,28 0,17 < 1,0 45 c 30—50 9,4 0,42 0,10 < 1,0 54 d 50—70 9,4 0,35 0,06 < 1,0 47 38 átlaga 8,6 0,13 0,02 — 42 Lepidium cartilagineum 39/a 0—10 7,5 0,22 — 42 b 10—30 6,5 0,20 <0,01 — 44 c 30—50 6,3 0,17 <0,01 — 48 d 50—70 5,7 0,15 <0,01 — 44 39 átlaga 8,3 0,09 0,01 <1,0 54 (

8> 47/a 0—20 7,1 <0,02 49 Réti vályog b 20—40 7,2 <0,02 — 45 c 40—60 7,5 0,02 — — 43 d 60—80 7,4 <0,02 — — 48 47 átlaga 7,3 « 0,09 — — 44 Puecinellia limosa, Artemisia salina 48/a 0—10 9,3 0,20 0,15 2,0 46 b 10—30 9,4 0,20 0,14 1,6 46 c 30—50 9,6 0,25 0,20 3,0 61 d 50—70 9,5 0,24 0,18 1,8 48 48 átlaga 8,6 0,10 0,01 4,5 47 hordalék-mennyiségét. Az utóbbi esetében sajnos kis víz idején történtek a mintavételek, így még hozzávetőleg sem tudhatjuk, hogy mennyi hordalékot szállít a Nyugati Főcsatorna. Mados [8] 1938—39-ben a Tiszán Tiszaörvénynél, 1939—40-ben pedig a Hármas-Körösön Békésszentandrásnál végzett hasonló vizsgálatokat. Ő ezeken a helyeken az egész év folyamán rendszeres mintavételekkel ellenőrizte a lebegtetett hordalék mennyiségét. A vizsgált folyószakaszok vizének átlagos lebegő hordaléka az öntözések időszakában évenkint igen tág határok között változott. Az átlagérték 1938-ban a Tiszán 470 g/m

3, 1939-ben pedig csak 236 g/m

3 volt. Hasonló helyzetet tapasztalt a Hármas-Körösnél is avval a különbséggel, hogy ott kisebb értékek adódtak. Mezősi és Donáth [9] a Marosban 1951-ben 420 g/m

3, 1952-ben pedig 232 g/m

3 évi átlagos lebegtetett hordalékot határozott meg. Az 5. táblázatból — az 1. ábra segítségével — megállapíthatjuk, hogy magában az öntöző csatornában is bekövetkezik már elég jelentékeny mennyiségű lebegő hordaléklerakódás. Ha feltételezzük, hogy a tenyészidő alatt áthaladó hordalék mennyiségének csak 20%-a rakódik le, akkor ez m

3-enkint átlag 200 g lebegő részt szállító víznél 40 g-ot jelent, 100 kh rizstelep öntözéséhez 870 000 m

3 víz szükséges. Ez a vízmennyiség 3 km hosszú csatorna mentén évente 348 q lebegtetett hordalékot rak le. Ha a csatorna felülete folyómóterenkint 2,5 m

2 (kb. 3/4 m

3/sec vizet szállít), akkor a tenyészidő alatt átlag 2 mm vastagságú hordalék rakódik le a vízzel érintkező csatornafelületen. (Természetesen ez a lerakodási vastagság nem lesz mindenütt pont csak 2 mm, hanem a csatornafalakon jóval több, a fenéken pedig kevesebb. Ez attól függ, hogy a víz milyen súrlódási felületet érint és sebessége hogyan változik.) A lerakódás az öntöző csatorna belső falát néhány óv alatt jelentős mértékben beiszapolja.