Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
3. szám - Dzubay Miklós: A víz összetételének hatása a tiszántúli öntözött talajok elszikesedésére
Dzubay M.: A víz összetételének hatása a talajok elszikesedésére Hidrológiai Közlöny 1958. 3. sz. 245 Mados [8] imént idézett munkájában megállapítja, liogy élővizes öntözések esetében a csatornarendszerbe, illetőleg az öntözött földekre kerülő és ott lerakódó lebegtetett hordalék menynyisége nem hanyagolható cl azok feliszapolódása szempontjából. Számításaink alapján rizsöntözésnél kh-kint évente 9—35 q között ingadozik a lerakódó hordalék mennyisége, ami 1 m 2 felületen 0,07—0,30 mm vastagságú lerakódást jelent. Ez a hordaléklerakódás két szempontból is jelentős, egyrészt a tápanyag utánpótlás, másrészt a talajkialakítás szempontjából. Sajnos, a hazai szakirodalomban csak nagyon kevés idevonatkozó kutatással találkozunk. Az élővízi hordalék trágyahatásával a múlt század végén Kvassay [7] foglalkozott behatóan. Megállapította, hogy a Tisza és mellékfolyói mentén sokezer kh olyan rét és legelő van, amelyen a trágyázás esetenlcint azzal pótolható, hogy a talajt a téli időszakban vagy kora tavasszal iszapos vízzel többször elárasztják. Ilyen öntözés volt — hogy csak két nagyobbat említsünk — a Duna melletti Adonyban 300 kh-on és a tiszamentén Abonyban 112 kh-on 40 éven keresztül (Trummer [5])- . Ujabban folyóink lebegtetett hordalékának ásványi összetételével Mezősi és Donáth [10] foglalkoztak. Ők a Tisza és Maros vizének vizsgálata során megállapították, hogy a hordalékban a növény és a talaj szempontjából fontos három elem, a Ca, a K és a P, főleg szilikát vegyületek alakjában fordul elő. Ezek növénytáplálkozás szempontjából csak elmállásuk után jöhetnek számításba. Vannak időszakok — főleg nyár végén és ősszel — amikor a Ca kalcit alakjában is előfordul a hordalékban. A foszfor apatit alakjában a földpátban zárványként van jelen. A folyók a káliumot muszkovit, illetve ort okiász alakjában szállítják. Természetesen, mint a szerzők is megállapítják, a fenti adatok nem azt jelentik, hogy az Alföl- > clön az iszaplerakódás teljesen helyettesíti a trágyázást, csupán esetenként pótolja azt. Hogy trágyahatásuk milyen mérvű, azt még további kísérletezéssel és kémiai vizsgálattal kell megállapítani. A hordalék talaj kialakító hatására nálunk még nem nagyon lehetnek tapasztalatok, hiszen hazai öntözéseink mintegy 100 éve kezdődtek és soha nem üzemeltek 40—50 évnél tovább egy helyen. Ezzel kapcsolatban Mezősi [11] megállapítja, hogy a lebegő hordalék durvább frakciói, a homok és az iszap, a talaj kialakításában inkább mint váz szerepelnek, míg az anyagrészecskék a talaj kémiai, kolloidális tulajdonságait befolyásolják lényegesen. A szovjet" szakirodalomban Orlov (cit. in 1) foglalkozik az embernek ezzel a talajkialakulást befolyásoló tevékenységével. Megállapítja, hogy Közép-Ázsiában az oázisok kultúrtalajának kj| alakítása már évszázadok óta folyik, amióta ow öntözések vannak. Az öntözés következtében humuszos réteg rakódik le, amely egyes helyeken 1—1,5 m vastag. Ezt a lerakódást „agro-öntözési" (agro-irigacioni) rétegnek nevezi.. Tisza, Kettős-Körös és Nyugati Főcsatorna Table 5. The suspended sediment of the Tisza River, White- and Black Körös Rivers and of the Westem Main Irrigation canal in the irrigation waters of the above fields. (1) River ; (2) sampling ; (3) time; (4) notation ; (5) silt content in grammes/cu. m ; (6) silt deposit in 100 kg/1,4 acres ; (7) silt deposited over 1 sq. TO. area in millimetres; (8) about 20 km from the Tisza River ü. táblázat lebegő iszaptartalma a telepek öntözővizében Tabelle 5. Schwebschlammgehalt der Flüsse Tisza, Kettős-Körös und des Westlichen Hauptkanals im Berieselungswasser der Fclder. (1) Fluss. (2) Probeentnahme. (3) Dátum. (4) Bezeichnung. (q) Schlammgelialt, g/m 3. (6) Schlammablagerung in [h/Katastraljoch], (7) Schlammablagerung je TO 2 in [mm]. (8) Etwa 20 km von der Tisza entfernt (1) Folyó (2) A mintavétel (5) Iszaptartalom, g/m 3 (fi) Iszaplerakódás kh-kint, q-ban (7) 1 m 2-re lerakódottiszap mm-ben (1) Folyó (2) A mintavétel (5) Iszap t artalom, g/m : 1 (6) Iszaplerakódás kh-kint, q-ban (V) 1 m 2-ro lerakódott iszap mm-ben (1) Folyó (3) időpontja (4) jelzéso (5) Iszaptartalom, g/m 3 (fi) Iszaplerakódás kh-kint, q-ban (7) 1 m 2-re lerakódottiszap mm-ben (1) Folyó ; .(3) időpontja .(4) jelzése (5) Iszap t artalom, g/m : 1 (6) Iszaplerakódás kh-kint, q-ban (V) 1 m 2-ro lerakódott iszap mm-ben (8) (8) Tiszától V. 3. ö IV. 319 27,8 0,24 Tiszától VI. 20. ö VI. 20 2,3 0,02 kb. 20 ö V. 258 23,3 kb. 20 ö IX. 25 2,2 km-re ö VI. 243 21,2 km-re ö X. 11 1,0 ö I. 233 20,2 ö I. 30 2,0 KettősV. 23. ö I. 840 73,5 0,03 Kett ősVII. 9. ö 11. 29 2,5 0,03 Körös ö 11. 042 55,8 Körös ö II. 47 4,1 ö III. (112 53,2 ö III. 51 4,4 ö IV. 488 42,5 ö IV. 20 1,7 ö V. 440 38,5 ö V. 22 1,9 Nyugati VI. 4. ö I. 78 0,8 0,05 Nyugati VIII. 10. ö 1. 102 8,9 0,07 Főcsaö 11. 75 0,5 Főcsaö I. 84 7,3 torna ö III. 79 0,9 torna ö II. 84 7,3 ö IV. 72 fi, 3 ö III. 99 8,0 ö V. 71 0,2 ö IV. 94 8,2
