Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

4. szám - Hortobágyi Tibor: A Hortobágyi Halgazdaság I–II. és VII. számú halastavai algáinak kvantitatív vizsgálata

Hortobágyi T.: A hortobágyi halastavak algái Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 4. sz. 299 7. A legjelentősebb szervezetek u) A VII. sz. halastó tavaszi jelentősebb szer­vezetei : Literszám Euglena haematodes (Ehr.) Lemm 40 000 Ankistrodesmus falcatus var. spirilliformis G. S. West 100 000 Anabaena torulosa (Carm.) Lagerh 4 000 Oscillatoria tenuis var. tergestina Rabh. 4 000 Lepocinclisek 8 000 Aetinastrum Hantzsehii Lagerh 110 000 Oocystisek 6 000 Trachelomonas granulosa Playf 10 000 Ankistrodesmus setigerus (Schroed.) G. S. West 14 000 Bacillariophyceae 284 000 b) Nyári leggyakoribb szervezetek : Merismopedia minima G. Beck 11 449 000 Dictyosphaerium pulchellum var. minutum Defl 600 000 Oocystisek 500 000 Oscillatoria tenuis Ag 54 000 Scenedesmusok 82 000 Pediastrum duplex Meyen 10 000 Lepocinclis texta var. salina (Fritsch) Popova 12 000 Trachelomonas fluviatilis Lemm 46 000 Trachelomonas granulosa Playf 30 000 Trachelomonas volvocina Ehr 76 000 Phacus longicauda (Ehr.) Duj 17 000 Closterium acutum Bréb. és a var. varia­bile (Lemm.) Krieger 8 000 Bacillariophyceae 748 000 c) Őszi leggyakoribb szervezetek : Trachelomonas scabra Playf 471 000 Dictyosphaerium pulchellum var. minutum Defl 306 000 Scenedesmusok 155 000 Closterium acutum Bréb. és a var. varia­bile (Lemm.) Krieger 149 000 Ankistrodesmus falcatus var. spirilliformis 352 000 Ankistrodesmus falcatus var. acicularis (A. Br.) G. S. West 345 000 Trachelomonas bulla Stein em. Defl 107 000 Oocystisek 60 000 Euglena proxima Dang 31 000 Ankistrodesmus longissimus f. minor Ilort. 120 000 Trachelomonas granulosa Playf 27 000 Tetrastrum staurogeniaeforme (Schroed.) Lemm 89 000 Phacus Soói Hort v 10 000 Bacillariophyceae 631 000 d) Téli leggyakoribb szervezetek : Chlorella spärkii Álvik 29 312 000 Chlorosarcina lacustris var. hungarica Hort. 192 000 Dictyosphaerium pulchellum var. minu­tum Defl. . . 24 000 Ankistrodesmus falcatus var. acicularis (A. Br.) G. S. West 18 000 Ankistrodesmus felcatus var. spirilliformis G. S. W 18 000 Bacillariophyceae 2 042 000 A VII. sz. halastóban minden egyes évszak­ban találunk kimondottan vezető szervezeteket. A VII. sz. tó Ai szintje színesebb, változa­tosabb, emellett sokkal bőségesebb is, mert a VIT. sz. tó évi literátlaga 12 339 649, míg az I—II. sz. tóé 897 867. A VII. sz. tóban a tavaszi plankton a leg­gyérebb : 590 250/1, de ez is meghaladja az I—TI. sz. tó tavaszi palanktonját : 466 000/1, pedig ott nem is ez a leggyérebb. A VII. sz. tó legfontosabb algái és azok évi literátlagai Species Literátlag Atóliter­átlagá­nak %-ában 1. Chlorella spärkii 7 328 000 59,4 2. Merismopedia minima .... 2 862 350 23,2 3. (»ocystisek 141 500 1,1 4. Trachelomonas scabra .... 1 18 750 1,0 5. Dictyosphaerium pulchel­1,0 lum var. minutum 233 000 1,9 C. Closterium acutum 32 250 0,3 7. Trachelomonas bulla 28 500 0,2 8. Ankistrodesmus falcatus 0,2 var. spirilliformis 118 500 1,0 9. Ankistrodesmus falcatus var. acicularis 90 750 0,7 10. Euglena haematodes 10 000 0,88 88,88 A sorrend összeállításánál a szervezetek tér­fogatát, megjelenését is figyelembe vettem (egye­dül élő, coloniás stb.). A másik tóban a 10 leg­fontosabb szervezet közül 8 Euglenophyton, míg itt 3; ott a Chlorophyceákhoz 2 alga, itt a Chloro­phyta törzsbe 6 faj tartozik. Az I—II. sz. tóban Cyanophyta a 10 kvantitatíve vezető szervezet között egy sincsen, itt egy található, amely a második helyet foglalja el. A növényegyüttes a VII. sz. halastóban jobb összetételű. Míg a másik tóban a 10 leggyakoribb szervezetet az összes algák 52%-át, itt 88,88%-át foglalja el. A két legnagyobb literátlagú alga a növények 82,6%-át teszi ki. Vessük össze a két tó algacsoportjainak literszámát feltüntető görbéket. A Cyanophyta az I—II. sz. tóban őszkor, a VII. számúban nyáron kulminál. Az Euglenophyta a rossz termelőképességű I—II. sz. tóban nyáron és ősszel, a jó termelőképességűben ősszel sza­porodott el legjobban. — A Chlorophyceae fő elszaporodása a másik tóban őszre, a VII. számú­ban télre esik, s ezt egy nagyon kisméretű szer­vezet, a Chlorella okozza. Minthogy ez a zöldalga egyedül él, emellett nagyon kis térfogatú, a kvan­titatív görbe túlozza a Chlorophyceák jelentő­ségét. IIa ettől a növénytől eltekintünk, akkor a zöldalgák a VII. sz. tóban szintén ősszel szaporod­nak el legerőteljesebben. A Conjugatophyceae legtöbb egyedszámmal mindkét tóban ősszel mu­tatkozik. A Bacillariophyceák görbéi a két tóban hasonló futásúak ; a téli plankton uralkodó szer­vezetei. A Pyrrophyta a VII. sz. tóban csupán mutatóba látható. A VII. sz. tóban a Bacillariophyceák és a Chlorophyceák literszámát feltüntető görbék nem tárják elénk azt az ellentétet, amelyet az I—II. sz. tóban tapasztalhatunk. A zavart a váratlanul el­szaporodó Chlorella spärkii okozza. A Cyanophyta és az Euglenophyta görbéi ugyancsak más futá­súak, mint az I—II. sz. tóban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom