Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

4. szám - Hortobágyi Tibor: A Hortobágyi Halgazdaság I–II. és VII. számú halastavai algáinak kvantitatív vizsgálata

Z9Jf Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 4. sz. Hortobágyi T.: A hortobágyi halastavak algái A tél a kovamoszatok és a Chlorella révén a zöldmoszatok ideje. A tavasz kvantitatíve a VII. sz. tóban a legkevesebb egyedszámú évszak, egyik csoport sem kulminál. A nyár a kékalgák periódusa s több csoport rohamos nekilendülésének ideje. Ősszel az ostorosok és a Conjugatophyceák kulminálnak s a zöldmoszatok elszaporodása tovább folytatódik. Ha a két tó szervezeteinek liter átlag szám görbéit összehasonlítjuk, világosan elénk tárid ezekből is a két tó eltérő kvantitatív állapota. Az I—II. sz. tó görbéje téltől őszig mind gyorsabban emelkedik, ősztől télig pedig hirtelen leesik. A VII. sz. tóé viszont téltől tavaszig esik hirtelen, tavasztól nyárig emelkedik, majd nyártól őszig ismét zuhan s ősztől télig megint erősen feltör. Nagy tehát a két tó között az eltérés. Az egyes algatörzsek, osztályuk literátlagai A tó literPhylum, Classis Literátlag átlaga%-ában Cyanophyta 2 888 925 23,4 Euglenophyta 280 712 2,3 Pyrrophyta + — Chlorophyceae 8 203 987 66,5 Conjugatophyceae 39 775 0,3 Bacillariophyceae 926 250 7,5 A VII. sz. tó literátlaga . . 12 339 649 100,0 16. ábra. Az I—II. számú halastó évi kvantitatív diagramja. A literátlag : 897 867 Puc. 16. rodoean KOAUiecmeeHHan duaepaMMa puönoío npyda I—

II. Cpeduee KOAunecmeo e Aumpe eodbt 897 867 Abb. 16. Quantitatives Jahresdiagramm für den Fischteich I

—II. Literdurchschnitt: 897 867 Wesen Ha összevetjük a fajszámgörbéket a növénycsoportok literadatait feltüntető görbékkel, a következőket olvashatjuk le azokról. Az I—II. sz. tóban a legtöbb faj fellépése és a legerősebb elszaporodás egybeesik a Chlorophyceáknál (ősz). Az Euglenophytonoknál kissé előre tolódik : a legtöbb faj tavasz és nyár között található, míg az elszaporodás maximuma nyár és ősz között van. A Conjugatophyceáknál a legtöbb fajt nyáron észleltem, viszont literenkint ősszel élt a legtöbb. A Cyanophytonoknál sem esik össze a fajszám és az elszaporodás maximuma. A Bacillariophyceák legtöbb fajjal tavasszal (40) és nyáron mutatkoznak (47), literátlaguk viszont télen a legnagyobb. Az I—II. sz. tóban más a kép : télen található a legtöbb faj (16), a literátlag is ekkor a legmagasabb. A VII. sz. tóban a Chlorophyceákból a legtöbb egyedet télen, a legtöbb fajt tavasszal találtam. Tavasszal viszont zöldalgából legkevesebb él a tóban. A Chlorophyceák kvalitatív és kvantitatív görbéje egészen ellentétes futású. Az Euglenophyta legtöbb fajjal nyáron, legtöbb egyeddel ősszel jelentkezik. A Conjugatophyceae legtöbb faját szintén nyáron, maximális egyedszámát ősszel észleltem. A kékalgák kvalitatíve és kvantitatíve egyaránt nyáron kulminálnak. Ha a szervezetek évi literszámát és a növényfajok számát mutató görbéket összehasonlítjuk, akkor a I—II. sz. tóban a legtöbb faj nyáron, a legtöbb egyed ősszel él. A VII. sz. tóban a fajszámgörbe tavasszal, nyáron a legmagasabb ; a literszámgörbe kétcsúcsú: télen és nyáron a legmagasabb. A kvantitatív görbék csúcsértékei egyik tóban sem esnek össze. C. Coenobiont szervezetek a) I—

11. s z. tó Oyanophyta: Euglenophyta: 1. Phacus Jávorkae 2. Phacus pusillus 3. Phacus Soói 4. Trachelomonas bulla Chl or

ophyla : b) V

11. sz. tó Cyanophyta: 1. Merismopedia minima (?) Euglenophyta 1. Trachelomonas scabra 2. Trachelomonas bulla Ohlorophyta: Ohlorococcales : 1. Ankistrodesmus falcatus var. spirilliformis 2. Dictyosphaerium pulchellum var. minutum 3. Chlorella spärkü (?) 17. ábra. A VII. számú halastó évi kvantitatív diagramja. A literátlag : 12 339 649 Puc. 17. rodoean KOAmecmeeHHan duaepaMMa pbiöHoeo npyda VII. Cpeduee KOAUHecmeo e Aumpe eodbt 12 339 649 Abb. 17. Quantitatives Jahresdiagramm jür den Fischteich VII. Literdurchschnitt 12 339 649 Wesen I—II. VII. sz. tó sz. tó Cyanophyta 1 Euglenophyta 4 2 Chlorophyta, Ohlorococcales — 3 Összesen . . . 4 6