Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
1. szám - Cziráky József: A hévizi tómeder felmérése és változásának a vizsgálata
84 Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 1. sz. Cziráky J.: A hévízi tómeder felmérése 12. ábra. A hévízi csatorna vízmércéjének vízállás grafikonja Puc. 12. rpa$UK cmostHUR ypoeneü eodbi Ha eodOMepHOM nocmy Kanajia X?eu3 Fig. 12. Hydrograph at the gauge in the Hévlz-channel 1923. m 2 1953. m 2 X. sz. ... 240 11. sz 259 XI. sz. ... 136 12. sz 238 XII. sz.... 112 14. sz 194 XIII. sz.... 40 15. sz 51 Amíg tehát a forráskráter környékén feltöltődés észlelhető, addig a sekélyebb déli részen — különösen a csatorna környékén — a tómeder mélyül. Ennek okát a lefolyó csatornába elhordott nagymennyiségű gyógyiszapban kereshetjük. A tavon 1955-ben végzett felszíni áramlásvizsgálatok eredménye azt mutatta, hogy a csatornában tízszer nagyobb a víz sebessége, mint a forráskráter környékén. Megjegyezzük, hogy a sekélyebb részen végzett mérések eredményei attól is függnek, hogy mikor hordták vissza a csatornából a tóba utoljára a gyógyiszapot. Sajnos erre vonatkozó összehasonlítható adataink nincsenek. A meder változásának összehasonlítással történő vizsgálatánál feltételeztük, hogy a hévízi tó vízszíne egyáltalán nem, vagy csak kismértékben ingadozik. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1950 év novemberében vízmércét helyezett el a hévízi csatornában a mosóháznál levő fahídon. A naponta végzett leolvasásoknak a Vízrajzi Intézet által értékelt eredményeit grafikusan (12. ábra) tüntettük fel. Számszerűen a középvízállások (KÖV) évi értéke a következő : 195 1 98 cm 195 2 95 cm 195 3 92 cm 195 4 83 cm 195 5 77 cm Az öt év középvízállásainak legnagyobb eltérése tehát 21 cm. A grafikonból látható, hogy a kisvíz (KV) és a nagyvíz (NV) szélső értékeinek különbsége 50 cm. A vízszint észlelésének időszaka (5 év) a felmérések összehasonlítási időszakához (89 év) képest csekély ugyan, de figyelembe véve Kenessey Béla [6] említett megállapítását, azt mondhatjuk, hogy a tó vízszínének ingadozása az összehasonlítás eredményeit lényegében nem befolyásolja. Korábbi vízállás megfigyeléseink nincsenek. Kívánatos lenne egy vízmérce elhelyezése a forráskráter környékén, az ottani vízszín változás megfigyelésére. Lovassy Sándor [2] megemlíti, hogy ,,a tó a XVIII. század utolsó tizedéig a mainál némileg magasabb vízállású lehetett", mert az akkor készült hévízi csatorna gyorsabban vezeti le a tó vizét, mint a korábbi természetes meder. A vizsgálatok eredménye is fokozottan alátámasztja a hévízi völgy vízügyi rendezésének szükségességét. A vizsgálatok szempontjából kívánatos, sőt szükséges a tómeder nagyobbodásának meggátlása, megfelelő műszaki létesítmény segítségével. Ugyancsak szükséges a vízsebesség csökkentése a hévízi csatornában a „korpa" elhordásának megakadályozására. Az említett javaslatokkal kapcsolatban már történtek lépések elsősorban tudományos, részben pedig tervezési vonalon is. A tó állagának megóvása érdekében fontos, hogy a helyesen elkészített tervek megvalósításáról az illetékesek mielőbb gondoskodjanak. A felmérések és a vizsgálatok során több intézmény nyújtott megértő segítséget, amelyet ezúttal is köszönünk. IRODALOM [ 1 ] D. B. I. : Boldog Zala vármegye keszthelyi hévvizedről. Sopron, 1795. [2] Lovassy Sándor: A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái. A Balaton tudom, tanúim, eredm. Budapest, 1908. II. k. 2. r. II. szak. függ.
