Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

1. szám - Cziráky József: A hévizi tómeder felmérése és változásának a vizsgálata

Cziráky J.: A hévízi tómeder felmérése Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 1. sz. 85 [ 3] Fodor Ferenc: A magyar térképírás. Budapest, 1952. I. p. 102. |4] Hencz Antal: A hévízi forrás. Keszthelyi Hírlap 1891. 16. sz. [5] Jordán Károly: A Hévíz tó fenekének fölmérése. Budapest, 1908. A Balaton tudom, tanúim, eredm. II. k. 2. r. II. szak. függ. [6] Kenessey Béla: A hévízi melegforrás. Vizügyi Közi. 1929. p. 102. [7] Cziráky József : A hévízi tó forráskráterének búváros vizsgálata. Hidr. Közi. 1954. p. 241. |8] Wachtel

, ü. : Ungarns Kurorte und Mineralquellen. Orenburg, 1859. 19

1 Boleman István : Fürdőtan. Budapest, 1887. I 10 j Papp S.—Hankó V. : A magyar birodalom ásványvizei és fürdőhelyei. Budapest, 1907. p. 119. [11] Schulhof V.—Lenkei V. D.~Vámossy Z. : Fürdők és források képes ismertetése. Budapest, 1914. p. 61. |12] Aufeszky L.—Frank M.—I'app F. : Magyarország gyógyfürdői. Budapest, 1949. p. 86. [13] Dobrossy B.—Sobók F. : Hévíz. Budapest, 1955. p. 4. [14] Fehér Miklós: Hévíe gyógyfürdő korszerűsítése. Budapest, 1954. Kézirat. [15] Hollós András : Egy magyar gyógyfürdő fejlesztésének műszaki problémái. Műszaki élet, 1955. 13. sz. p. 25. nPOMEP PyCJlA 03EPA X3BM3 H HCCJ1EJIOBAHHE ErO M3MEHEHHR Fi. UupaKu JleTOM 1953 roaa coTpyAmiKaMii rnaporeoaoniMecKoro OTaena BeHrepcKoro BajibHeojiorimecKoro MccjieflOBaTejibCKoro MiiCTuryTa — nocae uccJieaoBaHiiH B0Ä0Jia3aMn Kpaiepa iieroKa 03epa X3BII3 — 6bui npoBeaeH npoiviep rjiyßiiH c noiwombio jiOTa no BceMy pycjiy 03epa fljin (J)iiKCiipoBaHiiH Hacrofluiero COCTOHHIIH pycJia. flepea onncaHiieM pe3yjibTaT0B npoiviepa aBTopoM npiiBOÄHTc« paHee cocTaBJieHHbie lepTewii o i()opMe 03epa n aaioTCfl noJiyMeHHbie paHbrne aaHHbie. liyTeM cpaBHeHiiH 3THX Mepre>KeH MO>KHO ycTaHOBUTb, MTO C 1769 roaa (})opMa 03epa HECKOJTBKO ii3MeHiiJiacb, T. e. pacuiiipaiiacb. Ha ocHOBamm HOBeüuuix npoMepoB pycJia crajio B03M0>KHbiM BecTn iiccJieaoBamiH ero n3MeHeHiiH riyTeM CPABHEHIIH c ripoMepaMii, npoBeaeHHbiMu B 6onee paHHiix roaax (1864—69, 1907, 1923). M3 cpaBHeHiia pe3yjibTaTOB npoMepoB BIIAHO, 4T0 BOKpyr KpaTepa ncroKa, iiMeiomero rjiygimy B 35,6 M, pycjio MeaaeHHO 3aiiJiHe-rca, öaaroaapa BbiöiiBaHiuo TepMajibiioií JieießHOü Boa« He Ha AHe KpaTepa iiCTOKa, a Ha ero ßonax. Ha HerjiygoKOH H)>KHOM Macrn pycjio 03epa HECKOJIBKO yniyőiiJiocb, ßaaroaapa TOMy, <JTO JIEIEßHBIH UJJ, T. H. „OTpyßn", uoKpbiBaiomiiH aHO pycjia, yHociiTca öbicrpbiM TeieHiieM BOAbi rowHoro Kanajia. Ü3 3THX IICC^eaOBaHlIH MOHÍHO CAeJiaTb BblBOa, 4T0 KpoMe peryjuipoBaHiiH AOJIHHM XSBII3 HCOÖXOAHMO npoBecTii MeponpnaTuH AJia npeKpameHiiH yBeJumemia noBepxHOCTii 03epa u «an noHiDKCHUH CKopocTii TeneHiiH B KAHAAE X3BII3. The llévíz lake, its survey and changes by J. Cziráky Officiers of the Hydrogeological Department, National Balneological Research Institute, investigated the spring crater of the Hévíz-Lake in the summer 1953 and took soundings covering the entire lake area, in order to explore the present state of the bed. Proceeding the description of results obtained previous maps and available data are discussed. As revealed by their study, the shape of the Lake underwent a slight change since 1769, and became more full. Changes in the lake bed could be followed by comparing the recent survey with those of 1864—69, 1907 and 1923. The comparison indicates slowing silt deposits in the vicinity of the 35,6 m deep spring crater, thermal water emerging presently at the side, instead of at the bottom thereof. A small depression developed in the southern, more shallow part, due to the scouring action of rapidly flowing water in the southern channel. Measures to bo taken are — as indicated by these investigations — apart from the general development of the Hévíz-Valley, the restriction of further enlargement of the lake surface, and the decrease of flow velocity in the Hévíz-channel. A stacionális és a nem stacionális tala.jvízmozgás vizsgálatának hidromechanikai alapjai (Hidromechanische Grundlagen für Behandlung von stacionären und instationären Grundwasserströmungen.) G. Heinrich és K. Desoyer Ingenieur-Archiv 24. (1956.) 2. füzet 81. old. (SpringerVerlag Berlin). 2. közlemény. Az első közleményben a szerzők szivárgó vízmozgást befolyásoló erősítőhatások egyensúlyát felírva — elhanyagolhatónak tételezve fel azonban a molekuláris és a tehetetlenségi erőket — dinamikai alapon általános érvényű összefüggéseket vezetnek le a stacionális és a nem stacionális szivárgó vízmozgás jellemzésére. A javasolt összefüggések alapján figyelembe vehető a szilárd váz áteresztőképességének a hely és az irány szerint történő változása is. A Darcy-törvény ennek az általános tárgyalási módon levezetett összefüggésnek olyan különleges eseteként kapható meg, ha az áteresztőképességet a hely és az irány szerint változatlannak tételezzük fel, azaz a szilárd vázat homogénnek tekintjük. Az első közlemény tárgyalása során a szerzők feltételezték, hogy a szilárd vázat alkotó szemcsék pontszerűen érintkeznek. A második közleményben az előzőekben kapott eredményeket tovább általánosítják olyan módon, hogy bevezetik a lapokon támaszkodó szemcsék vizsgálatát. Továbbra is időben változatlan, nyugvó, szilárd vázat vizsgálnak, amiről csak azt tételezik fel, hogy minden nem speciálisan választott (statisztikus) szelvényben egy véges felületelemen belül a nedvesített felület aránya a teljes felülethez a szelvény helyének a függvényében adott. Ilyen módon a szivárgó vízmozgás jellemzésére általuk korábban levezetett összefüggéseknek a további általánosítását teszik lehetővé. Kovács György