Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
4. szám - Dzubay Miklós: Vizsgálatok a tiszántúli talajok másodlagos elszikesedésével kapcsolatban
32Jf Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 4. sz. Dzubay M.: Másodlagos szikesedés Ugyanezen a telepen négy alkalommal — vízcserék idején — csurgalékvíz mintákat is vettünk (es. I., es. II. VII. 7-én ; es. I., es. II. VII. 18-án ; es.. I., es. II. VII. 28-án; cs. 1., es. II., es. III., es. IV. IX. 26-án). Mintavételkor ugyanazt a vizet mintáztuk meg táblára bocsátás előtt (ö) és lecsapolás után (cs.). így az öntözővíz mintavétele kb. 10, illetve 40 nappal megelőzte a lecsapoláskor vett mintavételek időpontját. Vettünk mintákat olyan parcellákról is, ahol a tenyészidő folyamán vízcsere nem volt, csak vízpótlás (es. III., cs. IV.). A vízcserés parcellák (es. I. és es. II.) egymásközti viszonyából megállapíthatjuk, hogy a kb. 10 napos időközben lecsapolt parcellákról közel azonos összetételű csurgalékvíz származik (es. I., es. II. VII. 7-én ; VII. 18-án és VII. 28-án). A es. I., es. II. IX. hó 26-án lecsapolt vize lényegesen eltér az előző lecsapolások összetételétől. A Na- ion mennyisége kb. kétszerese az utóbbiaknak. Ennek magyarázata az, hogy ez alkalommal a lecsapolt parcellákon a víz mintegy 30 nappal tovább állt, mint az előző vízcserék alkalmával. A vízcsere nélküli parcellákon (es. III., es. IV.) a Na- ion mennyisége még tovább emelkedik. Növekedését a telepen az anionok közül elsősorban a HCO : J' ion követi, a Cl' sokkal kisebb mértékben gyarapodik. A S0 4" ion a tenyészidő alatt az öntöző- ós csurgalékvízben egyaránt nem változott lényegesen. A fentiekből világosan megállapítható az, hogy a tágabb értelemben vett kioldás mértéke mindenek előtt: a) az érintkezési felület nagyságától, b) a víztartás idejétől, c) a talaj és a víz összetételétől függ. A kioldásnak egyéb okai is vannak még (a víz mennyisége, sebessége, időjárási tényezők stb.). Ezekkel az összefüggésekkel jelen alkalommal nem foglalkoztunk. A munkámhoz nyújtott értékes segítségéit Prettenhojfer Imre osztályvezetőnek, valamint a vizsgálatokban közreműködésóért Oazdagh Karoliné kartársnőnek tartozom köszönettel. Összefoglalás Az 1956. év folyamán a Dél-Tiszántúl néhány rizstelepén öntöző- ós csurgalékvizek tájékoztató kémiai vizsgálatával foglalkoztunk. Célunk annak megállapítása volt, hogy a vizek útjuk folyamán összetételükben milyen mértékben változnak meg. A telepek vizsgálata alkalmával tett megállapításaink a következőkben foglalhatók össze : 1. amennyiben az öntözőcsatornán átfolyó víz talajvízzel nem keveredik, kémiai öszetétele 4—5 km-en belül még akkor sem változott meg, ha szikes talajokon haladt keresztül. 2. A szikes táblák öntözésére használt víz kémiai összetétele lényegesen megváltozott. A csurgalékvíz sógyarapodása elsősorban a következő tényezőkkel áll összefüggésben : a) az érintkezési felület nagysága, b) a talaj- és az öntözővíz egymásrahatásának ideje, c) a talaj- és az öntözővíz kémiai összetétele. IRODALOM [1] Arany, S. : MTA Közleményei VIII. 3—4 sz. 394. 1956. [2] Parley, K. P.— Hutton, I. T. : Australian Journal of Agricultural Research 7. 110. 1-956. [3] Dzubay, M. DMKI Talajjavítási és Agrokémiai Osztály 1956. évi beszámolója. (Kézirat.) [4] Prettenlioffer, I.—Dzubay, M. : DMKI Talajjavítási és Agrokémiai Osztály 1955. évi zárójelentése. (Kézirat.) Untersuchungen über sekundäre Sodabodenbildung im Gebiete jenseits der Tisza II. Mitteilung Chemische Zusammensetzung der Bewässerungs- und Überschusswässer Von M. Dzubay Im Laufe des Jahres 1956 hat die Agrochemische und Meliorations- Abteilung der Landwirtschaftlichen Versuchsanstalt (Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet) in Szeged eine annähernde chemische Untersuchung der Bewässerungs- und Überschuss wässer an einigen Reisfeldern im Süden des Gebiets jenseits der Tisza vorgenommen. Ihr Ziel war festzustellen, in welchem Mass sich die Zusammensetzung der Wässer in ihrem Umlauf ändert. Kurz zusammengefasst konnten folgende Schlüsse gezogen werden : 1. Vermischt sich das Bewässerungswasser beim Durchfliessen des Kanals nicht mit Grundwasser, dann bleibt seine chemische Zusammensetzung innerhalb von 4—5 Kilometer selbst dann unverändert, wenn es durch Sodaböden fliesst. 2. Die chemische Zusammensetzung der zur Bewässerung sodaischer Acker benützten Wässer erleidet wesentliche Änderungen. Der Anstieg des Salzgehaltes hängt in erster Reihe mit folgenden Faktoren zusammen : a ) Grösse der Berührungsfläche, b) Zeitdauer der Aufeinanderwirkung von Boden und Bewässerungswasser, c) Ohemische Zusammensetzung von Boden und Bewässerungs wasser. Investigations on Secondary Salinatioii of llie TransTisza Lands II. Chemical composition ot irrigation and excess waters By M. Dzubay Some of the rice fields in the southern parts of the Trans-Tisza lands have been investigated for informatory chemical analysis of irrigation and excess waters in 1956, with the view to determine the changes in composition to which these waters are subject during their course. On basis of the field investigations the following could be stated : 1. Inasmuch as water flowing in the irrigation channel does not mix with groundwater, its chemical composition did not change within 4—5 km even flowing through saline soils. 2. The chemical composition of water used for flooding plots on saline soils underwent significant changes. The increase of salt content in excess water was primarily due to the following factors : a) the extent of surface contact, b) the time of interference of soil and irrigation water, c) the chemical composition of soil and irrigation water.
