Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
3. szám - Zimmer Péter: Nagy-Budapest vízellátásának helyzete és feladatai
Zimmer P.: Nagy-Budapest vízellátásának helyzete és feladatai Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 3. sz. 20 "> 1950 1955 1960 1965 9. ábra. Beruházási keretek A vízszolgáltatás biztonságosabbá és gazdaságosabbá tétele céljából a nagykiterjedésű terület felbontása szükséges. A Sashegy északkeleti oldalára tervezett 10 000 m 3-es és a Rózsadombon tervezett 5000 m : ,-es medence, a hozzájuk tartozó gépházakkal és a nagyátmérőjű nyomóvezetékkel alkotja az első lépcsőt ennek a megvalósításához. Pesthidegkút vízellátása a fővárossal történt egyesítése óta állandóan napirenden lévő kérdés. A lipótmezői medencét töltő 500 mm átmérőjű nyomóvezetékről ágaztatjuk le a 300 mm átmérőjű vezetéket átemelő gépházzal és a Várhegyre tervezett medencével. A magasabb területek vízellátására a Feketefej-hegyen lévő 500 m 3-es medence szolgál. Mátyásföldi övezet. Szükséges, hogy mielőbb megépítsük a Rákosszentmihály vízellátására tervezett csőhálózatot és gépházat a hozzátartozó toronnyal. A mátyásföldi víztoronyra alapított vízellátás csak a lakosság közkutas ellátását engedi meg. Árpádföld magasabb területeinek vízellátására valószínűleg csak a 10 éves fejlesztési terv után kerül sor, amikor megépítik az árpádföldi végleges víztornyot. A Fővárosi Tanács VB Közmű és Szolgáltató Igazgatósága még 1956 nyarán megbízta a Budapest Fővárosi • Tanács Mélyépítő Tervező Vállalatot (FÖMTI-t), hogy a Főváros ivó- és ipari vízellátásáról perspektivikus tervet dolgozzon ki. Ez a munka IV2 évre szól. Ennek a feladatnak kidolgozásához segítségül és tanácsadó feladatkörrel a Közmű- és Szolgáltató Igazgatóság életre hívott egy szakbizottságot, amelyben elismert, kiváló vízügyi szakemberek, műegyetemi professzorok, a Vízügyi Főigazgatóság, a Fővárosi Tanács Tervosztálya, a Tervező Intézetek szakértői, a Közműigazgatóság és a Fővárosi Vízművek szakemberei foglalnak helyet. Ez az összetétel már magában véve garancia arra, hogy a Vízművek égető problémáit minél előbb alapos megvitatás után olyan fejlesztési tervben oldják meg, amely az itt ismertetett nehézségeken átsegíti a főváros vízellátását. 4. Néhány szó még a főváros jelenlegi vízellátási helyzetéről A hároméves terv befejezése óta a Fővárosi Vízművek már négy íziben került olyan helyzetbe, hogy a meglévő vízszerző és víztermelő berendezéseivel nem tudta biztosítani a Főváros vízszükségletét. Először az 1950. évi száraz, meleg nyáron jelentkezett a város nagy területeire kiterjedő és a víztermelés elégtelenségéből származó vízhiány. Az ok a rohamosan fejlődő ipar egyre növekvő vízszükséglete, amellyel a vízművek víztermelő berendezéseinek fejlesztése nem tarthatott lépést annak ellenére, hogy a kutakat túlzott mértékben vette igénybe. Télen hozzájárul még az alacsony dunai vízállás és a kisebb vízhőfok következtében a nagyobb viszkozitásból eredő csekélyebb vízadóképesség. A Vízművek vezetősége az 1951. év végén összeállított 10 éves fejlesztési tervében az egyes évekre a 9. ábrán megadott beruházási összegeket kérte, amelyekkel az ötéves terv
