Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

1. szám - Dr. Donászy Ernő: A Pécsi víz és a Fekete víz elszennyeződése

Dr. Donászy E.: A Pécsi víz és a Fekete víz elszennyeződés.-' Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 1. sz. 63 3. táblázat A Pécsi víz 44—48 km közötti szakaszának vizsgálata l'Jó4. november 26-án 44 km 45,7 km 46,6 km 47,2 km • 48 km A víz zavarossága Végig er ő s e n zavaros A víz színe Fekete Fekete Barnás-fekete Zöldes-fekete Barnás-fekete Kátránv 7,38 ' Kátrány 7,38 Kátránv 7,21 Bűzös 8,33 Aldehid, cián 7,96 pH Kátránv 7,38 ' Kátrány 7,38 Kátránv 7,21 Bűzös 8,33 Aldehid, cián 7,96 Spitta—Weldert próba 24 óra múlva 24 óra múlva 24 óra múlva Azonnal 24 óra múlva pozitív pozitív negatív pozitív negatív Felrázáskor Habzik Habzik Habzik 1 labzik Habzik Üledék S o k f e k e t ' p 0 r s /. e r ű Sok barna Reakciók : porszerű Reakciók : Szulfid-ion Erős Erős Erős Erős Erős Ammónium-ion Erős Erős Erős Erős Erős Nitrit-ion 0 0 Nyomok 0 Nvomok Nitrát-ion 0 0 0 0 0 Oxigénfogyasztás, mg/l 164,6 108,8 128,9 352,3 135,6 Lúgosság, Wartha" 5,7 3,6 1,4 14,7 2,2 Karbonát keménység, nlt° 15,9 10,1 3,9 41,1 6,2 Összes keménység, nk° 66,8 64,0 57,5 74,8 60,3 Kalcium-ion, mg/l 261,2 261,2 261,2 290,2 261,2 Magnézium-ion, mg/l 13,0 118,8 90.6 148,3 102,8 Hidrokarbonát-ion, mg/l 347,8 219,(i 85,4 896,8 134,2 Klorid-ion 13,0 64,6 6,9 291,6 6,9 A magas oxigén fogyasztást a Kokszműből távozó fenol okozza. (0,18 g/liter!) A Kokszműből pl. nov. 26-án 0,18 g/l fenol távozott. A bőrgyári csatorna, mely a szennyvíz­teleppel kötötte össze a gyárat, ebben az időben teljesen tönkrement, beszakadt. Mind a kokszmű, mind a Bőrgyár szennyvízlevezetésére történtek átmeneti intézkedések. A Kokszmű köteles ammo­nias és fenolos szennyvizét a palahányón szét­permetezni, a Bőrgyár pedig ideiglenes megoldás­ként a vágóhídi szennyvízzel együtt nyomócsövön át a szennyvíztelep egyik tároló tavába vezeti szennyvizét; a tervek elkészültek és az OVF-től kapott tájékoztatás szerint 1955. nyarán kellett megépülni a nyomócsővezetéknek. A Megyeri úti sertéshizlalda vízjogi engedélyének ügye mind ez ideig nincs elintézve, tudomásunk szerint még mindig nem kapott vízjogi engedélyt. Mindennek következménye, hogy a Pellérdi Tógazdaság halastavai vizének minőségét a magas ammónium-tartalmú, szennyezett PV állandóan veszélyezteti. 1955-ben egyetlen tógazdaságban sem végeztünk annyi helyszíni vizsgálatot, mint itt, annyira veszélyes volt a helyzet. A 4. táblázat­ból látható, hogy 1954. évi vizsgálatainkkor a táplálóvíz ammónium tartalma 88.0 mg/l; a tavak ammónium tartalma igen nagy és az oldott oxigén zérus. Csak ha jelentősen kevesebb az ammónium­tartalom a tápláló vízben, jelenik meg az oldott oxigén megfelelő mennyiségben, azonban ilyenkor is sokszor csak átmeneti jelenség ez, inert a hirtelen elszaporodó növényi mikroszervezetek először ugyan oxigéntelítettséget okoznak, tömeges el­pusztulásukkor azonban önszennyezés miatt oxi­gén-hiány áll be. (Az ammónia ,,túltrágyázza" a tavakat.) Európa iparban legfejlettebb országai abban a helyzetben vannak, hogy számos élő vízfolyás ma már csak „ipari vízfolyás", ami annyit jelent, hogy abban csak szennyvíz folyik. Ilyen állapotok következnek be nálunk is fokozatosan, mint a PV" és FV esetében láttuk, ez a vízfolyás is gyakorlati­lag már ipari vízfolyás. Tanulmányunk célja a helyzet feltárása volt, a teendő intézkedésekre nem térünk ki, mert azo­kat hivatalos formában megtettük az illetékesek felé. Tanulmányunkkal azt szeretnénk elérni, hogy a PV és FV bekövetkezett állapota intő példa le­gyen és vízfolyásaink tisztaságának megvédésére minden áldozatot meghozzunk, mert az ország i jxira csak addig fejlődhet, amíg tiszta víz áll iparunk rendelkezésére. 4. táblázat A Pellérdi Tógazdaság halastavaiban 1954. III. 25. és IV. 5-én végzett vizsgálatok „TT Ammónium­Oldott oxi­pH ion mg/l gén mg/l tó US LO -N IC • M . • y " H ö Táplálócsatorna .... 88,0 13.6 I. sz. tó . . 8,24 12,9 4,5 6,0 14.9 11. sz. tó 8,20 23,2 13,6 0,0 • 12,4 III. sz. tó 8,24 37,1 27,3 0,0 26,9 IV. sz. tó 7,85 41,8 1'5,9 0,0 32,4 A helyszíni vizsgálatokból megállapítható, hogy az I. vizsgálat időpontjában a magas ammóniumtar­talom a táplálócsatorna közvetítésével a Pécsi vízből került a halastavakba. Április 5-én még mindig kifogá­solható volt a III. és IV. sz. tó magas ammóniumtar­talma. Az április 5-i vizsgálatnál fellépő magas oldott oxigéntartalom az algák túlságos elszaporodására vezet­hető vissza, mely a magas ammóniumtartalom követ­kezménye. A PV 1954. március 20—21-én vett vízmintái erős ammónium-reakciót adtak. A helyszíni vizsgálatokat dr. Darvas Rózsi végezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom