Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

5-6. szám - Szigligeti Gyula: Adatok a hámori völgyzárógát történetéhez

352 Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 5. sz. Szigligeti Gy.: A hámori völgyzáró-gát 3. A völgyzárógát szerkezeti megoldása A völgyzárógát a vas- és acélgyár 1903-ból származó vázlata alapján, valamint a későbbi mérések és feltárások adataiból megállapítva, középső agyagmaggal épített, kettős, lépcsőzetes (kifelé lépcsőzött) kőfal közé döngölt súlygát (1. ábra). Az alapozásnál nem mentek le a mélyebben lévő dolomitrétegekig, hanem megelégedtek a felső, hordképesnek minősített tnfarétegek igénybevételével, amelyre eddig pontosan meg nem állapítható módon ráépítették a két falazatot, amely közé a döngölt agyagmag került. A későbbi elborítása felől némelyek költött és hazug híreket terjesztenek el és e miatt Miskolc városa rettegésbe és riadásba hozatott, sőt a lakosoknak többféle károk is okoztatnak. Miskolci járásbeli főszolgabírónak meghagyatott, hogy ezen költött hírek első. gerjesztőit és terjesztőit szorosan és haladék nélkül nyomozza ki". A továbbiakra vonatkozólag írásbeli adat nincs. A későbbi évekből, egészen az 1840. évig semmi olyan írásos adatot fellelnem nem sikerült belföldön, amely a gáttal kapcsolatban említésre méltó volna. Az O. L. Montan Akten 1864. XIII. 1136. 294. lapján található bejegyzés szerint T T.T TT 7- TVT. 1. ábra. A völgyzárógát elrendezése (metszet). 0ue. 1. KoMnoHoeKa coopyMceHua n/iomuHbi (pa3pe3) Fig. 1. Section of the dam. időkben végrehajtott fejelés, javítás, útátépítés stb. a völgyzárógát szerkezeti megoldásán elvben nem változtatott. 4. A gát története napjainkig A gát építése egybeesik az újmassai kohó építésének időpontjával, így létesítése a garadnaszinva-völgyi kohászat fejlesztése kapcsán Fazola Frigyes nevéhez fűződik. Munkatársaira vonatkozólag adatunk nincs. Feltehető, hogy az akkori kezdetleges munkaeszközökkel a gát építése nem fejeződött be a jelzett évben, hanem a későbbi években is folytak még a munkálatok. Ezt bizonyítja a fenékürítő táró boltozatán lévő 1812-es szám, amely valószínűsíti, hogy a gát és annak a kiszolgálását biztosító ürítő táró építési időpontja az 1810—12-es évekre tehető. Emellett bizonyít a História Domus ama egykorú feljegyzése is, amely szerint 1812. évben helyezték üzembe, ünnepélyes keretek között a völgyzárógát alatt épített új nyújtóhámort, amelynek műcsatornája ma nem is látható. A hámor a Garadna műcsatorna vízesése alatt volt, a mai Zöldfa vendéglő melletti területen. A völgyzárógát 1813. évi december 13-án átszakadt. Erre vonatkozólag a Miskolci Állami Levéltár 1813. évi 2868. sz. iratában az alábbi egykorú adat olvasható : „Emlékezetben hagyatván ezúttal az, hogy december 13. napján a diósgyőri hámorban lévő víztartó töltésének elszakítása a Miskolc városának a vízáradás által leendő — amelyet Soós Imre egri állami levéltárvezető volt szíves rendelkezésre bocsátani — az 1840. évben két nyújtóhámor üzembehelyezését engedélyezte a szomolnoki bányatörvényszék a Szinva völgyében, az ott lévő vízesés hasznosítására. Ebben a bejegyzésben a Garadna vízhozamára vonatkozólag is találunk adatokat. A hivatkozott bejegyzés szerint, az 1860. december 14. napján eszközölt mérés szerint a Garadna vízhozama 1 y

2 köbláb másodpercenként, azaz 47,4 1/mp. Ez az utóbbi adat minimális vízhozamként szerepel. A közepes vízhozamot 3 y

2 köbláb másodpercenkénti vízmennyiségben adja meg, amely 110,5 1/mp-nek felel meg. Az esés 28 láb abszolút magassággal szerepel, amely a feljegyzés szerint 5,58 LE hasznos teljesítményt biztosít. Ezek az adatok a Garadna felső szakaszára, vagyis a gát és á hámori tározás nélkül kiegyenlítetlen vízhozamra vonatkoznak. Ez különben az alábbi bejegyzésből is megállapítható : „A 47 láb esésű (14,8 m) legfelső vízvezető árok néhány évvel ezelőtt elvesztette egész vízmennyiségét. Az eredetileg felállított régi ómassai nagyolvasztót is hasonló okból kényszerültek elhagyni és a mostani nagyolvasztó helyét is egészen biztosan, az akkor még bőséges vízmennyiséget biztosító szakaszon jelölték ki. Szavahihető és a helyi körülményeket hosszú idő óta jól ismerő személyek állítása szerint a Garadna patak vízmennyisége azon a helyen, ahol a mostani újmassai kohó áll : időközben csökkent. Akár a Garadnavölgy erdőségeinek kiirtása, akár a lyukacsos mésztufa tömeges lerakódása a patakmederben,