Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

5-6. szám - Szigligeti Gyula: Adatok a hámori völgyzárógát történetéhez

Szigligeti Gy.: A hámori völgyzáró-gát Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 5. sz. 353 okozta a vízapadást, tényként kell leszögezni a legnagyobb vízhiányt. Ez épp oly hátrányosan befolyásolja az üzemet, mint a távoli helyeken bányászott vaskő nehézkes és költséges odaszállít ása. Igen érdekes a Garadna vízhozamveszteségére vonatkozó 1860. évi megállapítás annál is inkább, mert a MÉLYÉ PTE RV 1050 51. évi vízhozammérései ezt igazolták. A hazai levéltárakban (Eger, Miskolc stb.) írásbeli adat egészen 1903. évig nem található. 1903. október 13-án kelt a Yízikönyv IX. kötetének 44. sz. engedélyokirata, amelyet a III. kerületi m. kii-, kultúrmérnöki hivatal, Miskolc 105/1903 sz. alatt állított ki. Az engedélyokirat kivonata a következő : „A vízhasználat a Borsod vármegye Vízikönyvében IX, számmal jelölt (Szinva patak) vízfolyáson Alsóhámor község határában áll fenn". Rá kell mutatnom, hogy a Szinva patak megjelölés ma helyrajzilag helytelen, mert a völgyzárógát a Garadna völgyét zárja el. A vízhasználat célja : a Diósgyőri Vas- és Acélgyárnak üzembentartásához szükséges vízmennyiség állandó szolgáltatása. Ennek a célnak az elérésére — mondja tovább kivonatosan az engedélyokirat - a vízfolyás medrében 0 -)- 00 szelvénynél a tervek szerint egy völgyzárőgát van. amelynek koronamagassága 288 m a terven kitüntetett alapsík fölött, koronája 10 rn széles. Megjegyezni kívánom, hogy az adott magasság nem az országos szintezés rendszerében mért abszolút magasságra vonatkozik. A völgyzárógát a patak vizét a Hámori-tóba gyűjti össze. A tó vize a völgyzárógátba épített zsilipnyíláson át jut a Szinva vízfolyás medrébe és több idegen vízhasználat érintésével a Diósgyőri Vas- és Acélgyárba. A lebocsátó zsilip küszöbe 276,89 m magasságban van. A zsiliptábla felhúzó készüléke a völgyzárógát koronáján lévő bódéból kezelhető. A tóban, a vízikönyv adatai szerint, 532 000 m

3 víz tározható. A műszaki leírás mellékletei között helyszínrajzot, hossz- és keresztszelvényt, valamint a llámori-tó védgátjának 1. ábra szerinti vázlatos elrendezését találjuk. Egykorú feljegyzés és okmányszerű hiteles adatok hiányában az adatgyűjtés során Korompay Győző mérnök kartárs ajánlata folytán Krassalkovich Ignác hámori lakos, zsilipkezelőt kerestem fel, aki 1906. óta van a kohászat szolgálatában és kb. 30 éve kezeli a zsilipet. A miskolci múzeumban látható kép Krassalkovich szerint az 1900-as évekből való. A gátnak és környékének régi állapotát tünteti fel. Valamikor - Benedekfalvi Klein Gáspár miskolci állami levéltáros szerint ez a kép a megyeháza levéltárában volt és onnan került a múzeum birtokába. A Krassalkovich által említett származási évet a képen látható viselet, az ott ábrázolt csendőrök egyenruhája stb. szintén valószínűsíti. Krassalkovich szerint a fenékürítő táró ajtó feletti boltozatán látható 1812. évszám a táró építésének éve. A zsilipkezelő eddig hat-hét alkalommal zsilipelte le a tavat, utoljára 1953-ban. A tó fenékiszapját 1907-ben takarították ki, ami nagyértékű szerves, kerti trágya kitermelését eredményezte, amely a környékbeli kertekben szétterítve a várakozáson felüli terméseredményt hozott. A fenékiszap vastagsága — szerinte — a 6—7 m-t is eléri, ami 102 000 m

2 tófelületnél 6- 700 000 m

3 szerves trágyát jelentene. A magam részéről, ellenőrizhető adat hiányában a fenti mennyiséget túlzottnak tartom, 1—200 000 m

3 fenékiszap jelenléte azonban bizonyosra vehető. Annyi kétségtelen. hogy a fenékiszap kitermelése mérlegelendő feladat, nemcsak a nagyértékű szerves kerti trágya kitermelése szempontjából, hanem azért is, mert ezzel a • tározható hasznos víztérfogat növekszik, ami a vízháztartás egyensúlyát még inkább biztosítaná. Más mérlegelendő szempont viszont az, hogy a fenékiszap kitermelése folytán a repedezett mészkő, illetőleg dolomitrétegben az elszivárgás nem növekszik-e (2. ábra) ? Krassalkovich. — mint mondotta, — 1920. óta kezeli a zsilipet, azelőtt is helybeli lakos volt, a gáttal kapcsolatos eseményekről átlag 50 évre visszamenőleg közvetlen tudomása van. 2. ábra. Geológiai metszet a völgyzáró gáton keresztül. <Pue. 2. reoAoeunecKuíí pa3pe3 no nAomune Fig. 2. Soil profile under the dam.