Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

5-6. szám - Hartyányi László: Az öntözés hatása a talajvízszin alakulására

1 lartyányi L.: A/. öntözés hatása a talajvízszin alakulására Hidrológiai Közlöny 36. évi. 1956. 5. sz. 331 Xl\XII\ I | /l\lll\/V\ V\Vl\Vll\Vlll\lx[x A kísérleti öntöző gazdaságban Öntözetlen területen 1602- 1601 sz 29t szkát kutok átlaga Tatajvizallas 1953 1954 1955 1953 1954 1955 Csapadékösszegek 6. ábra. Kisújszállási 1602—1607. sz. talajvízkutak, 1953—1955. évi átlagai Que. 6. CpedHeeodoebie damme HaöAwdeHuü no ypoewiM epyHtnoebix eod 3a nepuod juexcdy 1953—1955 ez. « KOAOdyax 1602—1607 y z. KuutyücaAAaiu Fig. 6. Annual averages of the years 1935—1955 at the observation wells No. 1602—1607., Kisújszállás Az egyes telepeken belüli, földből épült magasvezetésű öntözőcsatornák nagymértékű szivárgása, az árasztó öntözések, a halastavak, a síkvidéki tározók, az erősen repedezett talajokon végrehajtott túlöntözések mind a talajvizet gyarapítják. Elfolyásról a vizet amúgy is nehezen áteresztő altalajokban, folyóktól távol, vízzel telt csatornák közt alig lehet szó. A talajvíz emelkedésével szemben legtöbbször csak a párolgás és a transpiráció veszi fel a küzdelmet. Azt, hogy ez milyen veszedelmet rejt magában, nem kell külön hangsúlyoznom. 6. Talajvízjárás a kisújszállási kísérleti gazdaságban Az Öntözési és .Rizstermesztési Kutató Intézet kisújszállási kísérleti öntöző gazdaságában az 1953 óta folyó észlelések is nyomatékosan felhívták a figyelmünket a talajvízhelyzet romlására. A 420 kat. hold területű kísérleti gazdaságot 3 oldalról öntözővizet szállító belvízcsatorna szegélyezi (4. ábra). Jelentős szerepe van a gazdaság vízellátásában a töltésekkel körülhatárolt 3 kat. hold kiterjedésű, 35 000 m

3-es tározó medencének is. Két nyolcas herefűves vetésforgó 16, egyenként kb. 20 kat. hold területű tábláján ideiglenes csatornás eljárással 1952 óta szántóföldi öntözés folyik. A gazdaság az ábrázolt területeken kívül és mindössze 6—7 kat. holdon termel rizst. A szomszédságban azonban jelentékeny nagyságú termelőszövetkezeti rizstelepek is vannak. Az 1953 óta észlelt talajvízkutak elhelyezése a helyszínrajzon látható. A kisújszállási kutakkal szerzett tapasztalataink szerint az öntözött terület évi talajvízjárása az öntözetlenéhez képest eltolódik. Az 1953—55. év havi közép vízállásának öszszehasonlítása alapján megállapítható, hogy amíg az öntözetlen püspökladányi területen [21] ápri7. ábra. Talajvízjárás a kisújszállási kísérleti öntözőgazdaságban 8. ábra. Talajvízjárás Kisújszálláson öntözetlen területen 0ua. 7. PeMUM zpynmoebix eod na oribimHo-opocumeAbHOM ytacmKe a. KuuiyücaAAaiua <T>ue. 8. PeMcuM epynmoebix eod HÜ neopouiaeMOü meppumopuu z. KuuiyücaAAama Fig. 7. Groundwater conditions at the experimental farm Kisújszállás Fig. 8. Grotmdwaler conditions on unirrigated land at Kisújszállás lis—májusban legnagyobb a talajvíz emelkedése (5. ábra), a kisújszállási öntözött területen — hasonló csapadékviszonyok között — az emelkedés maximuma július—augusztusban jelentkezik (6. ábra) [7]. A 6 észlelőkút átlagos vízállásgörbéjéből (7. ábra) az is kitűnik, hogy a talajvíz szintje folyamatosan emelkedik és már alig 1,40 m mélyen van a terep alatt. Az alacsony vízállások évről évre feljebb kerülnek. Ugyanebben az időszakban a gazdaságtól déli irányban mindössze 2 km-re levő öntözetlen terület talajvízszine a 291. sz. kisújszállási kút észlelési adatai szerint (8. ábra) először 4 m mélyen stagnált, majd az időszak végén 4,50 m-re süllyedt. A 9. ábrán egyenként tüntettük fel a gazdaság 6 észlelőkútjának talaj vízállás görbéit 1953 augusztusától 1955 decemberéig. Ábrázoltuk az egyes talajvízkutak környékén végrehajtott öntözéseket és csatorna üzemeléseket. Folytonos függőleges vonallal ábrázoltuk az észlelőkutak közvetlen környezetében levő táblák öntözésének időpontjában a felhasznált vízmenynyiséget. A szomszédos táblák öntözését pontozott függélyes jelzi. A kutakhoz közel levő magasvezetésű öntözőcsatornák üzemeltetését és a bennük vezetett öntözővíz mennyiséget szaggatott függélyessel tüntettük fel. Látható, hogy a kutak többségénél nem a tényleges öntözés, hanem a szaggatott vonallal jelzett csatornaüzemelés esik egybe a vízállás-emelkedés idejével. Az ábra alsó részén közöljük az észlelési időszak havi csapadékösszegeit is. A tározó és a belvízcsatornák vízállása az 1954—1955. években többnyire magas volt. A talajvízkutak vízállás-görbéi kivétel nélkül erősen emelkednek. Feltűnő azonban, hogy amíg az 1603., 04., 07., 06. sz. kút évi legkisebb vízállásainak burkoló görbéje alulról nézve ho-