Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

4. szám - Bélteky Lajos: Mélyfúrású kutak kiképzési technikájára vonatkozó legújabb vizsgálatok és irányelvek

292 Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 4. sz. Bélteky L.: Mélyfúrású kutak kiképzési technikájának irányelvei rással kell a fúrás folyamán a felső szinten levő nagyobb nyomású réteget elzárni, vagy még helyesebb a II. csőrakat teleszkópos elvágásától eltekinteni s I. rakatként csak 10—20 m-es iránycsőrakatot használni s azt, mint védőcsövet bent hagyni a furatban a kútkiképzés során. Második rakatként, amelyben az üzemeltetés alatt a vízszint mozgás történik, természtesen olyan méretű csövet kell használni, hogy abba a szükséges nagyteljesítményű búvár, vagy függőleges tengelyű szivattyú akadálytalanul beépíthető legyen. A debreceni rétegződési viszonyoknak legmegfelelőbb béléscsövezést a 3. ábrán láthatjuk. Nagymélységű kulák kiképzési technikája A helyes kútkiképzési technikának egyik alkalmazási területéről fogok még néhány szót szólni, amelynek azért is nagy fontosságot kell tulajdonítanunk, mert az alföldi lakosság néhány sikeres próbálkozás láttán már is felismerte a jelentőségét, s az alföldi városok egyre-másra jelentik be igényeiket, hogy ők is részesülni kívánnak az eredményből. Az alföldi 500—1000 m-es szintekből fakadó 35—45 C°-ú vizek hasznosításáról van szó, amelyet nem ivási, hanem fürdési célra kívánnak az alföldi városok felhasználni. Umuitaés^, > tsz. homok Vizszinb-5m tsz. homok ^ Agyog ff.

III. • • ...... Homok vizszinb-15m 3. ábra. Irányterv a béléscsövezésre, ha a sekélyebb mélységű rétegek nyomása nagyobb, a) javasolt béléscsövezés ; b) eddigi gyakorlat 0m. 3. JJupenmuenbiü nnan no 3üKpenAeHUio CKeamuH oöcadoiHbiMu mpyöaMU, e moM CAynae, ecAU Hanop HeaAyöoKux CAOee öoAbuie ; а) peKOMendyeMan oöcadaa б) npanmuKa do HacmoHujeao epeMenu Abb. 3. Typenplan für die Verrohrung für den Fall, wenn der Druck der höher liegenden Schichten grösser ist; a) vorgeschlagene Verrohrung, b) bisherige Ausführung A Nagyalföld tiszántúli részén 510—550 és 710—750 m körül vannak durvább szemcséjű vízadó szintek, amelyek kiterjedése a régebbi és az újabb fiírások adatai alapján regionálisnak tekinthető, mert még a Berettyó és Körösök közötti depressziós területen is megtalálhatók. Ezek voltak azok a legmélyebb vízadószintek, amelyekre az alföldi kisiparosok merészebbjei az elmúlt évtizedekben lefúrtak. Természetesen kézi forgatással, az ő sajátos kútkiképzési technikájukkal, a legtöbbször 2"-os, de legfeljebb 89/81 mm-es befejező csővel. Ezeknek a kutaknak a vízhozama — természetesen — csak kevés esetben érte el a 100 liter/percet, ennek következtében nem volt érdemes a víz melegének hasznosításával foglalkozni, hanem csak ivásra használták a kutakból kapott langyos vizet. A szoboszlói és a debreceni fürdőkultúrát látva először Gyopáros, majd Hódmezővásárhely jelentkezett fürdő céljára szolgáló kútfúrási igényével. Ezeknél a fúrásoknál igyekeztünk felhasználni az új kútkiképzési technikát és a korszerű fúrási módszert. Az utóbbira azért is volt feltétlenül szükség, mert a rotary fúrási mód nélkül nem lehetne kiképezni ezeket a kutakat a jelenleg rendelkezésre álló hazai gyártású csőméretekből összeállítható csősor 6—7 tagjával. Az ilyen nagymélységű kutak kiképzési technikájának az a lényege, hogy kb. 500 m-ig két rakatot építenek be. Ezen a szakaszon természetesen le kell mondani a közbeeső rétegek kipróbálásáról s csak a szakasz lecsövezése után térnek át a kutató fúrásra. A lyukszelvényezéssel ellenőrizni lehet a porózus rétegek helyének meghatározását, s így lehetővé vált 8—900 m-es kutaknál is 133, sőt 165 mm-es befejező szűrőcső rakatok alkalmazása, ami feltétlenül szintén közrejátszott abban, hogy a kutak vízhozama meghaladja az 1000 litert percenként. Ezeknél a kutaknál a rétegpróba nélkül átfúrt szakaszon is elvégzik az elektromos lyukszelvényezést, úgy, hogy a fúrások teljes porozitás- és ellenállásszelvénye rendelkezésre áll majd az adatok között. Szarvason a 800 m-es kútból szintén 1000 liter/perc 45 C° hőmérsékletű vizet sikerült kapni, itt azonban a víz hőenergiáját nem fürdési, hanem más célra használja fel a kísérleti gazdaság. Gyomán és Makón most vannak folyamatban hasonló fúrások. Az ilyen nagymélységű kutaknál a legtöbbször felmerül a különböző szinten levő eltérő nyomású vízadó rétegeknek a vízszolgálatatásba való bekapcsolásának szükségessége is. Ezeknek a problémáknak az elméleti megoldásával Magyar Kálmán foglalkozott.

4 A gyakorlati megoldást a helyes kútkiképzés elveinek figyelembevételével kialakított korszerű fúrási módszer és műszeres vizsgálatok alkalmazása jelenti. 4 Magyar Kálmán : Különböző nyomású összekapcsolt vízvezető rétegek közös nyugalmi vízszintje és együttes vízhozama. (Hidrológiai Közlöny, 1956. 3. sz.)