Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)
4. szám - Orlóci István–Böcsöny Dénes: A nagymarosi Duna-szakasz modellkísérletének előkészítése
268 Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 4. sz. Orlóci I.—Bözsöny D.: Nagymarosi dunaszakasz modellkísérlete 0-10000ml/s a-7500 ml/s 5000 ml/s 2500m^s /500jn3/s 750 ml/s Hossz-szelvény - y/'V/ '_ 26 25 24 23 V.O. Tu&Dömös 2. ábra. A vizsgált vízhozamok összetartozó vízszintjeinek meghatározása 0ue. 2. OnpedeAenue ypoeneü eodbi, coomeemcmeywufux paccMampueaeMbiM pacxodaM Fig. 2. Determination of corresponding stages for different discharges 5000 25 V.O. szetvénu (Nagymaros) —j. —I 1 i I • tOO 105 b, [mid] Viz hozamgörbe a 25. V.O. szelvényben 32 31 30 2S [m At] tOO [mAf] 105 marosi szelvény és a többi V. 0. szelvények között (2b ábra). Az így feldolgozott adatok birtokában megszerkeszthetek voltak a kísérlethez megadott N.10 2 i 2 0 4 2 0 4 2 0 4 2 0 4 2 0 4 2 0 32 31 30 29 28 27 26 25 24 23 V.O. szelvény v .'). ábra. Az érdessegi tényező változása a hossz mentén a vízhozamtól függően 0ue. 3. M3MeHenue KO3(p0ui)ueHma uiepoxoeamocmu no mevemm e 3aeucuMocmu om pacxodoe Fig. 3. Variation of the friction coefficient along the length plotted against discharge 750, 1500, 2500, 5000, 7500 és 10 000 m 3/sec vízhozamokhoz tartozó vízállások (2c ábra), permanens vízmozgás feltételezése mellett. Az alapadatok birtokában meghatároztuk a vizsgált vízhozamok esetére a folyó egyes keresztszelvényeinek hidraulikai jellemzőit (nedvesített felület, mélység, hidraulikus sugár, esés, középsebesség, sebességtényező). A 23—32 szelvények adataiból átlagos szelvényt képeztünk, amelynek hidraulikai jellemzőit az 1. ill. a 2. táblázatban tüntettük föl. Végül kiszámítottuk az egyes V. O. szelvényekhez a megadott vízhozamok esetére a Manning—Strickler-féle érdességi tényezőket, amelyeknek görbéit a 3. számú ábra mutatja. 4. A modell hidraulikai jellemzőinek számítása A modellek tervezésénél igen nagy gondot és körültekintést igényel a modell jellegének helyes értékelése, mert ettől függ a modelltörvény és méretarány jó megválasztása. Helyzetünk az adott esetben viszonylag könnyűnek volt mondható, mert szilárdmedrű modellt építettünk, amelyben az általános áramlási viszonyokat vizsgáltuk. Hogy az áramlási viszonyokat helyesen tudjuk értékelni, szükségesnek tartottuk a valóságos Dunáról áramképét felvenni. A felvételeket 1953. szeptember 19-én végeztük el, 1200 m 3/s vízhozam mellett*. Sajnos csak egy vízhozamról sikerült áramképét rögzíteni a rendelkezésre álló rövid idő miatt. A felvett áramképből azonban * Ifj. Szepessy József: Dunai áramkép felvételek Visegrádnál. Hidrológiai Közlöny 1955. II—12, szám.
