Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)
3. szám - Dr. Papp Szilárd–Gaál Lászlóné: Ásvány- és gyógyvizeink rádiumemanáció tartalma
Dr. Papp—Gaál: Ásvány- és gyógyvizeink rádiumemanáció tartalma Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 3. sz. 207 Jelentéktelen Cászár fürdő, János-forrás 0,9 Tétényi úti kórház, 570 m mély fúrás 0,66 Csillaghegy, Árpád strandfürdő, 500 m mély fúrás 0,47 Margitsziget, II. sz. fúrás 0,37 Széchenyi fürdő, 970 m mély fúrás 0,26 Római fürdő forrása 0,25 Csillaghegy, Árpád-forrás 0,25 Óbudai Fehérítőgyár Árpád-forrása 0,l(i Pesterzsébet, jódos sós, 363 m mély fúrás 0,15 Margitsziget, I. sz. fúrás 0,14 Dagály utcai Béke-strand 228 m mély fúrása 0,03 Margitsziget, III. sz. fúrás 0,021 Vidéki vizek Vízből feltörő Víz gázok Erős " m/.tcurie/l m/xcurie/1 Eger, gőzfürdő 2,51 13,8 Eger, tükörfürdő 1,87 10,16 Gyenge Komló, 874 m mély fúrás 2,18 Hévízi tó ' (),2N 2,20 Igen gyenge Eger, József-fürdő 1,83 Eger, strandfürdő 1,74 Miskolctapolca, tavi fürdő 0,36 1,40 Miskolctapolca, termális fürdő 0,46 1,36 Miskolctapolca, tavasbarlang ... . 0,22 1,30 Kövágótöttös, I. sz. 750 m mély fúrás 1,38 Eger, strandfürdő, III. sz. 70 m mély próbafúrás 1,01 Jélent éktelen iSikonda, 418 m mély fúrás . . . . 0,85 Eger, vízmű, kb. 40 m mély fúrás 0,83 Székesfehérvár, 150 m mély György fúrás ' 0,40 Harkányfürdő, I. sz. régi kút 0,39 Hévíz, 2. sz. SZOT. üdülő, I. sz., 91 m mély fúrás 0,35 Harkányfürdő, II. sz. új kút 0,27 Hévíz, 2. sz. SZOT. üdülő, II. sz., 106 m. mély fúrás 0,22 Hévíz, új 50 m mély fúrás 0,25 Gyula, volt kastélykert, 800 m mély fúrás 0,25 Komló, M l 0 210 m mély fúrás ... 0,15 Békés, 735 m mély fúrás 0,12 Szeged, Anna forrás, 1000 m 0,12 Kácsfürdő, strandfürdő forrása .... 0,095 Nagyszénás, 1895 m mély fúrás ... 0,07 Kácsfürdő, tükörfürdő forrása 0,066 0,50 Türkévé, 1790 m mély fúrás 0,061 Esztergom, szálloda alatti forrás . . 0,049 Kiskirályság, 631 m mély forrás . . 0,033 Miskolc, strandfürdő, 690 m méh fúrás '. 0,031 Szolnok, 878 m mélv Áldás ásványvíz '. '. . 0 ;0087 0,021 Karcag-Berekfürdő, II. sz., 801 m mély fúrás 0 0,20 Karcag-Berekfürdő, I. sz., 1224 m mély fúrás 0 0,19 Hajdúszoboszló, II. sz. 2032 m mély fúrás 0 0,12 Hajdúszoboszló, 1. sz. 1090 m mély fúrás 0 0,08 Székesfehérvár, Csitári forrás 0 Hódmezővásárhely, 1090 m mély fúrás ' .'. . . 0 0,84 Esztergom, István fúrás 323 m mély 0 Gyopárosfürdő tó 0 Gyopárosfürdő, 510 m mély fúrás . n Velencei-hegységben fakadó vizek m/xeurie/l Sukoró, Borjú-kút 7,24 Sukoró, Kiskút 4,70 Sukoró, Csöpögő-kút 2,85 Sukoró, Vadászházi forrás 2,75 Sukoró, Ivókút 2,55 Sukoró, Legelői kút 1,66 Sukoró, Velencei-tó ' 0,39 COAEPWAHHE 3MEHAUMH PAßMfl B MMHEPAJlbHblX 14 JlEMEEHblX BO.QAX BEHTPHM C. nann, JI. raan HaMii Gbuio BbiriojiHeno paAiiojionmecKoe uccJie/roBaHire npiiMepHü 70 B őojibineií MACM MiiHepaJibHbix II Jie<reőHbix BOA. Ha 3T0M OCHOBaHIIII SbUIO yCTaiIOBJieHO, MTO B npeaejiax Hainen crpaHbi BOAY MO>KHO NA3BATB paArioaKTiiBHOrí B TOM cjiy<rae ecjni B He« coAep>KiiTCH paAiio3ManamiH He MeHee 1 m^ Kiopn/ji. CooTBeTCTBeHHO 3T0MY MH cAeJia.ui cxieAvioiuee pa3AejieHiie BOA no coAep>KaHiiK) paAiiosMaHamm : BOAa, coAep>KauiaH SMaHamno paAiifl B 1—2 m/x Kiopii/ji, HBJineTCH oieHb cJiaSo paAiioaKTiiBHOß, OT 2,1 AO 5,0 — cJiaßopaAHOaKTiiBHOü, OT 5,1 AO 10,0 — cpeAHe paAIlOaKTHBHOH, OT 10,1 AO 20,0 — ClIJIbHO pamiOaKTHBHOH, a cBbiuie 20,0 MM Kiopn/n — OQEHB cn/ibHO paAnoaKTiiBHoir. Ha OCHOBaHIIII pe3yjibraTOB iiccJieAOBaHiiii Mbl yCTaHOBIIJlII 3aBIICIIM0CTb Me>KAy y pOBHHMII BOAbi peKii XlyHan n PAAIIOAKTIIBHOCTBIO IICTOMHIIKOB HM. ren/iepr. K3 STOÍÍ 3aBiiciiMocTii BIIAHO, MTO coAep>Kanie SMaHaMiiii paAnH B BOAax, cooßmaiomnxcH c rpaHirro.M ApeBHiix rop Sojibine, QEM B BOAax Sojiee MOJIOAMX i\iopManiiií. MccJieAy« coAep>KaHiie SMaHamm paAiia B rasax SIIIOLHIIXCH II3 BOAH, SHJIO ycTaHOBJieHO, MTO aKriiBnocTb ra30B npeBOcxoAiiT aKTiiBHOCTii BOAbi. Ha OCHOBaHim 3Toro HeoSxoAiiMO pacupocTpaHiiTb iiccJieAOBamiH ii Ha B03AyiriH0e npocTpaHCTBO jieqeöHbix BOA Harneii crpaHbi AJIH onpeAejieHiiH KOJiimecrBa coAepwamerocíi B neM 3MaHamm paAim. Radiiimeinaiiationsi^ehalt der Mineral- und Heilwässer von Dr. Sz. Papp und L. Gál Es wurden cea 70 radiologicshe Untersuchungen — zum überwiegenden Teil von Mineral- und Heihvässern — vorgenommen. Auf dieser Grundlage beruht die Feststellung, dass unter ungarischen Verhältnisse das Wasser als radioaktiv angesehen werden kann, wenn der Radiumemanationsgehalt zumindest 1 m/x eurie/1 erreicht. Dementsprechend qualifizierten wir die 1—2 m/J. eurie/1 enthaltenden Wässer als sehr schwach, von 2,1 bis 5,0 als schwach, von 5,1 —10,0 als mittelmässig, von 10,1 bis 20,0 als stark und über 20,0 m/x euiie schon als sehr stark radioaktiv. Auf Grund der Untersuohungsresultate haben wir zwischen dem DonauWasserstand und der Radioaktivität der Quelle des Gellért-Bades einen Zusammenhang nachgewiesen. Wir fanden, dass in dem mit Granit in Zusammenhang bringbaren Wasser der Urgehirge die Menge der Radiumemanation grösser ist. als in den jüngeren Formationen. An zahlreichen Stellen fanden wir bei der Untersuchung des Radiumemanationsgehaltes* der abs dem Wasser aufbrechenden Gase, dass deren Aktivität jene des Wassers in bedeutendem Masse übertrifft. Infolgedessen erachten wir es als notwending, die Untersuchungen auch auf die Bestimmung der im Luftraum unserer Heilbäder befindlichen Radiumemanationsmenge auszubreiten.
