Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

3. szám - Dr. Várady György: Az építőipari hidrológia országos kérdései

Borosis J-: Áramlási sebesség mérése Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 3. sz. 169 HeCKOJIbKIIX CaHTIIMeTpOB B CeKYHfly — HO CKOpOCTeií NOPHAKA METPA B cenyHay MOJKHO BBINOJIHIITB c TOMIOCTBIO OKOJIO 1% min nawe TOMHee. Measurement oí flow velocities by thermosensitive metallic oxides (thermistors) By J

. Boros According to the method suggested for measuring flow velocities, electric current is passed through a coil for a short period, thus transmitting heat to the water. Recording thermocells are used to intercept the heated water, and the change in resistance caused thereby is indicated by the current meter of a Wheatstone-bridge'. Using two thermocells, the velocity of flow can be determined by measuring the time difference between signals received, and the distance of the two celts. Control measurements were carried out using gas-pipes of two different diameters, and a pipe having a diameter of 100 mm. In the case of gas-pipes the discharged volume was determined to control flow velocities measured by the thermocell method, whereas, in the latter ease a measuring weir was used for the same purpose. These tests showed the suggested method to be highly accurate, deviations obtained being but one percent or less for velocities ranging in order of magnitude from a mere few centimetres per second up to metres per second. Az építőipari hidrológia országos kérdései Építésügyi kormányzatunk megállapítása szerint az építési károk legnagyobb része vízkárokból származik, ezért a hidrológia az építőipar területén nagy jelentőségű súlyponti kérdés. Szükségesnek mutatkozott ezért, hogy a különböző szempontú építési területeken jelentkező hidrológiai kérdések országos viszonylatban megvitatásra kerüljenek és ennek alapján átfogó intézkedések jöjjenek létre az egyes tárcák területén. Ezt a célt szolgálta az ÉTE Mélyépítési Szakosztályának a Hidrológiai Társaság vízellátás-hidrológiai szakosztályával 1955. december 20-án közösen rendezett „Építőipari hidrológia országos kérdései" című ankétja is. Az ankét előadásai azokat a súlyponti kérdéseket érintették, amelyeknek megoldása mielőbb szükséges : az építőipar átfogó hidrológiai kérdései, a talajvízkárok közegészségügyi vonatkozásai, a hidrológia az építőmérnöki gyakorlatban, a talajvíz észlelés jelenlegi helyzete, a szigetelés tervezések gyakorlati szempontjai, a talajmechanikai vizsgálatokkal kapcsolatos talajvíz kérdések stb. Az ankét eredménye alapján hozott határozati javaslatok összefoglalták a hidrológia építőipari feladatait és megállapították a szükséges intézkedéseket. Ezek valóra váltásával remélhetőleg a jövőben az építőipar területén a vízkárok hatása lényegesen csökken majd. Az építőipari célokat szolgáló hidrológiai adatszolgáltatás kötelező kiterjesztése és az adatok központi nyilvántartása műszaki munkáink gazdaságosabb elvégzését eredményezi majd. Az állandó munkabizottság létrehozása pedig biztosítja, hogy az építőipari kérdések a hidrológia területén állandóan napirenden maradnak és az itt mutatkozó elmaradás hamarosan megszűnik, jövőben pedig a műszaki fejlesztés célját szolgáló igények mind tudományos, mind gyakorlati tekintetben biztosítva lesznek. Biczók Imre elnöki megnyitójában rámutatott, hogy az építési vízkárok kérdése túlnőtt az építésügy keretén és érinti a városgazdasági, egészségügyi, lakásügyi, raktározási kérdéseket is. Ezeknek a különféle szempontoknak műszaki megtárgyalása tette szükségessé az ankét rendezését. Az. eredmények lesznek hivatva a kormányprogram építőipari feladatainak sikeres megoldását elősegíteni. Oesvár Rezső bevezető előadásában hangsúlyozta, hogy az építőipari hidrológia feladata komplex kérdések megoldása. Az építőipar területén a víznek az építményre gyakorolt hatása mind a települési-helykijelölés, mind az előtervezés, kivitelezés és a későbbi üzemeltetés során jelentkezik. Az ankét célja a legsürgősebb feladatok elméleti és gyakorlati megoldása. Mindezek a kérdések országos vonatkozásban, csak a tervgazdálkodásban oldhatók meg sikeresen. Lantos Zoltán előadásában az építőipari hidrológiai kérdések jelentőségének alátámasztására azokat az óriási vízkárokat ismertette, ,amelyeket országunk egyes területei évszázadokon át elszenvedtek. Hangoztatta a talajvíz kérdések egészségügyi, építésügyi, gazdaságossági jelentőségét, majd a talajvízszint észlelés és a mértékadó legmagasabb talajvízszint megállapításának fontosságára mutatott rá. Foglalkozott ezenkívül az épületek átnedvesedésének és így a pincék használhatóságának a kérdésével is. Szimély Károly hozzászólásában Nagy-Budapest hidrológiai viszonyait ismertette. A Tétényi út környékén, a mocsaras dűlő és az örsödi mező területén még ma is jelentkeznek vadvizek, amelyek szulfáttartalma igen nagy. Hangoztatta-'a hidrológiai adatok központi nyilvántartásának szükségességét. Várday György dr. hozzászólásában egy hidrogeológiai példa során az 1954. évi rendkívüli nagy nyári árvíz idején a főváros dunaparti sávjában jelentkező pincevizek okaira, majd az értékelt adatok gyakorlati hasznosítására mutatott rá. Berényi Alajos dr. a régi és új településekkel kapcsolatosan foglalkozott a víznek az építményekre gyakorolt hatásával és ennek közegészségügyi vonatkozásait ismertette. Rámutatott arra, hogy az épületek és a belső falak nedvessége sokkal nagyobb méretű, mint azt a közvélemény gondolja. Ennek egészségügyi hatásai igen károsak. A hidrológiai adatok értékelése és ezek feltérképezése, a talaj vízállásos helyek, mélyterületek, az árvíz által veszélyeztetett vidékek, tőzeges területek részletes ismerete nagy segítseget nyújt az egészségügyi szolgálat részére is. Az egészségügyi követelmények így egyes vidékeken építési szempontból megfelelőbben biztosíthatók. A települési helykijelöléseknél az állami közegészségügyi felügyelőkkel a jövőben fokozottabban együtt kell dolgozni, hogy a korszerű higiéné szempontjai is figyelembe legyenek véve. Fehér Gyula hozzászólásában főleg a mezőgazdasági településeken a háztáji gazdálkodásból és ezzel összefüggésben a hulladék kezeléséből származó talajszenynyeződéseknek a talajvíz fertőzésére gyakorolt veszélyével foglalkozott. Galli László a talaj és a víz viszonyával foglalkozott és ismertette mindazokat a kérdéseket, amelyek az építőiparban a hidrogeológiával kapcsolatosan felmerülnek. A talajok pórusaiban elhelyezkedő és ezekben a pórusokban a gravitációs erők, tehát a hidrostatikai nyomáskülönbségek hatására mozgó vizek kérdését vette vizsgálat alá. A mozgások lehetőségét és mértékét a talajok áteresztőképessége határozza meg. A kötött talajokban is létre jöhet azonban gravitációs vízmozgás, mert ezek a talajok igen sok esetben szerkezetesek és a víz a szerkezeti hézagokban szabadon mozoghat. A pórusokban és a hézagokban mozgó gravitációs vizeken kívül a finomszemcsés talajokban egy másik vízrendszer, a kapilláris vízrendszer hatása is érvényesül. Ez utóbbi a talajok szemszerkezetétől és telítettségétől függő belső erő következtében lép fel. A két vízrendszernek az épületek környezetében a vízviszonyok vizsgálatánál és így az épületek szigetelésénél, az alapozásnál is nagy jelentősége van.