Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)
2. szám - Dr. Bolberitz Károly: Sörgyárak ipari vízháztartásának vizsgálata
Dr. Bolberi'tz K.: Sörgyárak ipari vízháztartásának vizsgálata Hidrológiai Közlcmy 36. évf. 2. sz. 155 A szennyvizekben levő sok lebegő-anyagot és a kiugró nagy oxigénfogyasztást a beléjük jutó törköly, élesztő, keményítő, dextrin, cukorféleségek, cellulóze. gyanta, mézga, fehérje-vegyületek és keserű-anyagok okozzák. Az anorganikus szennyezés rendszerint mész, mely a meszezéskor jut a vízbe. A szennyvizek savanyú kémhatása az erjedés folyamán keletkező ecetsavtól, tejsavtól és vaj savtól ered. A vizsgálatok céljára két telepen az összes, nagyobb mennyiségű, jellemző szennyvízből mintát vettünk. Az árpa-áztatásnál természetesen az összes fürdőkből kellett mintát venni. Kívánatosnak látszott mind a levegőztetés nélküli, mind a levegőztetéses eljárás szennyvizeit megnézni. A berendezések mosására használt nagymennyiségű víz szennyezettségének mértéke a mosás folyamán természetesen igen tág határok között ingadozik. A mosás legelején viszi magával a víz a szenny túlnyomó részét ; a víz ilyenkor egészen sűrű, pépszerű. A végén a víz már csaknem teljesen tiszta. Azért, hogy átlagos képet nyerjünk, a mintákat e helyeken a mosás első harmada végén és a befejezés előtt vettük. Az edényzet (palack, hordó) le- és kimosására szolgáló vizeknél, a pasteuröző víznél, a szűrő-anyag kimosó víznél ilyen problémák nincsenek ; ezeknek a vizeknek a szennyeződésénél nem jelentkezik nagy ingadozás. A mintavétel és a vizsgálat közötti időben a vízmintákat a bomlási folyamatok meggátlására jégen tartottuk. A bomlást azonban, mint az eredmények mutatták, teljes mértékben nem sikerült megakadályozni ; bizonyos fokú bomlás észlelhető volt, ami a minták nitrifc-tartalmában mutatkozott meg. A vizsgálatok során meghatároztam azokat az alkatrészeket és jellemzőket, melyek a szennyvizek újrafelhasználása, illetve részleges tisztítása szempontjából fontosak. A meghatározásokat általában a szabványos módszerek szerint végeztem, kivéve az oxigén-fogyasztást, ahol az igen tág határok között mozgó értékek miatt nem 0.1 n K.MnO,,-ot használtam, hanem 5- 25-szörösen hígítva a szennyvizeket, 0,01 n K.MnO,tal oxidáltam. Az eredményeket az árpa-áztató vizekre vonatkozóan a 3., a többi szennyvizeknél a 4. táblázat foglalja magában. A bakteriológiai vizsgálatok eredményét* nem tüntettem fel, mert azok jellegzetességet nem mutattak. Az összes elhasznált vizek coli-bacillussal szennyezettek voltak. Bakteriológiailag legszennyezettebbek a csörgedező hűtő lemosó vize, a hordó- és az üveg-mosóvizek, valamint a pasteur-kád vize. Legkevésbé szeny* A bakteriológiai vizsgálatokat az OKI víz, bakteriológiai osztályán Dr. Gregács Margit végezte, kinek munkásságáért e helyen is köszönetet mondok. Elfolyó árpaáztató vizek összetétele 3. táblázat fi, ,Izzítási Izzítási Ammó- ' 1 Alkalini- Összes Vízminta származása Szín Átlátszóság üle <^ k pH SZÜar d maradék veszte- I ^'^z- Kl o» d ni a amm ó" tás ml n keménye, mg/l 1 I anvatr. , , ,. tas mg , mg/l , „ ma TI <-„ . , J r 6 / ! 7 ng/i : mg/l seg mg/l o/l mg/ 1 mg /, HC1/1 i seg nkf Levegőztetés nélkül: I. Áztatóvíz Sötét Zavaros 4(5,0 6,46 1,266 1,234 1,632 r,48 204 15,0 4,2 13,0 114 sárga II. Áztatóvíz Erős Zavaros 70,0 <>,47 1,784 952 832 403 100 15.4 3,4 12.4 88 sárga III. Áztatóvíz Sárga Zavaros 71,0 6,70 1.424 904 520 163 68 6,0 2,0 10.2 35 IV. Áztatóvíz Halvány- Zavaros 90,0 6,32 1,284 664 620 183 98 10,0 3,0 9,8 35 sárga V. Áztatóvíz Halvány- Zavaros 87,0 6,00 1,276 812 464 218 84 9.0 5,0 10,5 53 sárga Levegőztetve : I. Áztatóvíz Barnás- Kissé 36,9 6,74 2,388 1,256 1,132 300 124 9,0 0,0 18,0 42 sárga zavaros II. Áztatóvíz Halvány- Kissé 8,2 7,05 904 552 352 115 47 2,4 0,0 14,0 24 sárga zavaros III. Áztatóvíz Sárga Kissé 53,4 6,60 1,500 800 700 188 63 8,0 2,0 13,2 — zavaros _ IV. Áztatóvíz Sárgás Kissé 40,4 6,86 1,232 764 468. 145 65 5,4 4,0 11,8 30,4 zavaros V. Áztatóvíz — Törtfenvű 15,0 6,89 748 420 328 85 47 2,0 0,6 j 8,0 24 VI. Áztatóvíz — Törtfényű 10,0 6.80 824 504 320 j 85 53 3,0 0,6 ' 8,1 18,8