Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

5-6. szám - Erdélyi Mihály: A Dunavölgy nagyalföldi szakaszának víztároló üledékei

168 Hidrológiai Közlöny- 35. évf. 1955. 5—6. sz. Erdélyi M.: A Dunavölgy víztároló üledékei FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Bulla Béla: A Solti halom. — Földrajzi Közlemé­nyek, 1935. 117. old. 2. Bulla Béla: Terraszok és szintek a Duna jobb part­ján Dunaadony és Mohács között. — M. Tud. Akad, Mat. Term. Tud. Ért. 1936. 3. Bulla Béla: Terraszvizsgálatok Budapest és Adony között. — Földrajzi Közlemények 1939, 92, 176. old. 4. Bulla Béla: A Magyar medence pliocén és pleisz­tocén terraszai. — Földrajzi Közlemények, 1941. 191. old. 5. Bulla Béla: A Kiskunság kialakulása és felszíni formája. — A Földrajzi Könyv- és Térképtár Érte­sítője II. (1951). 101. old. 6. Halaváts Gyula: Az Alföld Duna-Tisza közötti ré­szének földtani viszonyai. — M. K. Földtani Inté­zet Évkönyve XI. (1894—96.) 101. old. 7. Jaranoff, Dimitri: Die tektonischen Bewegungen der Balkanhalbinsel wáhrend des Quartárs. — Ver­handl. d. III. Internat. Quartar-Konferenz. Wien. 1936. 183. old. 8. Jaranoff, Dimitri: Das Klima des Mittelmeergebie­tes wáhrend des Pliocans und des Quartárs. — Geol. Rundschau 34 (1944) 435. old. 9. Kretzói Miklós: A negyedkor tagolása fauna alap­ján. — Az Alföldi Kongresszuson tartott előadása. Budapest. 1953. 10. Miháltz István: A Duna-Tisza köze déli részének földtani felvétele. — M. Áll. Földtani Intézet Évi Jelentése 1950-ről. 113. old. 11. Obruchev, Wladimir: Loesstypes and their origin. — American Journal of Science 243 (1945), 256. old. 12. Papp, Adolf und Thenius, Erich: Über die Grund­lagen der Gliederung des Jungtertiárs und Quar­társ in Niederösterreich unter besonderer Berück­sichtigung der Mio-Pliocán und Tertiár-Quartár­Grenze. — Sitzungsberichte d. Akad. Abt. 1. Bd. 158. 695. old. Wien. 1949. 13. Pávai-Vajna Ferenc: Előzetes jelentésem az 1M37. évi budapestkörnyéki geológiai felvételekről. — M. K. Földtani Intézet Évi Jelentése 1936—38-ról. I. 357. old. 14. Pávai-Vajna Ferenc: Az alföldi Dunamellék ré­tegtana és hegységszerkezete. — M. Ali. Földtani Intézet Évi Jelentése 1951-ről. 69. old. 15. Scherf Emil: Alföldünk pleisztocén és holocén ré­tegeinek geológiai és morfológiai viszonyai és ezek­nek összefüggése a talajalakulással, különösen a sziktalajképződéssel. — M. K. Földtani Intézet Évi Jeientése 1925—28-ról. 265. old. 16. Scherf Emil: Versuch einer Einteilung des ungari­schen Pleistozáns auf moderner polyglazialistischer Grundlage. — Verhandl. d. III. Internat. Quar­tar-Konferenz. Wien, 1936. 17. Schmidt Eligius Róbert: Adatok Csepelsziget É-i részének sztratigráfiai, tektonikai és hidrológiai vi­szonyaihoz. — M. K. Földtani Intézet Évi Jelen­tése 1933—34-ről. II. 987. old. 18. Sümeghy József: Két alföldi artézi kút faunája. — Földtani Közlöny, LIX. (192Ö). 19. Sümeghy József: A Győri-medence, a Dunántúl és az Alföld pannóniai üledékeinek összefoglaló is­mertetése. — M. K. Földtani Intézet Évkönyve XXXII. 159. old. 20. Sümeghy József: Az Alföld földtani felépítése és a belvizek feltörése. — A Tisza-Dunavölgyi Társulat I. sz. kiadványa, 1942. 21. Sümeghy József: A Duna-Tisza csatorna dunaha­íaszti szakaszának kutatófúrásai. — M. Áll. Föld­tani Intézet Évi Jelentése 1945—47-ről. II. 3. old. 22. Sümeghy József: A Duna-Tisza csatorna Alsóné­medi—Sári szakaszának kutatófúrásai. — M. Áll. Földtani Intézet Évi Jelentése 1945—47-ről. II. 15. old. 23. Sümeghy József: Földtani adatok a Duna-Tisza köze É-i részéről. — M. Áll. Földtani Intézet Évi Jelentése 1948-ról. 85. old. 24. Sümeghy József: Hidrológiai tanulmány a Duna­Tisza közé ipari és ivóvízellátásának kérdéséről. — Hidrológiai Közlöny, XXX. (1950.) 280. old. 25. Sümeghy József: A Duna-Tisza közének földtani vázlata. — A Földrajzi Könyv- és Térképtár Ér­tesítője II. (I£i51). 26. Sümeghy József: A Duna-Tisza közének földtani vázlata. — A M. Áll. Földtani Intézet Évi Jelen­tése 1950-ről. 233. old. 27. Sümeghy József: Tanulmány Szekszárd város víz­ellátásáról. — Hidrológiai Közlöny XXXII. (1952). 20. old. . 28. Treitz Péter: Jelentés az 1899-ik év nyarán vég­zett talajfölvételi munkálatokról. — M. K. Föld­tani Intézet Évi Jelentése 1899-ről. 95. old. 29. Wittmann, Ottó: Gibt es auclh im Diluviuim oro­gene Phasen? — Geologische Rundschau XXXII. (1Ö49) 337. old. BOflOHOCHblE OCAJIKH AJLBD>EJlbflCKOrO YMA­CTKA flOJlMHbl FLYHAFL M. 3pdeu Ha 0CH0Be aairnux necKOJibKiix coreH 3a.io>KeH­Hbix CKB3>KIIH aBTop pa3rpanimiiBaeT, aojiiiHy FLYHAJI HOBOrijieitcTOueHOBOH apu, 3anojiHenH0fi rpaBiieiw, c 0«H0fi CT0p0Hb!, OT paHHero TeppiiKOHiiKa (necnaHaH őaHKa B MewcflypeMbii JJyHaH II Tnccbi), a c apyroií CT0p0Hbi, OT TeppiiTopnii 3aayHaiicKÖro ícpan. BHYTPII ca.MOÍÍ aojiiiHbi pasrpammiiBaiOTCfl TpyflHO 0H03HaBaeMbie ocTaTKii BepmiiHHOii Mac™ TeppiiKOHiiKa, nepa3pymeH­Hbie 3po3iieii II ,ie>Kamiie Ha TeppiiTopim B roro n roro — BOCTOHHOM HanpaB.neHim OT Eyflaneurra. ONO3HAROTCH HaHOCbi pannero njieíicTOueHa AyHaücKoro TappiiKOHa n pen 3aíiyHaHCKoro Kpan noa CJIOHMII rpaBiin. B KOKHOÍÍ Macni MOKflypeMbsi ÍLYHAA ii Tuccbi (B paííOHe ropo.ua Ean) «0Ka3biBaeTCH npncyTCTBiie TeppiiKOHHKa Bepx­Hero njiiioueHa — apeBHero njieticTOueHa 3aflyHaiícKoro npoiicxoHíjieHiiH, npocTiipaiomerocfl flajieico Ha BOCTOK. ABTOP ycTanaBJiiiBaeT, HTO B CBIITC paHHero njieiícTOueHa, noflBepruieiícH B őojibmeií iacTii 3po3iin II HaxoAHmeMcfl nofl rpaBiiiíHbiMii CJIOHMH AOJIHHIJ, HMCCTCH npofloji­weHiie 3aayHaiícK0ií CBHTH ocanKOB paHHero rijiettcTO­ueHa, KOTOpan oőHa>Ki!BacTCH BO MHornx MecTax aopu­Toro npoBo6epe>KbH flyHaH. ílpii ii«eHTii(j)iiKamiii jiyHiiie Bcero MO/KHO ŐblJlO lICXOflHTb 113 H3BCCTHHK0B0H KpaCHOÜ rjniHbi paHHero ruieHCTOuena. 3TO 0őpa30BaHiie, T. e. (fiocciiJibHaH JiecHan noiBa, BO3HIIKJIO B nepBOií nojiOBiiHe n^eiícTOueHa B nepiioa öojiee >KapKoro KunMaTe, neM cOBpe.MeHHbiií, — Haa ypoBHeM 3ariojiHeHiiH peqHOií BOAOÍÍ. 3TO 06pa30BaHiie iacTO BCTpenaeTCH Taswe B BOCTOHHOH Marni 3aflyHaHCKoro npan B HeK0T0pbix MecTax SeperoBOii creHbi flyHan, aa.iee Ha TeppiiTopmi flOJiHHbi flyHan, Ha flByx ropax TaHy 3a«yHaHCK0i<0 npan ii B CKBAWIIHAX, 3ano>KeHHbix B aojiime ^yHaa. 3TO o6pa30BaHiie He BCTe^AETCH K BOCTOi<y OT flOjniHbi AVHAFL, T. e. HA TeppiiTopmi TeppiiKOHa. Kpoiwe KpacHOü rjiimbi rpaHimy SToro 06pa30BaHiia Ha BOCTOHHOM npaio «oniiHbi FLYHAA FLOKA3BMAET N TO, HTO CJIOH BepxHero NAHHOHA B STO.M Merre pe3K0 norpynoioTCH c 40—60 M — no 250—300 M noa CBiiTy TeppiiKOHa. KapTbi MOHJHOCTII cnoeB ii noacTiiJiaroiuiix cJioeB, nocTpoeHHbie Ha OCHOBC aaHHbix rpaBiiHHOft CBIITM Has ypoBHeM Mopn, noKa3bmaioT npocrpaHCTBeHnoe pac­npeaejieHiie rpaBiiÜHbix CJioeB. MomHOCTb rpaBiiHHOií CBiiTbi ii paccTOHHiie Me>Kfly KpacHOü rjniHOft, T. e. cJioeM BepxHero NAHHOHA II N0BEPXH0CTBRO HAXOAJRRCH B nponopmiOHajibHOíí 3aBiiciiM0CTii. BooSmeHaTeppirropini rpaBHTaqiiOHHbix MaKCiiMyMOB paenojiaraiOTCH Mano­MomHbie rpaBiiiíHbie CJIOH, KpacHan rjiima BepxHiix ypoBHeö II B 3aflyHaiicK0M Kpae ocTaiomaH noBepxHOCTb. B MecTe coBpeMeHHoro pycjia J^yHan onpeaenHeTCH He oaHiiM cőpocoM, a uejibiM paflOM norpyweHiiií, HeBejinKnx no 3aHiiMaeMoK HMH njiomaAii. rpaBHHHbiü CJIOÍÍ OŐTEMOM OK. 81 KM 3 iirpaeT öojrb­rnoe npaKTHiecKoe 3HaHeHiie, T. K. Ha Bceii Teppirropiw flOJiiiHbi oSecneuiiBaer floőbiMy HeorpaHiiMeHHOro KOJIH­"lecTBa BOflbi BbicoKoro KaiecTBa.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom