Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

3-4. szám - Frank Melanie: Az Öntözési és Talajjavítási Kutató Intézet feladata és munkája

86 Hidrológiai Közlöny. 35. évf. 1955. o—-i. <z. Frank M.: Öntözési és Talajjavítási Kutató Intézet munkája kérterméssel együtt több éven át 220—260 q/kh zöldtrágya anyagot adott. A talajjavítási osztály szikes területek javításával foglalkozik. Pretterthoffer Iimre osztályvezető két új javítási eljárást dolgozott ki. Ezek egyike az átmeneti szikesek mésszel és gipsszel történő, ún. kombinált javítási eljárása. Az átmeneti szikesek többé-kevésbé lúgos kémhatásúak, ezért — mint a savanyú szikesek — csupán mésszel nem javíthatók, mert az nem oldódik. Ezeknek a javítása tehát csak savanyú kémhatású anyaggal, gipsszel eredményes. Gipsz azonban csak nagyon korlátozott mértékben áll rendelkezésre, ezért laboratóriumi és szabadföldi kísérletek alapján olyan eljárást dolgozott ki, amelynél a gipszet csak kis menynyiségben alkalmazza, amennyire az szükséges a talaj kémhatásának olyan mértékű megváltoztatásához, hogy a mész oldódjék és javítóhatását kifejthesse. E javítási eljárás alkalmazási lehetőségét különböző altípusú átmeneti szikesekre dolgozta ki. Csak példaképpen említem meg, hogy míg kísérletei szerint a javítatlan parcellák 60, a mésszel javítottak 123, a gipszszel javítottak 110, addig a mész és gipsz együttes alkalmazásával javítottak 213 q cukorrépa termést adtak kh-ként. A másik új eljárás ugyancsak az átmeneti szikesek javítására szolgál, ez az ún. fekete föld aláterítéses szikjavítási eljárás, amelyet sárgaföld terítésnél használnak olyan rossz foltokon, amelyek tisztán sárgaföld terítéssel nem javíthatók meg. A kitermelési hely fekete humuszos rétegével aláterítve a kívánt hatás elérhető. Mindkét eljárást az Öntözési és Talajjavító Vállalatok a gyakorlatban eredményesen alkalmazzák. Vizsgálja az osztály a különböző javítási módoknak és a különböző javítóanyagoknak a mélységi hatását, illetőleg a javítási módok hatására a talajszelvényben végbemenő változásokat. E téren ezek az első hazai vizsgálati eredmények. A talaj szervesanyagának vizsgálata talajjavítás szempontjából ugyancsak az osztály feladatát képezte. E téma keretében foglalkoztak a szervesvegyületek hatásával, az agyagszuszpenzió állandóságával, a talajrögök szerves kötőanyagával és a szintetikus rögtartósítószerek előállításával. Komoly eredményeket ért el P-retenhoffer Imre munkatársaival tiszántúli szikes gyepek javítási módszereinek kidolgozásában mind feltörés nélkül végzett talajjavítással, mind pedig feltöréssel végzett talajjavítással és újragyepesítéssel, úgyszintén az erősen erodált átmeneti szikesek gyepesítésével. Különböző talajú szikeseken 'beállított füveskertekben tanulmányozták a fű- és herefélék fejlődését és megállapították a különböző javított és javítatlan szikesekre legalkalmasabb fű- és hereféléket. Tanulmányozták továbbá a rizs fejlődését különböző módon javított szikeseken és ennek eredményeképpen megállapították, hogy sárgaföldterítéssel javított szikeseken a rizs barnulásos betegsége minimálisra csökkenthető. Ennek alapján javaslatot készítettek a betegségre hajlamos területeknek sárgaföldterítéssel való javítására. A szikesek javítása mellett az erősen kötött savanyú rétiagyag talajok meszezéssel való javítása terén is a gyakorlatnak már átadott eredményeket ért el áz osztály. Foglalkozik ezen talajok javításánál és a különböző javítóanyagok hatásának és alkalmasságának megállapításával. Mind a szikesek, mind a savanyú talajok javítása már az első esztendőben számottevő termésemelkedésre vezet. Búzánál a szikjavítás átlagosan 4—5 q/kh, a savanyú talajjavítás 3—4 q/kh termésemelkedésre vezet. Természetesen a többi növénynél ugyanilyen arányú a termésemelkedés, amiből következik, hogy a talajjavítás — ha azt a kutatások eredményei alapján megfelelő anyaggal, a szükséges menynyiségben, szakszerűen hajtják végre — azonnal hasznot hozó, rövid idő alatt megtérülő, beruházás. Az intézet talajtani csoportja az öntözött üzemek talajtérképezési módszerének kidolgozásával foglalkozott, és elkészítette a szarvasi gazdaság üzemi talajtérképét. Egyben megkezdte az öntözéses vetésforgóknak a talaj szerkezetére és szervesanyag tartalmára gyakorolt hatásának vizsgálatát. Ezt a munkát Darab Katalin irányítja. Az öntözéses növénytermesztés, valamint a talajjavítás kérdéseinek tanulmányozása terén igyekeztünk a problémákat fontossági sorrendben olyan mélységig kutatni, hogy a területileg nagyütemben fejlődő öntözéses gazdaságok, valamint a talajjavítás számára legszükségesebb tapasztalatokat és útmutatást kellő időben a gyakorlatnak átadhassuk. Az Intézetnek a gyakorlattal való kapcsolata közvetlen és sokoldalú. A talajjavítási kutatási eredményeket az OMMI talajlaboratóriumok rendelkezésére bocsátjuk és ezeken, valamint a talajjavító vállalatok kivitelezési munkáján keresztül kerülnek azok azonnal gyakorlati felhasználásra. A kelemenzugi kísérleti telepen termelőszövetkezeti tagok, egyénileg dolgozó parasztok s a termelést irányító agronómusok részére rendezett bemutatókon ismertetjük a különböző szikjavítási módokkal elért kutatási eredményeket. Az Intézet szarvasi gazdasága egyben az Öntözési és Talajjavítási Technikum tangazdasága is. Az agráregyetem Agronómiai Kar Öntözési Szakának hallgatói számára az öntözéses növénytermesztési előadásokat, valamint a kultúrtechnikai előadások egy részét Szarvason az Intézet kutatói tartják és ugyancsak a szarvasi gazdaságban kapják meg a hallgatók az öntözés terén gyakorlati képzésüket. A gyakorlatban levő öntözőagronómusok elméleti és gyakoiiati továbbképzését az Intézetben minden nyáron továbbképző tanfolyam keretében biztosítjuk.