Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)
3-4. szám - Felszabadulásunk 10. évfordulójára - Ihrig Dénes: Műszaki hidrológiai kutatásunk 10 éve
82 Hidrológiai Közlöny. 35, évf. 1955. 3—4. sz. sával bekövetkező duzzasztások hatását volt hivatva tisztázni. További lépést jelentett a csapadék beszivárgásának vizsgálata. A beszivárgó csapadékvíz útját egészen a talaj víztükörig követtük és ezzel a tározódott talaj vízmennyiség meghatározása volt lehetséges. A módszertani vizsgálatok azt mutatták, hogy célszerű a talajvíztükör változásánál külön vizsgálni a hely és külön az idő szerinti változásokat. A talaj vízkincs hasznosítása céljából végrehajtott elméleti kutatások a talaj vízikitermelés jobb megoldását is elősegítették és sokszor egész szorosan kapcsolódtak megoldandó gyakorlati feladatokhoz. Ezt mutatja a talajvíz előrejelzési feladatainak több esetben való sikeres megoldása, vagy a tiszalöki, szegedi és visegrádi vízlépcső talajvízre gyakorolt hatásának vizsgálata és a Szigetköz, valamint a balatoni Nagyberek talajvízviszonyainak felderítése. A talajvízkutatásnál is fiatalabb a karsztvízkutatásunk, melyet a nagyobb vízfolyásainktól távoleső települések ivó- és iparivízellátása emelt nagy jelentőségre. 1949-ig nem álltak rendelkezésre olyan mérési eredmények, vagy elméleti módszerek, amelyek alapján valamely karsztforrás sajátosságai a népgazdasági tervezésekhez kielégítő pontossággal megállapíthatók lettek volna. Az 1949-ben megindított forrásnyilvántartás és a rendszeres kutatómunka alapján beigazolódott, hogy minden forrás a csapadékból táplálkozik és hozama a kőzet- és tektonikai viszonyoknak megfelelően ingadozik. Megállapítható volt, hogy a csapadék másképpen hat a mészkőeredetű és másképp a dolomiteredetű karsztforrásokra. Lehetségessé vált a források megbízhatósági osztályozása, valamint a hozamra, a hőmérsékletre és a kémiai összetétel állandóságára jellemző ún. megbízhatósági index bevezetése. A kutatások eredményeképpen megállapítható volt a karszthegységben a sokéves átlagban beszivárgó, azaz utánpótlódó víz mennyisége és vízháztartási egyensúly megbontása nélkül tartósan termelhető karsztvíz mennyisége, a karsztforrás vízgyűjtőterületének nagysága már 1—2 éves hozammérés alapján is, a karsztforrás vízhozamdiagrammja 1—2 éves mérés és a sokéves csapadék-adatok alapIhrig D.: Műszaki hidrológiai kutatásunk tíz éve ján és ezzel pótolhatók voltak a gyakorlat által megkívánt pontosság határán belül a több-évtizedes mérési sorok, végül a karsztos területen a kitermelt és utánpótlódó vízmennyiség egyensúlya. A fentiekkel kapcsolatos eljárások, módszerek bevezetése és a kapott eredmények újaknak tekintendők. Egész országra kitérjedő rendszeres forrásvizsgálatok és ezzel kapcsolatos megállapítások külföldi szakirodalomban sem ismeretesek. A karsztvízkutatás tudományos eredményei alapján a gyakorlati eredményeknek egész sora keletkezett a vízellátás terén mind a természetes, mind a mesterséges karsztvízfeltárások révén. Utóbbiak együttesen 6 helyen 27 500 m 3/nap vízmennyiséget jelentenek a vízellátás számára. Hasonló méretű mesterséges karsztvízfeltárásokról külföldön sem hallottunk. * Fenti vázlatos és a műszaki hidrológiai kutatásnak csak né'hány területére kitétrő képből is látható, 'hogy a felszabadulás után eltelt tíz esztendő alatt a hidrológiai kutatás kifejlődött, megizmosodott és nehézségei mellett is mind a tudományos, mind pedig a népgazdaság vízgazdálkodási kérdéseire vonatkozó gyakorlati irányban jelentős kezdeti eredményeket ért el. Ez csak azzal az áldozatkészséggel és megértéssel volt lehetséges, mellyel népgazdaságunk a munkát életrehívta és támogatta. Az eredményekről a műszaki hidrológiai kiadványok és tanulmányok számának tekintélyes megszaporodása tesz tanúságot. Ezek a kiadványok az alapvető tudományos kutatások eredményeit, vagy pedig a gyakorlat számára fontos hidrológiai adatok és feldolgozások ismertetését adják, de tanúságot tesz munkánkról azoknak a kutatási eredményeknek felhasználása is, melyek a vízgazdálkodási beruházásokat vitték megoldáshoz. Feladataink megoldásának csak kezdetén vagyunk. Felszíni vizeinkre vonatkozó ismereteinkhez még hosszú évekre terjedő adatgyűjtésre, feldolgozásra, kísérletre és tudományos munkára van szükség, felszínalatti vizeinknél pedig mind a talajvízkísérleti, mind a karsztvízmegfigyelő területeken folytatott kitartó vizsgálatok és tudományos kutatások hozhatnak csak eredményt a tudományos és a további vízgazdálkodási gyakorlati feladatok számára.
