Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

3-4. szám - Dr. Mosonyi Emil: Tíz év a hidrológiai tudományos kutatásban

Tíz év a hidrológiai tudományos kutatásban A hazánk felszabadulása óta eltelt 10 esztendő alatt a hidrológiai tudományos kutatás, a vízügyi tervezés és a vízépítés terén igen nagy eredményeket értünk el. A vízépítés terén elég csak a tiszalöki vízlépcső példájára hivatkoznunk, amely Magyarországnak legnagyobb vízépítési műtárgya. De a tiszalöki vízlépcsőn kívül még számos nagyjelentőségű építkezés és tervezés történt, ezekről azonban nem célunk beszámolót és méltatást adni ezen a helyen. A Hidrológiai Közlönynek ebben az ünnepi számában kizárólag tudományos eredményeinkről kívánok összefoglaló képet adni és megvilágítani azokat az új lehetőségeket, amelyek a tudományos munka eredményesebbé tételére felszabadulásunk óta megnyíltak a hidrológia minden területének tudományos kutatója előtt. A tudományos kutatás irányítására, bírálatára és a kutatás lehetőségeinek és körülményeinek fejlesztésére a leghatásosabb ösztönzést a Magyar Tudományos Akadémia műszaki osztálya keretében már az .1952-ben megalakított Hidrológiai Főbizottság adott. A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezéséből és támogatásával számos érdemes és figyelemreméltó eredményeket szolgáltató kutatás indult meg a műegyetemi laboratóriumokban, tervező irodákban, a Magyar Hidrológiai Társaság szakosztályaiban, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben, továbbá más tudományos intézetekben is. A felszabadulás utáni tudományos életünknek tehát nagyjelentőségű vívmánya az, hogy a Magyar Tudományos Akadémia keretében teret kaphattak a korábban mostohán kezelt műszaki tudományok és ezen belül a hidrológiai és vízgazdálkodási tudományágak. Az elmúlt 10 év alatt a magyar hidrológusok figyelemreméltó anyagi és erkölcsi támogatást kaptak a kormányzattól ahhoz, hogy részben a Hidrológiai Társaság által önállóan rendezett kongresszusokon és ankétokon vitassák meg az elért tudományos eredményeket és tűzzék ki az új tudományos feladatokat. Mindannyiunk előtt emlékezetesek a nagyszerűen sikerült és számos esetben a népgazdaság számára közvetlenül hasznosítható eredményeket is adó kongresszusok és ankétok. A hidrogeológiai kutatás terén elért számos új eredmény tisztázott a folyók csatornázásával kapcsolatos néhány alapvető kérdést, nemkülönben értékes alapadatokat adott a vízellátási feladatok megoldásához. Elkészítettük az ország vízerőkészletének korszerű feltárását és nagyjelentőségű az a legújabb vízkészlet feltárás, amely a felszíni és földalatti vízkészleteink teljes és átfogó számbavételére vonatkozik. Ez volt egyik fontos kiinduló anyaga az országos vízgazdálkodási keretterv elkészítésének, amelyben ugyancsak számos hidrológiai és vízgazdálkodási tudományos problémát kellett a tervezések során megoldani. Új elméleti eredmények születtek a vízkémia terén. Ezeknek gyakorlati eredménye például az újrendszerű vízszűrők alkalmazása a vízellátásban. Az öntözéssel kapcsolatos tudományos kísérletek, továbbá limnológusainknak számos kutatási eredménye a mezőgazdaság érdekeit szolgálja. A vízfolyásaink elszennyeződésének megakadályozásáért folytatott küzdelemhez is hatásos fegyvert kovácsoltak limnológusaink és a szennyvizek kutatásával foglalkozó mérnök-szakembereink. A vízrajzi kutatás terén és általában a felszíni vizek lefolyásának vizsgálatával alapvető módszertani kérdéseket tisztáztunk és fontos törvényszerűségekhez jutottunk. Hasonlóképpen nagyjelentőségűek a felszabadulás után végzett hordalékvizsgálatok, talajvízkutatások és tározási tanulmányok. A laboratóriumi hidraulikai kísérletezés és kisminta kísérletezés terén ugrásszerű fejlődés következett be a felszabadulás óta. Számtalan, külföldön is figyelmet keltett tudományos eredmény és módszer látott napvilágot laboratóriumainkban. Ezeket itt még csak vezérszavakban sem lehet felsorolni, amelyeket azonban közlönyünk hasábjain mindenkor részletesen ismertetünk. (A legfontosabbak: szivárgási, ülepítési, felületi érdességi stb. vizsgálatok.) És végül, de nem utolsó sorban kell megemlékeznünk azokról a balneológus tudományos kutatókról, akik gyógyvizeink jobb felhasználásával küzdenek a felszabadulásunk óta hazánk felvirágoztatásán dolgozó népünk egészségének védelméért. Dr. Mosonyi Emil a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke