Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

1-2. szám - Dr. Bolbericz Károly: Nyomás alatt álló vízvezetéki csőhálózat fertőzése leágazási végponton észlelt beszivárgás és túlnyomás útján

61 Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 1—2. sz. Kivonatok VÍZELLÁTÁS Központi vezetékes vízellátás esetén a víz fertőződése súlyos járványokat okozhat. Kérdéses, hogy csőtörés esetén a fertőző baktériumok bejuthatnak-e a nyomás alatt lévő csővezetékbe. Erre kíván válaszolni egy megtörtént példa alapján a szerző. Nyomás alatt álló vízvezetéki csőhálózat fertőződése, leágazási végponton észlelt beszívás és túlnyomás útján. DE.BOLBERITZ KÁROLY Ez év február végén Hódmezővásárhely város egy körzetében több dizentéria megbetegedés fordult elő. Az azonnal megindított járványügyi vizsgálat megállapította, hogy a járvány kiindulási helyének a Lenin-úton lévő bölcsőde tekinthető, ahol már a hó elején néhány hasmenéses megbetegedés fordult elő. 20-a körül 10 csecsemő betegedett meg, akiknél az elvégzett székletvizsgálat már dizentériát állapított meg. Ezt követően gyorsan terjedt a járvány és a hó végéig 29 eset jelentkezett a környező házakban. ^i't-L —. vízvezeték nyomvonala ® Hazak,ohol megbetegedések fordultak t/o O Artézi kút 1, ábra Hódmezővásárhelyen artézi kutakra telepített, egymástól független, körzeti vízvezetékek vannak. A bölcsőde is egy ilyen körzeti vezetékről kapja vizét. A bölcsődén kívüli megbetegedések helyének megjelölése a helyszínrajzon (1. ábra) azt mutatta, hogy a járvány kivétel nélkül a vízvezetékhálózatnak a bölcsődén-túli részébe bekapcsolt házakban fordult elő. Kétségtelennek látszott tehát, hogy vízvezeték útján terjesztett fertőzéssel állunk szemben, melynek kiindulási góca a bölcsődében van. Ezután a megállapítás után a megyei epidemiológus felásatta a bölcsődébe vezető leágazó vezetéket, hogy a fertőződés helyét felderítse. A feltáráskor a következő helyzetkép adódott (2. ábra) a leágazás a kapualjon át bevezet a ház udvarába, itt jobbra fordul és az L-alakú ház belső falával párhuzamosan halad az épület utolsó helyiségéig. A csőről két leágazás vezet a házba, egy az épület sarkánál a fürdőszobába, a másik a konyhába, míg a vezeték vége a W. C.-hez vezet. A ház belső sar* Közlemény az Országos Közegészségügyi Intézet Vízügyi Osztályáról. A kézirat érkezésének időpontja: 1954. aug. 11. kánál, az udvaron, az épülettől kb. 3 m-nvire volt a ház ürülékgyűjtő aknája. Az ürüléket kőagyag-cső vezette az aknába, és ez a cső, mely az épület sarkánál lép ki az udvarra, ezen a helyen keresztezte az alatta elhaladó vízvezetéki csövet. A felásáskor kiderült, hogy a vízvezetéki cső kilyukadt annyira, hogy kiszabadításakor a víz erős sugárban ömlött ki. Ettől a helytől mintegy 40 cm távolságra a csatornacső meg volt repedve, mintegy két tenyérnyi oldalfala a vízvezetéki cső felé néző oldalon a kiszabadításkor teljesen leesett. Ezek után érthető volt, hogy az ürülékgyűjtő akna színültig megtelt vízzel, sőt a vízvezetékből az állandó túlnyomással a csatornán keresztül az aknába áramló víz az akna betonfedelét is megemelte és ennek szélein kiáramlott, átáztatva a felette lévő földtakarót. Mindezek alapján semmi kétség nem merülhetett fel aíekintetben, hogy a fertőzés ezen a helyen történt. Mégis magyarázatot kellett keresni arra, hogy miképpen történhetett fertőzés olyan vezetéknél, amely állandó nyomás alatt áll, ahol a vezetéken keletkezett lyukon, mint az szemmel is látható volt és amint azt a környező talaj és az ürülékakna elárasztása is mutatta, állandó, erős kifelé-áramlás volt. A helyi hatóságok időleges nyomáscsökkenés okozta beszívásra 1.és2. 3. JELMAGYARAZAT Esővízcsatorna 10cm mélyért Szennyvízcsatorna 40 cm mélyen vízvezeték csöve 70 cm mélyen Szennyvízaknák víztartály fürdőszobában Lyuk cs repedés a vízvezetéki csövön Törés a szennyvízcsatornán •////.?—v;.3/4' 4ű Beiarat tití 1 Lenin -út 6/4' 2. ábra