Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

1-2. szám - Dr. Bolbericz Károly: Nyomás alatt álló vízvezetéki csőhálózat fertőzése leágazási végponton észlelt beszivárgás és túlnyomás útján

62 Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 1—2. sz. Bolberitz K.: Csőhálózat fertőződése gondoltak, ezt a lehetőséget azonban ki kellett zárni, mert mint az általam végeztetett mérések mutatták, a vizet szolgáltató pozitív artézi kút vízszintje a fogyasztástól függően a térszint fölött 0,8—1,5 m között ingadozott és a legnagyobb fogyasztási időszakban sem csökkent 0,8 m alá, ami a 0,6 m mélyen lévő vezetékben minimálisan 1,4 m vízoszlop nyomást biztosított. Az okot tehát másutt kellett keresni. Felázott talaj Szennyvizgyojtő akna, Vízvezeték csöve 3. ábra A bölcsődét ellátó artézi kút vízét egy 6/4"-os vascső vezeti a Lenin-úton végig, majd a Felszabadulás-útja egy részén. Erről ágaznak le a 3/4"~OS vezetékek, melyek a bölcsődébe és a többi, a bölcsőde után kapcsolt, megfertőzött házakba vezetnek. A házakban részben kerti csap van, melyek a víz természetes nyomásával működnek, a bölcsődével szemben lévő két kétemeletes bérházban pedig hidroforos berendezés van. Ezek a vizet nem közvetlenül a vezetékből, hanem a pincében elhelyezett tartályból szívják. (Utólag kiderült, hogy az egyik telken közvetlenül a vezetékről történik a szívás kéziszivattyúval, kis teljesítménye miatt azonban ez sem idézhetett elő negatív nyomást.) A bölcsődében a fürdőszobában a mennyezet alatt egy 1 m

3-es tárolót találtunk. A tároló felső beömlésű és egy, a felszálló vezetéken elhelyezett „Csőért I." jelzésű kézi szárnyszivattyút használtak a megtöltésére (3. ábra). A szivattyú alatt elzárócsap van, ami arra szolgál, hogy a tartály feltöltése után azt elzárják és a levegő behatolását a csőbe megakadályozzák. A szivattyú a tengelye mellett állandóan csöpögött, ami a tömítés elégtelenségét mutatta. A személyzet kikérdezésekor kiderült, hogy a tartályba igen gyakran szívnak fel vizet, csaknem minden fogyasztás alkalmával, és hogy a személyzet az alsó elzáró csapot igen gyakran nem csavarja be. Ezek után a fővezeték fertőződése már könnyen rekonstruálható volt. A dizentériával fertőzött ürülék, a csőrepedés következtében színültig megtelt gyűjtőaknába nem tudott befolyni, így a csatorna-vezeték repedésén át elárasztotta a körülötte lévő talajt. A fürdőszobai tartály töltésekor, a kéziszivattyúval a vízzetéki csövön keletkezett lyukon át a vízzel együtt . fertőzött szennyvizet is szívtak fel a fürdőszoba-tartályba. A beáramlás mértéke a csőben és a talajban érvényes áramlási súrlódás arányában ment nyilván végbe. Utóbbi azonban igen csekély lehetett, mert a talaj a csövek között teljesen felázott állapotban volt. (A szennyvíznek a fürdőszoba-tartályba való felszívását a helyszínen fluorescein-próbával sikerült bebizonyítani.) A fürdőszoba-tartály ugyan felső beömlésű volt, a felszálló csővezetékben azonban kb. 4 m-es vízoszlop volt, ami minden alkalommal, mikor az alsó csapot nem zárták el, — de a csap tömítetlensége miatt részben akkor is, amikor a csapot elzárták — a bölcsődébe leágazó vezetékbe visszaáramlott. A visszaáramláskor természetesen ugyanúgy, mint a felszíváskor, a súrlódási arányoknak megfelelően egy rész a cső nyílásán át a talajba került, túlnyomó része azonban a 3/

4"-os vezetéken át a fővezeték felé hatolt. Igaz ugyan, hogy a leágazó vezetékbe került fertőzést a természetes vízáramlás kifelé mosta, nem ismerjük azonban a mikroorganizmusoknak a falakon és a diffúzió útján történő terjedési lehetőségeit. Ettől függetlenül is a gyakori szivattyúzás, tehát gyakori visszafolyás következtében a fertőzött víz, a fővezeték felé lejtő vezetéken fokozatosan előrehaladt és időnként elérte a fővezetéket, ahol azután a bölcsőde után Y_ ^taiajszim a ' 4. ábra kapcsolt házak felé haladó vízbe, jutva előidézte az észlelt megbetegedéseket. Bár az elméleti elgondolások hiánytalanul megmagyarázzák az észlelt jelenségeket, mégis inkább a szemléltetés, mint a bizonyítás kedvéért megkíséreltem a valóságban látottakat laboratóriumi modellen is reprodukálni. Ebből a célból a 4. ábrán látható, üvegből készült közlekedő-edényt készíttettem. Az a edénybe vizet folyatva állandó áramlást létesítünk a d edény felé, mint ahogy az artézi kútból is a nap nagyobb részében állandóan áramlott a víz a fogyasztók felé. A b felszálló ág képviseli a böl-