Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

1-2. szám - Dr. Bolbericz Károly: Nyomás alatt álló vízvezetéki csőhálózat fertőzése leágazási végponton észlelt beszivárgás és túlnyomás útján

62 Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 1—2. sz. Bolberitz K.: Csőhálózat fertőződése gondoltak, ezt a lehetőséget azonban ki kellett zárni, mert mint az általam végeztetett mérések mutatták, a vizet szolgáltató pozitív artézi kút vízszintje a fogyasztástól függően a térszint fölött 0,8—1,5 m között ingadozott és a legnagyobb fogyasztási időszakban sem csök­kent 0,8 m alá, ami a 0,6 m mélyen lévő veze­tékben minimálisan 1,4 m vízoszlop nyomást biztosított. Az okot tehát másutt kellett ke­resni. Felázott talaj Szennyviz­gyojtő akna, Vízvezeték csöve 3. ábra A bölcsődét ellátó artézi kút vízét egy 6/4"-os vascső vezeti a Lenin-úton végig, majd a Felszabadulás-útja egy részén. Erről ágaz­nak le a 3/4"~OS vezetékek, melyek a bölcsődébe és a többi, a bölcsőde után kapcsolt, megfertő­zött házakba vezetnek. A házakban részben kerti csap van, melyek a víz természetes nyo­másával működnek, a bölcsődével szemben lévő két kétemeletes bérházban pedig hidroforos berendezés van. Ezek a vizet nem közvetlenül a vezetékből, hanem a pincében elhelyezett tar­tályból szívják. (Utólag kiderült, hogy az egyik telken közvetlenül a vezetékről történik a szívás kéziszivattyúval, kis teljesítménye miatt azon­ban ez sem idézhetett elő negatív nyomást.) A bölcsődében a fürdőszobában a mennyezet alatt egy 1 m 3-es tárolót találtunk. A tároló felső beömlésű és egy, a felszálló vezetéken elhelye­zett „Csőért I." jelzésű kézi szárnyszivattyút használtak a megtöltésére (3. ábra). A szivattyú alatt elzárócsap van, ami arra szolgál, hogy a tartály feltöltése után azt elzárják és a levegő behatolását a csőbe megakadályozzák. A szi­vattyú a tengelye mellett állandóan csöpögött, ami a tömítés elégtelenségét mutatta. A sze­mélyzet kikérdezésekor kiderült, hogy a tar­tályba igen gyakran szívnak fel vizet, csaknem minden fogyasztás alkalmával, és hogy a sze­mélyzet az alsó elzáró csapot igen gyakran nem csavarja be. Ezek után a fővezeték fertőződése már könnyen rekonstruálható volt. A dizentériával fertőzött ürülék, a csőrepedés következtében színültig megtelt gyűjtőaknába nem tudott be­folyni, így a csatorna-vezeték repedésén át el­árasztotta a körülötte lévő talajt. A fürdőszo­bai tartály töltésekor, a kéziszivattyúval a víz­zetéki csövön keletkezett lyukon át a vízzel együtt . fertőzött szennyvizet is szívtak fel a fürdőszoba-tartályba. A beáramlás mértéke a csőben és a talajban érvényes áramlási súrló­dás arányában ment nyilván végbe. Utóbbi azonban igen csekély lehetett, mert a talaj a csövek között teljesen felázott állapotban volt. (A szennyvíznek a fürdőszoba-tartályba való felszívását a helyszínen fluorescein-próbával sikerült bebizonyítani.) A fürdőszoba-tartály ugyan felső beömlésű volt, a felszálló csőveze­tékben azonban kb. 4 m-es vízoszlop volt, ami minden alkalommal, mikor az alsó csapot nem zárták el, — de a csap tömítetlensége miatt részben akkor is, amikor a csapot elzárták — a bölcsődébe leágazó vezetékbe visszaáramlott. A visszaáramláskor természetesen ugyanúgy, mint a felszíváskor, a súrlódási arányoknak megfelelően egy rész a cső nyílásán át a talajba került, túlnyomó része azonban a 3/ 4"-os veze­téken át a fővezeték felé hatolt. Igaz ugyan, hogy a leágazó vezetékbe került fertőzést a ter­mészetes vízáramlás kifelé mosta, nem ismer­jük azonban a mikroorganizmusoknak a fala­kon és a diffúzió útján történő terjedési lehető­ségeit. Ettől függetlenül is a gyakori szivattyú­zás, tehát gyakori visszafolyás következté­ben a fertőzött víz, a fővezeték felé lejtő veze­téken fokozatosan előrehaladt és időnként el­érte a fővezetéket, ahol azután a bölcsőde után Y_ ^taiajszim a ' 4. ábra kapcsolt házak felé haladó vízbe, jutva elő­idézte az észlelt megbetegedéseket. Bár az elméleti elgondolások hiánytalanul megmagyarázzák az észlelt jelenségeket, mégis inkább a szemléltetés, mint a bizonyítás ked­véért megkíséreltem a valóságban látottakat laboratóriumi modellen is reprodukálni. Ebből a célból a 4. ábrán látható, üvegből készült köz­lekedő-edényt készíttettem. Az a edénybe vizet folyatva állandó áramlást létesítünk a d edény felé, mint ahogy az artézi kútból is a nap na­gyobb részében állandóan áramlott a víz a fo­gyasztók felé. A b felszálló ág képviseli a böl-

Next

/
Oldalképek
Tartalom