Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

9-10. szám - Cziráky József: Jelentés az Országos Balneológiai Kutató Intézet Hidrogeológiai Osztályának 1952. és 1953. években végzett vidéki gyógyforrásokkal és kutakkal kapcsolatos vízhozam és hőmérséklet méréseiről

Hidrológiai Közlöny 35. évf. 9—10. sz. 382 Hidrológiai hírek Szeptember 14, 15 és 16-án ünnepelte 70 éves fenn­állását a magyar vízrajzi \szolgálat., Európa egyik leg­régibb ilynemű intézménye. A Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Magyar Hidrológiai Társaság rendezte kongresszuson számos külföldi vendég vett részt: a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiáját M. F. Menkel Sztálin-díjas, a műszaki tudományok doktora képviselte. Bulgáriából B. A. Marcsinkov professzor, Csehszlovákiából O. Dub professzor, a Szlovák Tudományos Akadémia levelező­tagjának vezetésével öttagú küldöttség, Ausztriából dr. W. Kresser a Bécsi Központi Vízrajzi Hivatal vezetője, a Német Demokratikus Köztársaságból K. Vogl a Hid­rameteorológiai szolgálat tagja, Romániából C. Matheescu professzor és D. Dumitrescu professzor, a Román Tudományos Akadémia tagjai, Lengyelország­ból K. Debski professzor, Jugoszláviából R. Petrovic a Vízrajzi Intézet igazgatója érkezett Budapestre. A Kongresszust Bognár Rezső akadémikus, a Ma­gyar Tudományos Akadémia főtitkára nyitotta meg. Rajczi Kálmán vízügyi főigazgató bevezető előadása és a külföldi vendégek üdvözlő szavai után Ihrig Dénes a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet igazga­tója emlékezett meg a magyar vízrajzi szolgálat két évtizedes munkásságáról. Serf Egyed főosztályvezető, Sebestyén János és Penyigei Dénes miniszterhelyette­sek a vízgazdálkodás, az ipar és a mezőgazdaság idő­szerű kérdéseinek tükrébe állították a vízrajzi szolgá­lat munkáját. Az első ülésszakon Bogárdi János és Tőry Kálmán tartottak előadást a hajózás és folyósza­bályozás vízrajzi kérdéseiről. Az árvízvédelem vízrajzi kérdéseinek szentelt második ülésszak anyagát Károlyi Zoltán és Lászlóffy Woldemár foglalta össze. A har­madik ülésszakon Salamin Pál, Weimann Béla. és Cser­máik Béla' előadása vezette be a vitát a vízrendezés időszerű vízrajzi kérdéseiről. Az öntözés és folyócsator­názás néhány vízrajzi kérdéséről Kertai Ede és Ko­vács György számoltak be a negyedik ülésszakon. A külföldi vendégek közül önálló előadást tartottak: N. F. Menkel a folyami vízépítés hidrológiai kérdéseiről, B. Marcsinkov a szárnnyal való sebességmérés egyszerű­sített eljárásairól, C. Matheescu a román vízrajzi szol­gálat munkásságáról és O. Dub professzor a vízgazdál­kodási tervezés hidrológiaii alapjairól. Az egyes ülés­szakokat követő élénk vitában is résztvették a külföldi vendégek. Az elődások és a vita főbb eredményeit Mosonyi Emil foglalta össze. Hangsúlyozta, hogy az átlagérté­keik vizsgálatáról sok tekintetben át kell térnünk az adatok eloszlásának (változékonyságának) és az egyes hidrológiai események részletes elemzésének módsze­A reire. Felhívta a figyelmet a radioizotop anyagok hid­rológiai vonatkozásaira, végül a Dunamedencében ki­alakítani kívánt vízrajzi együttműködéssel 1kapcsolatos javaslatokat foglalta össze. A Kongresszus befejezése után a külföldi vendégek néhány napon át látogatások és helyszíni megtekinté­sek útján is megismerkedtek a magyar vízrajzi szol­gálat munkájával. Meglátogatták — többek között — a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet modell­kísérleti laboratóriumát, az Építőipari Műszaki Egye­tem vízépítéstani tanszékeit, tanulmányutat tettek a Balatonhoz és a tiszalöki vízlépcsőhöz is. A Kongresszusra előzetesen beküldött előadások­ról orosz, német és francia nyelven tartalmi kivonatot adott ki a rendező bizottság. Az előadások és vita anyagának részletes közreadásáról a Magyar Tudomá­nyos Akadémia fog gondoskodni. Sz. K. A Balatonfüredi Állami Kórház szénsavas gyógy­forrásainak tisztítását a Kaposvári Mélyfúró Vállalat, pápai üzemvezetőségének dolgozói végezték Nagy<má­nyoki Ádám vezetésével. A tisztítás közben több érde­kes megfigyelést végeztek a savanyúforrások hidroló­giájával kapcsolatban. A munkálatok közben rendsze­res szabad CO2 meghatározásokat végzett Csuray Va­léria a kórház laboratóriumában. Különösen a kórház kertjében eddig elhanyagolt állapotban lévő ún. Kerti kút kitisztítása és foglalása hozott kedvező eredményt. A Gyógytéren lévő híres Kossuth Lajos forrás ki­tisztítását is elvégezte a Községi Tanács. A tisztítás után a forrás vízhozama megnőtt és a víz szénsávban gazdagabb lett. Cz. J. A Német Demokrátikus Köztársaság a jövő évben fogja megünnepelni a talajvízre vonatkozó észleléseik megindításána'k 50 éves jubileumát. Az évforduló alkal­mából tervezett kongresszust — aminit K. Vogl a ma­gyar vízrajzi kongresszuson bejelentette — külföldi résztvevőkkel kívánják megtartani. Sz. K. Nemrégen még a hírhedt „Gouffre de la Saint­Pierre", a Pireneusok mészkőszikláiban tátongó 728 m mély barlang volt \a világ legmélyebb zsombolya. Is­meretes, hogy ebben a barlainban vesztette életét az 1952. évi kutatóexpedíció alkalmával Marcel Loubens francia kutató, akinek holttestét csak az elmúlt évben sikerült felszínre hozni. Most értesültünk, hogy legújabban már ezt a rend­kívüli mélység „csúcs"-ot is túlszárnyalta két kutató, Soulas és Avigne, akik a Grenoble melletti „Aven de Berger" nevű zsombolyban 903 m mélységig eresz­kedték. K. H. A budapesti tűzoltóság rendkívül értékes segítséget nyújtott a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Inté­zetnek azzal, hogy a pálvölgyi és az aggteleki barlang­ban végzett szivárgási kísérletek céljaira a barlangok feletti területek elárasztásához motorosszivattyúkat bo­csátott rendelkezésére. Itymódon sikerült pontosan meghatározott területen és időben 100 milliméteres mesterséges csapadékot előállítani. Ugyancsak nagyje­lentőségű az a segítség, amit a tűzoltóság oxigénpalac­kos légzőkészülékek átengedésével az intézet kutatóinak nyújtott. E készülékekkel forráskráterek és földalatti vízfolyások kutatása válik lehetővé. K. H. A svájci Moutatalban feltárt Höllochbarlángban ez év januárjában teljes hetet töltöttek a kutatók. A bar­lang eddig feltérképezett hossza 52 km, tehát jelenleg ez Európa leghosszabb barlangja. A barlang bejárása aránylag nem okoz nehézséget, mert nincsenek na­gyobb szintkülönbségek. K. H. Barlangkutató ankétot tartottak Miskolcon aug. 18. és 20. között a Magyar Hidrológiai Társaság miskolci osz­tálya meghívására a különböző intézményeknél és vál­lalatoknál működő barlangkutatók. A jól sikerült an­két keretében ismertették a felszabadulás óta végzett kutatásokat és kicserélték tapasztalataikat. Egyhangú­lag megállapították annak szükségességét, hogy a szét­szórtan dolgozó kutatócsoportok vezetői munkabizott­ságba tömörüljenek és egységes szakirányítás mellett végezzék a karsztihidrológiai szempontból oly jelentős kutatásaikat. K. H. A kékkúti „Theodóra forrás" savanyúvizét eddig csak a helybeliek fogyasztották az értékes ásványvíz hasznosításához szükséges modern palackozóüzem terv­rajzát már elkészítette az Élelmiszeripari Tervező In­tézet és még ez év folyamán megkezdik az építkezést. Cz. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom