Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

9-10. szám - Borbély Sándor: Barlang- és zsombolykutatás a Bükkben

Borbély S.: Barlang- és zsombolykutatás a Bükkben Hidrológiai Közlöny 35. évf. 9—10. sz. 359 ken a mésztejképződményeket már különböző alakú és nagyságú sztalaktitek és sztalagmitek válfják fel. A barlang egy részében a töremeléken apró mésztufagátak képződtek. Több helyen kisebb eróziós fülkét találunk, majd a „Csontterem" nevezetű részen másodlagos helyen egy Ursus speleus csontmaradványait találtuk meg. Innen kezdve fogyatkoznak a cseppkőképződmények. A barlang oldalfalai és mennyezete a víztől teljesen simára csiszoltak. A folyosó törése után újra megjelennek a cseppkőképződmények, majd kalcit-bevonatok találhatók. A barlang vége két részre oszlik. Mindkét részben a kő és kavics törmeléket igen nagy mennyiségű barlangi agyag váltja fel. A barlang aránylag száraz, esős időben a becsepegő víztől eltekintve, más víz járat nincs benne. Az első teremből nyíló fülkét megpróbáltuk megbontani, 2,50 m-ig hatoltunk le, azonban a kitermelt törmelék szállítása és tárolása rengeteg nehézséget okoz, így a munkát abba kellett hagynunk. A barlang végében egy 5 m hosszú és 1 m mély kutatóárkot ástunk az agyagba, de egyelőre továbbjutási lehetőséget nem találtunk. 6. ábra. A Csókási víznyelő. A barlang 48,80 m-ig már ismert volt eddig is, azonban a felmérését még nem végezték el. A második akna folyosójából nyíló, felfelé haladó terem erősen pusztulásnak indult, pedig ezen a részen igen szép cseppképződményeket lehet találni. Állítólag ennek az ágnak egy pár évtizede még hosszú járható folytatása volt. Azóta beomlott. A harmadik akna aljában egy szűk nyíláson továbbjutási lehetőség kínálkozott. 1953. szeptember 30-án leszálltunk a zsombolyba, kivéstük a szűk nyílást. Ezen átbújva, egy nagy terembe jutottunk. A terem 30x20 m alapterületű, s mintegy 30—32 m magas. A terem közepén hatalmas sziklatömbök hevernek. A teremből mellékágak nyílnak, azonban vagy visszatérnek a nagyterembe, vagy elszűkülnek. A terem egyik fülkéjét kalcit-kristályok borítják. Később a terem közepén lévő tömbök között sikerült még 11 m mélyre lejutnunk, ahol egy 4 m hosszú folyosót kiástunk a törmelékben. 6. Csókási víznyelő (6. ábra.) Üjmassától É-ra 800 m-re Kovácskő háromszögelési pontjától ÉÉK-re 750 m-re lévő teherben fekszik a víznyelő 450 m tengerszintfeletti magasságban. 1953. augusztus 20-án bontottuk meg. Egy 9 m mély függőleges aknával kezdődik. Innen egy kis terembe érünk, ahonnét további lejtős járaton keresztül egy másik kis terembe jutunk. Innen három járat indul. Kettőnek a vége elszűkül, míg a harmadik megint egy terembe vezet, ahonnét három egymás melletti aknán lehet továbbjutni. A legmélyebb aknát megkerülhetjük egy kacskaringós folyosón és több aknán keresztül. A víznyelő eddig ismert legmélyebb pontja nedves agyaggal erősen eltömött. Vízhozzáfolyást csak repedéseken keresztül észleltünk. Az eddig ismertetett feltárásainkkal kivéve a Szeleta zsombolyt — nem találtunk aktív vízjáratot. A Szeleta zsombolyban is csak magunk alatt láttuk a vizet, de lejutni hozzá nem tudtunk. Megpróbáltuk tehát a Bolhási aktív víznyelő kibontását a Bükk fennsíkján. 4. ábra. A Vártetői barlang. 5. Vártetői barlang (5. ábra.) Diósgyőr fürdőtől D-re, Vártető háromszögelési pontjától DK-re 250 m-re lévő teberből nyílik a zsomboly bejárata. Metszet Mértek: 0 10 10 30