Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

9-10. szám - Jászfalusi Lajos: Az időjárás hatása a plankton alakulására a gödöllői halastavakban

Hidrológiai Közlöny 35. évf. 9—10. sz. 353 A dolgozat igen értékes, hazai viszonylatban úttörő jellegű megfigyeléseket tartalmaz. Ezek gazdasági vonalon különösen a ponty szaporodására és tenyésztésére vonatkozó kutatások terén jelentősek. Az időjárás hatása a plankton alakulására a gödöllői halastavakban* Dr. JÁSZ FALUSI LAJOS A növénytermesztésben és az állattenyésztésben a meteorológiai tényezők igen fontos szerepet játszanak és döntően befolyásolják a termést. A limnológiában a haltenyésztési műveletek során szintén már régóta figyelembe veszik a meteorológiai adatokat és a halak ívását, táplálkozását, stb. ezekkel kapcsolatba hozzák. Hogyha ilyen vizsgálatokról szóló szakkönyvet kezünkbe veszünk. feltűnik, hogy a meteorológiai adatok közül leginkább a vízhőmérséklet adata szerepel. A többi adat, mint pl. a levegőhőmérséklet, a légnedvesség, a szél megfigyelése, a napfénytartam mérés, stb. a felvetett témával kapcsolatban alig kerülnek tárgyalásra. Már pedig ezeknek figyelmen kívül hagyásával a tanulmányozott problémát nemcsak, hogy egyoldalúan szemlélhetjük, hanem téves következtetéseket is vonhatunk le. Az sem helyes, ha a meteorológiai adatokat egy-egy megfigyelt élet jelenségnél pusztán csak felsoroljuk anélkül, hogy annak kialakulását a meteorológiai tényezőkkel ne hoznánk kapcsolatba. Az életjelenségek megfigyelésénél tehát akkor cselekszünk helyesen, ha a megfigyelést valamennyi környezettényezővel kapcsolatba hozzuk. Persze ez sok nehézségbe ütközik. Az ilyen vizsgálatokat leginkább specializálódott munkaközösségek tudnák végrehajtani. Örvendetes, hogy szakosztályunkban ily irányú törekvés kibontakozóban van. A vízi élet ben a planktonszervezeteknek rendkívül fontos szerepük van. Ma már köztudott dolog, hogy a haltermést a plankton alakulása döntően befolyásolja. Valamennyi haltenyésztőnek érdeke tehát, hogy halastavaiban minél kedvezőbb plankton összetétel és mennyiség alakuljon ki. Ilogy a haltermést helyesen irányíthassuk, szükséges azoknak a környezettényezőknek ismerete, amelyek befolyásolhatják a plankton kialakulását, csökkentését vagy teljes eltűnését. Jelen dolgozatban az időjárásnak a planktonszervezetek megjelenésére vagy eltűnésére gyakorolt hatását vizsgálom. Mielőtt azonban erre rátérnék, pár szóval jellemezni szeretném a gödöllői halastavak hidrogeográfiai viszonyait, mert ezeknek ismerete révén a problémákat mélyebben tanulmányozhatjuk. Gödöllői halastavak hidrogeográfiai viszonyai A gödöllői halastavak a Gödöllő—Isaszegvölgyvonulatban fekszenek. A tógazdaság 8 nagyobb (5—15 k. h.) halastóból és 3 kisebb terjedelmű (0,5 k. h.) ívatótóból, valamint 12 db. teleitetőbői áll. A Rákos-patak és helyi források * A Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztályának 1955. február 25-1 klubestjén elhangzott beszámoló. táplálják a halastavakat. A Rákos-patak vízhozama rendszerint július közepétől kezdve erősen lecsökken és a patak nagy szárazságok idején teljesen ki is száradhat. Esőzések idején a környező megművelt dombokról bőséges szervesanyag hordalék jut a halastavakba. Ehhez a baromfitelepről trágyáié is keveredik. A halastavak altalajának szerkezete homokos, agyagos, tőzeges. Az év első felében a Potamogeton pectinatus hínárféleség uralkodik, míg az év második felében különösen a Ceratophyllum submersum hínárféleség veszi át a vezetést a gödöllői halastavakban. Vizsgálat menete A planktongyüjtést 1954. május 20-tól kezdtük. A 4.. 5. és 2. számú halastavakon kívül az 1. és 4. számú ívatótavakból is gyűjtöttünk planktont. Összesen 104 mintát vettünk. Az 5. és 2. sz. halastavakból vett plankton minták értékelése még folyamatban van. Az említett tavakból rendszerint 50 liter vizet szűrtünk át finom planktonhálón, csak akkor kevesebbet, ha a szeszton sok volt a vízben. 10 liternél kevesebbet sohasem szűrtünk át. Általában 10 — 14,30 óra között történtek a vételek, kb. 10 cm-rel a víz felszíne alatt általában ugyanarról a helyről. A 4. számú ívatótóból nagyszárú gumicsizmával körüljárva történt a gyűjtés, ügyelve arra, hogy a felkavart iszapszemcsék ne kerüljenek a kimert vízbe. Minden nap reggel 7 órakor és délután 5 órakor feljegyeztük a vízhőmérsékletet, a levegőhőmérsékletet, a légnyomás és a felhőzet alakulásának adatait. A szélirány és szélerősség adatait az Agrártudomány Egyetem meteorológiai állomásától vettük át. A leülepedett szesztont megmértük és az anyagot mikroszkóp alatt gondosan átvizsgáltuk, és megszámláltuk a fito- és zooplanktont, hogy megbecsüljük százalékos összetételét. A vizsgálatok zömét dr. Tóth Sándor munkatársam, a meteorológiai adatok jegyzését pedig Gábor László főhalász végezte, a táblázatok készítésénél Páskándy János segédkezett, fogadják e helyről is hálás köszönetemet . Vizsgálat eredménye A fitoplankton összetételét (májustól októberig) az egyes gödöllői halastavakban az 1. ábra tünteti fel ; a zooplanktonét a 2. ábra, míg a planktonmennyiség alakulását az időjárás görbéivel együtt a 3. ábra. Az 1. és 2. ábrákban az eredmények félhavonkint vannak feltüntetve. Egy-egy félhónapban 3 minta összmennyisége szerepel, tehát nem átlaga.