Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

9-10. szám - Jászfalusi Lajos: Az időjárás hatása a plankton alakulására a gödöllői halastavakban

•35Jf Hidrológiai Közlöny 35. évf. 9—10. sz. Jászfalusi L.: Az időjárás hatása a plankton alakulására [%] 100 80 "•S •5

1 60' N 40 20 g Floqellatoe — 1 Chlorophyceae | Cyanophyceae [] Diolomeae — g Conjugatophyceae 1 |_ [%]100 80 "-S -C5 , 60 40 20 [y.]wo N ^ 80 60 40 20• 0 Il 11 I • B n E MAJ JUNI JULI AUG SZEPT Egészen másképp alakul a zooplankton a -1. számú nagyobb terjedelmű halastóban. Itt június végéig a Copepodák (Nauplius lárvái) vannak túlsúlyban. Júliusban eltűnnek, de augusztusban kisebb százalékarányban újból megjelennek. Júliustól kezdve a Rotatoriák (Keratella, Brachionus, Anurea) szaporodnak el. Számuk augusztus második felében és különösen szeptember első felében csökkenőben van, de szeptember végétől már nagyobb tömegben jelennek meg. A Cladocerák (Bosmina) júniusban és július elején még emelkedő tendenciát mutatnak, nyár közepén visszaesnek, és csak augusztusban szaporodnak el újból nagyobb mértékben. Rendkívül érdekes tanulságokat vonhatunk le a 3. ábra időjárásgörbéi és a planktonmennyiséget jelölő hasábok kapcsolatáról. Vizsgáljuk meg először, hogy az időjárás mennyiben befolyásolja a gyűjtött planktonmennyiséget, továbbá a zooplankton és fitoplankton százalékos arányát. Amikor szélcsend, felhőtlen vagy alig borult időjárás van és amikor a légnyomás emelkedő tendenciát mutat, a zooplanktonrajok a vízfelszínhez közel tartózkodnak. (Május 22, május 26, június 30, augusztus 24 gyűjtések alapján). Erősen borult időben északnyugati vagy délnyugati szélirány mellett, süllyedő légnyomásnál inkább a fitoplankton tartózkodik a vízfelszínhez közel. (Június 1, július 10, július 30, augusztus 9, szeptember 18-i gyűjtések adatai nyomán). [Z]100 1. ábra. Fitoplankton (Egy félhavi hasábcsoport általában 3 vizsgálat összegéből — nem átlagából — áll.) Az 1. ábrából kiviláglik, hogy az 1. és 4. számú ívatótavakban július közepéig a Chlorophyceák (Pediastrum, Richteriella, Scenedesmus) uralkodnak, a Diatomák (Melosira) és Conjugatophyceák (Closterium, Cosmarium, Staurastrum) mellett. Ettől az időponttól szeptember közepéig a Cyanophyceák kerülnek előtérbe és a Cholorophyceák visszaszorulnak. A 4. sz. ívatótóban — mely lehalászásig mindvégig feltöltve maradt — a Cyanophyceák (Microcystis —30—60%) állandó jellegű vízvirágzást okoztak. Ennek következményei hamarosan mutatkoztak. Az ivadék már augusztus vége felé pusztulni kezdett. Ebben az időszakban szárazság uralkodott, tehát friss vizet a tó nem kaphatott. A 4. számú halastóban július l-ig a Conjugatophyceák uralkodtak, de ettől kezdve ezeket a Cyanophyceák váltották fel. Valószínűen ennek következményeképpen szeptember derekán itt is haldöglés jelentkezett. A zooplanktont az 1. és 2. sz. ívatótóban július végéig a Cladocerák (főként Bosmina) képviselik. Ezután lehalászásáig a Rotatoriák (Kera• tella, Anurea) jutnak vezető szerephez. Érdekes, hogy a Copepodák %-os előfordulása nem mutat lényegesebb változást. Nyár elején közülük a Cyclops kifejlett, és Nauplius alakjai egyforma mennyiségben voltak jelen, míg nyár utóján a Nauplius lárvák jutnak előtérbe. [y.]wo 80— 60• rsi . cs Co M-' [y.]m C> -X -c <3 1 n 1 1 • 1 ! H F? | JUNI JULI AUG SZEPT . 0KT. 2 ábra. Zooplankton. (Egy félhavi hasábcsoport általában 3 vizsgálat összegéből — nem átlagából — áll.)