Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

7-8. szám - Oroszlány István: A vízelosztás automatizálása öntözőrendszerekben

Oroszlány I.: A vízelosztás automatizálása öntözőrendszerekben Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 7—8. sz. 271 Automatic distribution of water t'or irrigation purposes A problem as yet not completely solved in the great Hungárián irrigation pi-ojects under construction is the correct distribution of water. The impressions of the author gained in French North-Africa are described and a detailed account is given of the installations developed in the "Neyprio" laboratory and used in the irrigation system of Algiers, where the distribution of water is semi«automatie. The "modulé" used for measuring water as well as the automatic gates controlling the water level are described, the installation of the latter in the canals being a prerequisite of the applicability of the modulé. At the same time other technical and production features of the irrigation system of Algiers are given. Precast concrete canals are alsó discussed. Adopting the installations described full-automatio water distribution is proposed for the Hungárián irrigation projeets. Automatic control of the downstream water level and the use of the modulé, together with the slight slope of the canals offer possibilities herefore. The amount of water fed into the system by the main intake would in this manner be controlled from the downstream end and would always be in aecordance with the actual consumption. Plans of an irrigation system based on the above principles werc prepared by the Institute for Irrigation and Soil-amelioration. Könyvismertetés Makszimovics G. A.: A víz vándorlási sebessége a földön. (Dokladü Nauk SzSzSzR.. 96. köt., 4. sz. 803—804 lap. Moszkva, 1954.) A víz cseppfolyós halmazállapotban folytonos mozgásban van. A víz ezen körforgásának egyik szakasza a földkéreg. A szerző egyik régebben megjelent művében a víz földi vándorlásának főtípusait már elkülönítette, az abban közölt adatok egyrésze azonban csak feltételes volt, a felsorolásból egyes típusok hiányoztak is és így a szerző az azóta felhalmozódolt anyag felhasználásával a víz vándorlási sebességére vonatkozó adatokat újabb cikkében foglalja össze. A sztratiszférának a paleozoikumban a későbbi lepusztulás, letárolás, repedések vagy fúrólyukak által fel nem tárt rétegbe került vizei helyüket csupán a hegyképző és epirogenetikus mozgásokkal kapcsolatban változtatják. Erre a legkedvezőbb környezetet a táblák szolgáltatják, ahol mind a szingenetikusan átalakult iszapos vizek, mind pedig a tengeri eredetű epigenetikus vizek fennmaradhattak. Az Orosz tábla keleti részen települt karbonkori lerakódások vizei a rétegben 0,2—1,6 km/10" év sebességgel változtatják helyüket. A víz vándorlásának leglassúbb típusa, amely egy millió év alatt 0,2—2,0 km-t, egy év alatt pedig n . 10

—

s—n . 10 s m-t tesz ki, Midőn a réteget fúrólyukak feltárják és a víz kitermelése megindul, a vándorlás üteme megváltozik. A vizek, miután millió éveken át a rétegben majdnem mozdulatlanul feküdtek, újból visszatérnek a föld felszínére és megkezdődik évszázados vándorlásuk. A szerző ezután sorraveszi az egyes víztípusokat és mindegyikükkel kapcsolatban megemlíti, hogy melyik kutató és mely vidéken állapította meg vándorlási sebességüket. Csupán a juvenilis eredetű hasadékvizekre vonatkozólag nem állnak rendelkezésre adatok. A víz mozgásának az egyes geoszférákra jellemző sebességére vonatkozó adatokat a következő táblázat foglalja magában. Geoszféra és burok A víz típusa A víz mozgási sebessége különböző mértékegységekben m/évben Atmoszféra, troposzféra Hidroszféra Bioszféra* Mállási kéreg Sztratiszféra felső része Sztratiszféra alsó része . Talajvizek Karsztvizek Hasadékvizek Epigenetikus rétegvizek Szingenetikus és paleoepigenetikus rétegvizek 3—30 m/mp 0,3—3 m/mp 0,05—2,5 m/óra 2—30 m/nap 1—1000 m/nap 5— 620 m/nap 1—10 m/év (feltételesen) 0,2—2,0 km 10" év alatt rc-10

8 — ra-10

9 n• 10

7 — n.10

8 rc-10

2 — n.10

4 10

2 — n-10

4 n-10

2 — n • 10

5 n • 10

2 — n • 1Ö

5 w-10°—íí-10

1 ti • 10 2 — n • 10 ** I * Szárazföldi növények és állatok ; a víz az élő szervezeteken egy nap alatt halad keresztül. A táblázatból azt látjuk, hogy minden geoszférára és burokra a cseppfolyós állapotban lévő víz más és más sebessége jellemző. A sebességnek a peremi geoszféráktól a nagyobb mélységekben található burkok irányában bekövetkező csökkenése a földön a vízmozgás törvényének felel meg. Ez a hézagosságnak és áteresztőképességnek ugyanezen irányban beálló csökkenésével függ össze. A földalatti vizek esetében a befogadó kőzetek kőzettani összetétele mellett a vándorlási sebességek a kémiai összetételben és az ásványosod ás mértékében is kifejezésre jutnak. Minél lassúbb a mozgás, annál fokozottabb a vizek ásványtartalma. Kertész Árvád