Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

7-8. szám - Dr. Rónai András: A Nyírség, Hajdúság és Hortobágy talajviszonyai

Dr. Rónai A.: Nyírség, Hajdúság, Hortobágy talajvízviszonyai Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 7—8. sz. 231 körül. Az 1940—42-es évek magas talaj vízállása azonban három méterrel emelte meg a vízszintet. A nyírségi, hajdúsági és hortobágyi talajvízfigyelő kutakban az 1940—42-es árhullám nem emelkedett ki ilyen nagy különbséggel a rendes szezonális ingadozások menetéből. A Nyírségen a talajvízingadozás kicsiny. Nyíregyháza talajvízkútjában közel 20 év alatt nem haladta meg a két métert. Az évszakos ingadozás 0,5—1,0 m körül jár. Ugyanez a helyzet Nyíradony figyelt kútjában. Az 1941—42-es árvizes évek az átlagos talajvízszinten alig 1 m-nyit emeltek. A hajdúsági lösztábla kútjainak talajvízszintje aszerint változik, hogy a kút a régi Hátság agyagjaiba mélyül-e, vagy az erodált részek löszös, homokos anyagába. A hátsági mélykutakban az évszakos ingadozás kicsi, de hosszabb nedves időszakok többméteres szintemelkedést eredményezhetnek. (L. Hajdúböszörmény figyelt kútját, 52. sz.) Az emelkedés erős késleltetéssel jelentkezik. A Hátság erodált részein a lösztakaró alatt néhány méter mélyen található vízszint évenként erősen (2—3 m-t) ingadozik. A hosszabb periódusú ingadozás mértéke az évszakos ingadozással szemben itt sem kirívó nagy. A hortobágyi nagy ártér kútjaiban mindenütt nagy ingadozást kellene találnunk. A Tisza közelében lévő kutakban a folyó hatására, a távolabbi kutakban azért, mert a talajvíz a finomszemcséjű anyagokban áll, ahol kevés utánpótlás és fogyasztás is széles határok közötti ingadozásra vezet. A folyómenti kutakban meg is találjuk a nagy ingadozást, 5—6 m-es értékeket, a Hortobágy síkján messzebb a folyótól azonban kis ingadozás a gyakori. Ennek oka az lehet, hogy a fiatal ártér sűrűn váltakozó üledékei között a vízvezető rétegek keskenyek, sok a finomszemű vízrekesztő réteg, az élénkebb vizmozgásnak szűk tere van, a különböző kapilláris feszültség a rétegeken keresztirányban való vízmozgást lassítja, fékezi. Ahol a víztartó réteg vastagabb, ott az ingadozás mértéke megnő. Az évszakos ingadozás értékei a 2 m-t is elérik, holott másutt néhány dm-t tesznek csak ki. A rendkívüli évek magas vízállása itt nem emelkedik messze az évszakos ingadozás mértéke fölé. A talajvíz átlagos nívója 1940—42 években általában 1 m-rel emelkedett az addigi évek közepes víznívója fölé. A Tiszaparthoz közel eső kutak vízingadozásában igen nagy különbséget találunk. A partközeli terület talajvízszint je 5—6 m-es határok között váltakozik, a parti dünék kútjaiban sokkal kisebb az ingadozás, az ezek mögötti kutakban szintén. Ahol régi medrek durvább üledékei hálózzák be a felszín alatti teret, ott élénkebb lüktetésű a vízjáték, mert gyorsabb és jobb összeköttetést tart a folyóval. Legnehezebb a talajvíz horizontális áramlásaira, annak sebességére, irányára, útjaira tájékozódást szerezni. Pedig minden gyakorlati és tudományos kérdés megoldása a talajvízzel kapcsolatban végső fokon ettől függ. Arra már van módszerünk és eszközünk, hogy helyileg, kis távolságokra, a talajvíz áramlási irányát mérjük, de ilyen vizsgálatokból felépíteni egy nagyobb terület talajvízmozgásának képét egyelőre megoldhatatlannak látszik. Különben ahhoz, hogy a részletvizsgálatokat helyesen tudjuk telepíteni és vezetni, szükség van egy általános áttekintésre vagy legalább hipotézisre. Amit az eddig rendelkezésre álló vízjárásgörbékből a talajvíz táplálkozására és horizontális áramlásaira vonatkozóan kihámozni tudunk, az a következőkben foglalható össze. Az 1940—42. évek a talajvízállás kulminációs évei voltak szerte az országban. Ezen időszak előtti megfigyelések— az 1920-as évek derekától kezdve elég rendszeresen és nagy területre kiterjedően — ilyen magas talajvízállást nem észleltek és azóta sem észleltünk másfél évtizede. Közel 30 éves idősor kiugró értékei ezek. Az áradási Fehérgtjormol45

m°2 t.sz.t. 110,7 4 6 Kocsord 94 m°

2 t.sz.t. 113,7 4 6 1936 1937 1938 1939 1940 1941 1942 1943 1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 I XI XI XI XI XI XI XI XI XI XI XI XI XI XI XI XI x | •"" l! !! • I — Nk.— „ tv •— , mO Nyiregyhazo 130 2 t.sz.t 107,8 4 6 -4— ^ —•— ii 1 j——-—•—r 1 ll Nyiradony 128 m°

2 t.sz:f 154,4 3 9. ábra. A talajvíz ingadozása a szatmári síkság és a Nyíiség kútjaiban. VITUKI kutak adatai