Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

9-10. szám - Schréter Zoltán: A Bükk hegység régi tömegének földtani és vízföldtani viszonyai

Schréter Z.: A Bükk földtani viszonyai Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 9—10. sz. 371 völgyek árokfőiben többnyire észrevétlenül .gyűlik össze a víz és lassanként érré, majd patakká szaporodnak. Vízhozamuk az évszakok szerint változik. b) A k. triász alsó ladin agyagpalák területére ugyanez a megállapítás vonatkozik azzal a különbséggel, hogy itten már több és valamivel számbavehetőbb forrással is találkozunk, bár felhasználásukról szintén nem lehet szó. Ezek: 1. Szarvaskőtől K-re a Margit forrás, ami agyagpala területen, de már a patak alluviumából fakad. 1939. VII. 12-én 9 órakor hőfoka 12 C°, a levegőé 22 C° volt. 2. Szarvaskőtől ÉNy-ra, a Mária forrás az agyagpala törmelékéből ered. Hőfoka 1939. VII. 24-én 17 órakor 10 C°, a levegőé 25 C° volt. Hasonló a kissé lejjebb lévő Szt. János forrás is. 3. Mónosbéltől DK-re, a Gilitka kápolna mellett lévő forrás hőfoka 1939. VII. 20-án 14 órakor 9,8 C°, a levegőé 30,5 C° volt. 1926. IX. 26-án 15 órakor 9,6 C°, a levegőé 15 C° volt. Agyagpalából ered. 4. Szarvaskő mellett DNy-ra, a keresztnél fakadó forrás hőfoka 1912. VII. 13-án 19 órakor 9,6 C° volt. Agyagpalából ered. 5. Szarvaskőtől DK-re a Majortetőről DKre lévő árok fejében fakadó forrás hőfoka 1939. VI. 9-én 14 órakor 12 C°, a levegőé 26,5°. 6. A Remeteforrás a Bélkőtől K-re agyagpala területen fakad. Hőfoka 1926. IX. 20-án 13 órakor 10 C°, a levegőé 17 C° volt. Agyagpalából ered. , * 7. Felsőtárkánytól E-ra, a Jánosháza vadászlaktól ÉK-re lévő forrás hőfoka 1912. VIII. 15-én 8 C° volt és 1918. VIII. 14-én 13 órakor 9,2 C°, a levegőé 21 C° volt. Agyagpalából ered. 8. A Mellérvölgyben lévő forrás hőfoka 1918. VIII. 16-án ,15 órakor 8,8 C°, a levegőé 23 C° volt. Agyagpalából ered. 9. A Peskő alatt lévő forrás hőfoka 1913. IX. 15-én 16 órakor 9 C°, a levegőé 20 C° volt. Agyagpalából ered. 10. A Peskő völgy alsó részén egyik diabáztelér közelében lévő, kova palából fakadó forrás hőfoka 1918. VIII. 21-én 11 órakor 9 C°, a levegőé 15,5 C° volt. 11. A Pajzsak erdőőri ház fölött lévő forrás a völgyet kitöltő kovapala törmelékből eredHőfoka 1915. VIII. 21-én 10 C°, a levegőé 17 C° volt. 12. A Vöröskővölgyben a Nagybányaérc táján kiszélesedő völgyfenéken az alluviumból fakadó forrás hőfoka 1918. VIII. 22-én 18 órakor 9,5 C°, a levegőé 23 C° volt. Agyagpala területen ered. 13. Bélapátfalvától KÉK-re a Vanna rét felé lejövő erdei út utolsó kanyarulatánál agyagpala törmelékből fakadó forrás hőfoka 1926. VIII. 18-án 13 órakor 11,2 C°, a levegőé 22 C° volt. 14. A Horotna forrása agyagpalából ered, kevésvízű; nagyobb szárazság után teljesen el is apad (1952. VII.); ilyenkor csak a völgy alsóbb részének a mellékvölgyeiből s a fővölgy hordalékából szivárog össze a patak vize. Hőfoka 1926. VIII. 3. 6 órakor 11 C°, a levegőé 11 C° (Legányi). 15. Bükkzsérctől É-ra a Borjúkút forrásának hőmérsékletét 1932. VII. 15-én 12 C°-nak, a levegőét 29 C°-nak mértem. Agyagpalából ered. 16. Bükkzsérctől É-ra a Kiskút forrásának hőmérséklete 1932. VII. 15-én 9,6 C° volt. Agyagpalából ered. 17. Bükkzsérctől É-ra a Cseresznyéskút forrásának hőfokát 1944. VII. 28-án 14 órakor 9 C°-nak s a levegőét 26 C°-nak mértem. Agyagpalából ered. 18. Bükkzsérctől É-ra a „Törökrét" alatt fakadó forrás hőfoka 1912. VIII. 27-én 10,2 C°, a levegőé 22 C° volt. Agyagpalából ered. 19. Kisgyőrtől ÉNy-ra, a Palabányavölgy alsóbb részén, a palabányák nagy hányó ja alól forrás fakad, amelynek hőfoka 1915. VII. 12-én 14 órakor 8 C°, a levegőé 27 C° volt. 1923. VIII. 4-én 10 órakor a forrás hőmérséklete 7 C°, a levegőé 20 C° volt. Külön meg kell emlékeznem a Bükk magas fennsíkjának DK-i oldalán a ladin agyagpalákon fakadó néhány forrásról ezek különleges viselkedése miatt. 20. A Dióskút. A kis völgyet feltöltő holocén törmelékből fakad a jobboldali árokfőben az agyagpala fölött. Nagyobb szárazságban teljesen elapad és csak lejjebb szivárog össze a völgyecske fenekéről és oldalaiból a víz, amely lejjebb mindjobban megszaporodik. A baloldali völgy nyáron száraz. A patak a hámori úttól DK-re a triász mészkő területére érve kis töbörben eltűnik. 21. A Pénzpatak agyagpalából eredő forrásának lefolyása áthaladva az agyagpala területen a triász mészkőre érve a délebbre eső rét északi végén eltűnik. Jakucs L. szíves közlése szerint a Pénzpatak víznyelőjét feltárták s abban 140 m függélyes mélységig jutottak le a víznyelő kb. 510 m tszf. magasságú felszíni pontjától. Tehát kb. 370 m tszf. magasságban érték el az ingadozó vízszintet, amelyet Jakucs hajlandó a mélykarsztvíz szintjének tekinteni. 22. A Pénzpataktól ÉK-re lévő völgyecskében az Alsórétek táján fakadó forrás hőmérséklete 1915. VIII. 11-én 14 órakor 11 C°, a levegőé 24 C° volt. A forrás a kis völgynek az agyagpala fekvő fölött lévő kovapalatörmelékes, agyagos holocén feltöltéséből ered. Vize kis darabon lefelé folyik, majd a triász mészkő 30°/32°-os dőlésű rétegeiben a Délsár kis üregében eltűnik. 23. Répáshuta fölött É-ra a völgy baloldalán az agyagpalából fakadó forrás hőmérséklete 1915. VIII. 28-án 10,5 C°, a levegőé 22 C° volt. A zsérci Nagy Dél táján a szaruköves mészkő területén is a normális eróziós völgyrendszer fejlődött ki. Répáshuta községben az agyagpala területről mindkét völgyön ÉNy felől lefelé irá-