Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)
9-10. szám - Schréter Zoltán: A Bükk hegység régi tömegének földtani és vízföldtani viszonyai
372 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 9—10. sz. Schréter Z.: A Bükk földtani viszonyai nyul a víz, a községen átfolyik, de a községen alul a mészkőben eltűnik. c) A porfiritoid és diabáztufa területen jakadó források. Ó- és Űjhuta környékén a porfiritoid és diabáztufa területen jellegzetes eróziós térszín alakult ki. Mivel ezekbe a kőzetekbe csak alig szivárog el csapadék, a belőlük fakadó források aránylag csekély vízűek. Ilyenek az Oroszkút, a Bányabükki völgy fejében, az Óhutai völgy fejében, az Óhutától kissé DNy-ra lévő, az Áfonyáson lévő stb. források. 24. Üjhuta mellett a porfiritoidból a Bagolyhegynél kis forrás fakad, amelyet kútszerűen foglaltak. Hőfoka 1915. X. 4-én 10 órakor 9 C°, a levegőé 20 C° volt. 25. Az Űjhutától Öhuta felé haladó kocsiút mellett porfiritoidból kis forrás fakad, amelynek hőfokát 1915. X. 4-én 11 órakor 8,2 C°-nak mértem. Az óhutai fővölgyben a számos mellékárokból számottevő víz gyűlik össze, amely kis patak alakjában folyik le a porfiritoid területén Óhuta alsó részéig. Itt rájut a középső triász korú fehér mészkőre, melyben teljesen eltűnik, lejjebb a meder száraz. 2. A Kemesnye környékének és a Garadnától északra eső mészkőterületnek a forrásai. 26. A Mályinka déli végén fakadó karsztforrás. Mályinka D-i végén a permi mészkőből nagy vízmennyiséget szolgáltató karsztforrás ered több ágból, amely eredési helye közelében kis mésztufa fennsíkot rakott le. Ez a forrás a permi és a mögötte következő seisi mészkövekben felgyűlő víz egy részét adja le. Jelenleg kihasználatlan, de víztömegének felhasználását a jövőben számításba vehetjük. Hőmérséklete: 1927. IV. 19-én 15 órakor 10 C°, a levegőé 17 C°, VIII. 29-én 10 órakor 11 C°, a levegőé 16 C° (Legányi). 27. A Csikorgó réttől ÉNy-ra eső völgyben, a Csondró völgy két fővölgyének összetorkollásánál a kampili sötétszürke mészkőből elég bővizű források fakadnak. Ugyancsak a Csondró völgyben, a Bartoskőtől K-re is az út mentén, a kampili agyagpala törmelékéből elég bővizű források erednek. A Bartoskőtől DNy-ra lévő forrás hőmérsékletét, a Csondró völgy baloldalán 1952. V. 24-én 11 órakor 7,2 C°-nak (a levegő 13 C°) mértem. A Zsindelykő alatt a patak vize sellőkben, kis vízesésekben zúdul le, alig járható szurdokszerű szakaszban. 28. A Látókő alatt, kampili agyagpala fölött a mészkőből fakadó forrás 1950. VII. 30-án 8,5 C° hőfokú volt; elég bővizű. 1927. IV. 19-én 12 órakor 8 C°, a levegőé 10,5 C° (Legányi). 29. Tardonától D-re, a Nagyszállásvölgy legfelső részén az erdei út alatt permi fekete mészkőből három forrás ered, vizük sellők módjára szalad le a fővölgybe és kevés ímésztufát rak le. Egyiknek hőfokát 1952. V. 28-án 10 órakor 8 C°-nak, a levegőét 15 C°-nak mértem. 30. A Hársas forrás Tardonától DK-re 1,5 km-re k. triász mészpáteres sötétszürke mészkő tövében vetődés mentén fakad fel; rétegdőlés 270 746°. A forrás feltörési helyén kissé felbugyborékol, előtte Ny-felé kis mésztufa lerakodás terül el, amelyet a forrás vize rakott le. Erről a víz sellőkben siet le. Hőmérséklete 1917. IX. 19-én 14 órakor 12,5 C, a levegőé 28 C° volt. 31. Kb. 100 m-re a forrástól másik kis forrás is fakad, amely ekkor kb. 2 cm-re ugrott fel a víz színe fölé. Hőfoka 1927. IX. 10-én 8 órakor 14 C°, levegőé 13 C° (Legányi). Az örvény forráscsoport az Örvénykő alatt ered, a k. triász agyagpala fölött a fehér mészkőből. A legfelső forrás kb. 150 m-re van a legalsótól; 32. a felső forrás magános, míg 33. az alsó forráscsoport (Harica-források) 8 helyen fakad fel, kisebb-nagyobb vízmennyiségeket szolgáltatva. A felső és alsó források között kis vízesésszerű szakasz és kevés mésztufa lerakódás észlelhető. A legalsó forrás elég bővizű, kis üregből ered, amelyből időnként zúgás és bugyborékolásszerű hang hallatszik. Hőmérsékletét 1917. IX. 21-én 10 órakor 9,8 C°-nak, a levegőét 24 C°-nak mértem, 1927. IX. 7-én 16 órakor 9 C° (Legányi). Ezek a források szolgáltatják a Harica völgy vizét. 34—36. A „Büdös kút" Tardonától DK-re r 3 km-re kisebb jelentőségű forrás. A Garadna völgytől E-ra eső k. triász mészkőfennsík északi szélein többhelyütt bukannak ki számottevő források .Ilyenek a Dobrica kút, az Andó kút. Vízének hőmérséklete 1927. IX. 8-án 12 órakor 10 C°, a levegőé 20 C° (Legányi). Továbbá: 37, a Galya forrás, amely vékony lemezes gyűrt sárgás mészkőből ered. Vizét Pereces használ ja^ fel. Hőfoka Wein szerint 8,8 C°. Kis mésztufa* foltot rakott le. Ettől a forrástól kissé Ny-ra, a Békató felől lejövő völgyben másik forrás fakad, amelynek hőmérséklete 1916. VII. 25-én 15 órakor 9 C°, a levegőé 18 C° volt. Papp. F. a következő mérési adatokat volt szíves közölni: A Galya forráscsoport: Galya forrás (332 m t. sz. f. magasság) betonnal foglalt Q = 192 l/p Andó kút (335 m t. sz. f.) Q = 5— 6 l/p H = 8.5 C° Dobrica kút (290mt.sz .fi, Q = 40—50 l/p H = 8.8 C° (Nem állandó vízhozamú) 38. A mészkőfennsík DK-i részén fakad a rétegzetten, repedezett fehér mészkőből a bővizű Felső Forrás, amely kis mésztufa fennsíkot rakott le a völgy fenekén kb. 450 m hosszúságban; erről sellősen jön le a forrás fölös vize. A forrás kb. 20 m-rel magasabban ered a völgyfenék fölött s vizét már régebben foglalták ipari célokra. Hőfokát 1916. VII. 22-én 9 C°-nak, a levegőét 22 C°-nak mértem.
