Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

11-12. szám - Trummer Árpád: A belvízlevezetés korszerű megoldásáról

Jf9Jf Hidrológiai Közlöny 34. évf. 1954. 11—12. sz. Trummer Á.: A belvízlevezetés korszerű megoldása Kreybig-íéle talajismereti térképek alapján liatá- talajvizsgálatokkal szerezzük be. A kapott értékeroztuk meg. Jobb ennél, ha az adatokat helyszíni ket az alábbi kimutatásban foglaltuk össze : IV. táblázat Sorszám A talajnem, megnevezése Termőréteg vastags. m Terület ha Ilaszn m

:

! OS víz mm Beszivárgási sebesség mm/óra Összes hasznos víz m

:

l Megjegyzések 1. III—IV. o. szikes . . 0,20 6700 320 32 4 2 144 000 Legelő tározás körtöltéssel 2. II. o. szikes 0,50 1550 800 80 14 l 240 000 Skatulyázás 3. Mezőségi 1,50 740 2400 240 22 1 776 000 Sáncolásra igen alkalmas 4. Sekély termőrétegű, Sáncolásra igen alkalmas mezőségi 0,60 270 960 96 22 259 000 Vízzáró réteg, mély 5. Réti agyag 0,60 3340 960 96 20 3 206 400 5—6—7. alatti sáncolható 6. Savanyú öntés . . . 0,60 6900 960 96 10 6 624 000 terület 7. Réti agyag 0,50 4330 800 80 16 3 480 000 8. Kotu-talaj 0,60 4600 1000 100 50 4 600 000 A fölösleg föltétlenül Kotu-talaj levezetendő 9. Összesen 28 450 "— — 23 329 600 A területen 207—65 = 142 mm vízmagasságnak megfelelő csapadékvízről kell gondoskodni. A jó mezőségi talajok 240 mm-es vízbefogadóképességét nem lehet kihasználni. A figyelembe nem vehető rész 240—142 = 98 mm, ami a 740 ha-nyi ilyen területen 725 000 m

3 vizet jelent. A hasznos víz fenti végösszegét tehát ennyivel kell csökkenteni. A kimutatás 9. sorszáma alatti vízmennyiség helyesbített értéke 22 604 400 m

3 víz. A fenti vizsgálat alapján megállapítható, hogy a terület átlagos vízfelvevőképessége : 22 604 400 m

3 28 450 ha ~ 795 m

3/ha, vagyis, 79,5 kereken 80 mm. Ha ebből a Madosféle 16 térfogat-százalékos értékkel számítjuk ki a talajok átlagos víztározó rétegeinek vastagságát, azt 0,50 m-nek kapjuk meg. Ezek szerint a belvíz rendezésnél számbaveendő vízmennyiség Cs — (P + D

v) = E Számértékben 207 — (65 + 80) = 62 mm, ami hektáronkint 620 m

3 vizet jelent. Az egész vízgyűjtő területre : Qsz = 28 450-620 = 17 639 000 m

3 Ha ezt 14 nap alatt akarjuk levezetni, a már meglévő 2,0 m

3/mp teljesítményű szivattyútelep levezetőképessége ez idő alatt: 2 X 1 209 000 = 2 419 200 m

3 vagyis ezen felül még 15 219 800 m

3 vízmennyiséget kell levezetni. Korszerű belvíz megoldásnál az E mennyiséget felbontjuk tarozásra, .sáncolásra és csak az ezekkel el nem távolitható részt szivattyúzzuk át a folyóba. E = Tá + Sá + Sz Értelemszerűen először a tarozást vizsgáljuk, azután a sáncolást. Tarozás. A begécsi legelő környékének területe 75,37 km = 7537 ha. Talaja rossz vízgazdálkodású szikes. Ezekről levezethető a tározó területre 207—65—32 = 110 mm. Ez 6000 ha x 1100 m

3 = összesen 6 600 000 m

3 207—65—80 = 62 mm. Ez 1537 ha x 620 m

3 = összesen 952 940 m

3 Tározóban összegyűjthető összesen 7 552 940 m

s Sáncolás. A sáncolást a jobb mezőségi talajokon végezzük. Ennek víz vissztartása a talajban amúgy is beszivárgó 96 mm-es vízrétegen felül további 46 mm, mert 207 — (65 + 96) = 46 mm. Ilyen területünk a közölt kimutatás 4. és 6. tételei szerint 270 + 6900 = 7170 ha-nyi van. Ha eze ken a részeken sáncolunk, a talajban további 7170 X 460 m

3 = 3 298 200 m

3 vizet tartunk vissza, vagyis ez a vízmennyiség sem jut be a vízlevezető csatornákba. A teljes vízgazdálkodási egyenleg tehát a következő Bevétel Cs = 58 891 500 m

3 Kiadások P — 18 492 500 m

3 D

v = 22 604 400 m

3 T = 7 552 940 m

3 Sá — 3 298 200 m

3 51 948 040 m

3 Egyenleg mint hiány: 6 943 460 m

3 összesen: 58 891 500 m

3 vagyis az egyenleg helyes. A hiányként mutatkozó vízmennyiség az, melyet a belvízjárta területről el kell vezetni. Ebből a meglévő szivattyútelep 2 419 800 m

3-t vezet le, míg új szivattyútelepet kell létesíteni