Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

1-2. szám - Dr. Maucha Rezső: Újabb eljárás a víz biokémiai oxigénigényének meghatározására

4 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 1—2. sz. Maucha R.: A BOIs új meghatározási módja 5 napos és 24 órás inkubációval végzett kísérletek eredményei — tekintve, hogy itt biológiai folya­matokról van szó, melyeket számos hibaforrás terhel — igen jól egyeznek egymással. Ezek a kísérleti eredmények tulajdonképpen a nagyobb mennyiségű szervesanyagtartalom miatt hígításra szoruló vízmintákkal végzett kísérletek megbízhatóságát is bizonyítják. Ha ugyanis a kevés szennyező anyagot tartalmazó hígított vízzel végzett kísérletek eredményei — a két módszerrel végezve a vizsgálatokat — meg­egyezőek, akkor nyilvánvaló, hogy az azokból számított 5 napos inkubációra vonatkozó ered­mények is legalább olyan mértékben helyesek mint az eredeti módszer esetében, mert ott is hasonló módon hígított próbákkal dolgozunk. Az új módszernél azonban a helyzet annyiban kedvezőbb, hogy mivel itt csak 24 órai inkubáci­óval kell száipolnunk, kisebb mérvű hígítással is ereményt érhetünk el. Ezért a végeredmények­nek egy literre való átszámításakor a kísérleti hibát kisebb számmal szorozzuk, mint az eredeti eljárásnál. Ennek ellenére — miként azt a 2. táblázatból is láthatjuk — amelyben hígított Vízminta megnevezése Tiszavíz Szüretien szennyvíz Szűrt szennyvíz . . . vízmintákkal végzett kísérletek eredményeit kö­züljük — a kísérleti hibák abszolút értékei ese­tenként elég nagyok. Ez a körülmény azonban az eredeti módszernél is fennáll. Tapasztalat szerint ugyanis a külöböző hígításokkal kapott eredmé­nyek a régi módszernél is eltérőek, másrészt pedig tény, hogy a hasonló körülmények között végzett paralell kísérletek eredményei sem egyez­nek tökéletesen. Hígításkor — különösen akkor, ha szüretien szennyvíz BOJ 5 értékét kívánjuk meghatározni —• sohasem sikerül tökéletesen homogén próbákat készíteni, mert a szennyvíz lebegőanyag tartalma sem homogén, az kisebb­nagyobb rögökből tevődik össze, melyeket egyen ­letesen elosztani lehetetlen. A szűrt vízzel rend­szerint sokkal jobb eredményeket lehet elérni. Ez az oka annak, hogy a kutatók egy része azon az állásponton van, hogy a BOI s meghatározáso­kat célszerűbb szűrt szennyvízzel elvégezni. Ter­mészetesen ilyenkor lényegesen kisebb eredmé­nyekhez jutunk. Mindezek a 2. táblázat adatai­ból is kitűnnek, amelyek hígítással készült kísér­letek eredményei. 2. táblázat Új mód szer szerint co' h h' BOI 5 7,76 8,25 8,14 4,28 5,61 8,92 8,70 259,4 7,31 9,00 8,75 157,7 Hígí­tás a cm 3 Régi módszer szerint h' BOL 500 25 25 8,22 8,34 8,73 5,85 1,25 3,46 8,25 7,26 8,92 7,32 9,00 7,32 3,75 220,6 130,1 8,22 8,34 8,73 Összefoglalva tehát az elmondottakat, meg­állapítható, hogy a reakciósebesség törvényének alkalmazása révén a vizek biokémiai oxigénigé­nyének meghatározása lényegesen egyszerűbben végezhető, mert az eredeti eljárás 5 napjával szemben már 24 óra múlva is megbízható eredmé­nyekhez jutunk, ami egyúttal edényzet és hely­megtakarítást is jelent. Az így kapott eredmények pontossága pedig az eredeti eljáráséval egyenértékű. IRODALOM Bach, H. : Die Grundlagen und Verfahren der neuzeitigen Abwásserreinigung. 1941. Imh >ff, K. : Die Sauerstofflinie in verschmutzten Gewássern. Deutsche Wasserwirtschaft XXXVI. 338. 1941. Imhoff, K. : Dcr Halvorson-Tropfkörper in Berlin-Stahnsdorf. Gesundheits-Ingenieur 64. 630. 1943. Imhoff, K. : Einfaches Berechnen von biolo­gischen Klürwerken. Gesundheits-Ingenieur LXVI Í64. 1929. Mahr, O. : Die zulássige Belastung eines ge­wássers durch Stadtenwásserungen. Technisches Gemeindeblatt. XXXII. 203, 220. 1924. Maucha, R. : Upon the Influence of Tempera­ture and Intensity of Light on the photosynt­hetic Production of Nannoplankton. Verhandlun­gen d. Internationalen Vereinigung f. Limnologie II. 381. Innsbruck. 1943. Maucha, R. : A szennyvíz és a vízfolyások. Vízügyi Közlemények, XXIV. 1940. Potonié, H. : XII. Kritische Untersuchungen zur Methodik der Sauerstoffzehrungs-Bestimmung im Wasser. Zeitschrift für Fischerei. XXXIX. 293. 1900. Spitta, O. : Untersuchungen über die Verun­reinigung und Selbstreinigung der Flüsse. Archiv. f. Hygiene XXXVIII. 233. 1933. — Standard Methods for the Examination of Water and Sewage. American Public Health Association. New-Yorjc. 1932. Tillmanns, J. : Die chemische Untersuchung von Wasser und Abwasser. II. Aufl. 222. Halle. 1888. Winkler L. W. : Die Bestimmung des im Wasser gelösten Sauerstoffs und die Löslichkeit des Sauerstoffs im Wasser. Berichte d. Deutsch. Chemischen Gesellschaft XXI. 2843.

Next

/
Oldalképek
Tartalom