Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)
1-2. szám - Csajághy Gábor: Néhány hazai iszap présfolyadékának kémiai tulajdonsága és felhasználási lehetősége a gyógyászatban
Hidrológiai Közlöny. 34. évf.. 1954. 1—2. sz. 5 A tanulmány szerzője iszap présfolyadékkal végzett klinikai kísérletekkel kapcsolatban ezeknek a folyadékoknak kémiai vizsgálatát végezte el. A vizsgálati eredmények alapján ismerteti az egyes présfolyadékok összetételét és ezt összevetve a klinikai kísérletek eredményeivel megvilágítja a különböző présfolyadékok hatásmechanizmusát. Néhány hazai iszap présfolyadékának kémiai tulajdonsága és felhasználási lehetősége a gyógyászatban* CSAJÁG HY GÁBOIl A természetben geológiai folyamatok révén "keletkezett iszapszerű anyagokból sajtolás útján nyert folyadékoknak bizonyos elektrokinetikai jelenségek (elektroforézis, elektroozmózis) segítségével történő felhasználása nem ismeretlen a gyógyászatban. Hazánkban ilyen kísérletekkel Riesz Ede, L. Lakatos Mária és Román György foglalkozott először az elmúlt évben és ez év tavaszán. A hévízi, kakasszéki, kolopi és a Lupaszigeti iszapok présfolyadékának terápiás hatását vizsgálták meg mozgásszervi megbetegedések esetében. A felsorolt iszapokból egyszerű sajtolással előállított és felmelegített présfólyadékokkal megfelelő nagyságú flanelldarabokat nedvesítettek meg és helyeztek a fájdalmas testrészre. A flanelldarabokra két egyforma nagyságú 0,1 mm vastag ólomelektródot helyeztek. Az alkalmazott áramerősség 10—20 mA, a kezelés időtartama 16—20 perc volt. Félidőben az elektródokat átkapcsolták és ezáltal biztosították azt, hogy az anionok és kationok egyaránt bejuthassanak a szervezetbe. A fenti három kutató az ismertetett érdekes és újszerű kezelési móddal már a kísérletek kezdetén meglepően jó eredményeket ért el. Ezért felkérésükre szívesen vállalkoztam arra, hogy megkísérlem klinikai kísérleteiket kémiai úton nyomon követni és ezen az alapon magyarázatát adni a kedvező eredményeknek. Az egyes présfolyadékokkal történt kezelések számát és azok gyógyeredményét az alábbi táblázat tünteti fel : Összes eset Gyógyult Lényeges javulás Közepes javulás Változatlan Hévízi 52 23 19 8 2 Kakasszéki . 5 1 4 Kolopi 3 2 1 Lupái 6 6 Amint az a táblázatból is kitűnik, a legjobb ^eredményt a hévizi iszap présfolyadéka szolgáltatta. A lupaszigeti és kolopi iszap présfolyadéka hatástalannak bizonyult, a kakasszéki iszappal való kísérleteket pedig szállítási nehézségek miatt hagyták abba. A négy présfolyadék kémiai vizsgálata a következő eredményeket szolgáltatta : * A kézirat érkezésének időpontja : 1953 december 9. A hévizi gyógy iszap présfolyadékának kémiai összetétele : Kationok : mg, liter é rf| k „ Káliumion, k 11,6 3,10 Nátriumion, Na + 27,3 12,40 Kalciumion, Ca + + 90,4 47,14 Magnéziumion, Mg + + : 42,7 36,69 Ammóniumion, NH 4 + + 0,9 0,67 100,00 Anionok : Kloridion, Cl- 29,8 8,74 Szulfátion, S0 4 10,7 2,32 Hidrokarbonátion, lICOj- 521,7 88,94 Összesen : 735,1 100,00 Metakovasav, H 2Si0 3 79,7 Kénhidrogén, H 2S . . . 7,2 összesen : 822,0 pH - 7,48 Színképelemzéssel a következő elemek mutál hatók még ki : Mn, Sr, Ba, Al, B, továbbá nyomokban Li, igen gyenge nyomokban V és Ag. A P jelenléte bizonytalan. Színképelemzéssel sem lehetett megállapítani a következő elemek jelenlétét : Cs, Ti, Zn, Be, Cr, Ni, Co, Ga, Mo, Bi, Sn, As, Sb. A színképvizsgálatokat a Földtani Intézet kémiai i laboratóriumában Földváriné végezte. A víz kémiai jellege nagyjából megegyezik a tó vizével, amennyiben mindkettő alkaliföldfémes hidrokarbonátos víz. Igen lényeges különbség azonban a két víz között az, hogy míg a tó vizének szulfátiontartalma az OKI 1951.' évi elemzési adatai szerint 94,62 mg/liter, addig a présfolyadék szulfátiontartalma mindössze 10,7 mg literenkint. A tó vizének kénhidrogéntartalma nem éri el a tizedmilligrammot sem, a présfolyadék H 2S-tartalma pedig 7,2 mg literenkint. Ennek az magyarázata, hogy a présfolyadék szulfátját az üvegekbe való letöltés után a baktériumok kénhidrogénné redukálták. Bizonyítja ezt az is, hogy a frissen készített présfolyadék 67—72 mg szulfátiont tartalmaz literenkint. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a kénhidrogén és a belőle oxidáció útján keletkező elemi kén azok közé az anyagok közé tartozik, amelyek a bőrön keresztül is bejutnak a szervezetbe.
