Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)
9-10. szám - Lipták Ferenc: Hosszanti átfolyású ülepítőmedence áramlástani vizsgálata
J t36 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 9—10. sz. Lipták F.: Hosszanti átfolyású ülepítőmedence sebesség, mint a lyukak közötti sávokban. Ez a jelenség a medence kezdetétől 80 cm-re — tehát a medencehosszúság negyedrészénél — már nem volt tapasztalható. A fent leírt változatokat megvizsgáltuk három sorban elhelyezett 3,2 cm átmérőjű lyukak esetére is. Ugyanazt az áramképet kaptuk, mint a 2,6 cm 0 lyukakkal. Az áramkép nem volt kedvezőbb akkor sem, amikor az egyes sorokban különböző 0 lyukakat helyeztünk el. III/5. A lyuksorok előtt lyukakkal ellátott sík, köralakú ütközőtárcsák. A tárcsákat 26 mm-re helyezve el, a három lyuksoron át beáramló víz túlnyomó része' a tárcsák mellett jutott be a medencébe és csak kis része haladt a tárcsák lyukjain át. 17,5 16J | 7. ábra 8. ábra A beáramló víz két főirányban mozgott, egyik része kissé lesüllyedve egyenesen továbbhaladt a medencében, a másik része nekiütközvén az iszapgyüjtőtér 45°-os falának, kétfelé vált, az egyik ága felfelé irányult a medencébe, a másik ág pedig alul hengermozgást alakított ki. A medence kezdeténél csak az alsó kétharmad mélységben észleltünk előre irányuló vízmozgást a fenék felé növekvő sebességgel. A mélységnek felső harmadában a medence kezdetétől kb. 1,2 m távolságból visszafelé induló, lefelé fokozatosan mélyülő rétegekre kiterjedő lassú visszaáramlás mutatkozott. A tárcsákat közelebb helyezve a vízbevezető falhoz, a beáramló víznek mind nagyobb része haladt át a tárcsa lyukjain, ugyanakkor a felszín alatti visszaáramlás mélysége és távolsága csökkent. 13 mm távolságban, függőlegesen elhelyezett tárcsák esetén a medence kezdetétől 40 cm-re lévő keresztszelvényben előálló sebességi ábrát a 7. ábra tünteti fel. A felső 5 cm-en levő lassú visszafelé áramlás sebességét nem tudtuk mérni. A tárcsákat 4 mm-re, vagy annál közelebb helyezve, a vízbevezető falhoz, a függőleges sebességeloszlási ábra jobb, a legnagyobb sebesség a mélység felénél mutatkozik. A keresztszelvény ugyanazon mélységű pontjaiban igen eltérő sebességeket észleltünk, azonban a mért 15—20 érték számtani közepe egyenletesebb sebességeloszlást adott. III/6. Előző változat, de a tárcsák ferdén elhelyezve. A ferde tárcsák a beáramló víznek kis felfelé irányuló eltérítést adtak, ami a felszínalatti visszaáramlást csaknem megszüntette. A sebességeloszlás a medence kezdetén jobb, mint a tárcsák függőleges elhelyezése esetén. III/7. A lyuksorok előtt végigmenő lyukakkal ellátott hengerfelületek homorú oldalukkal a befolyás felé fordítva. Megvizsgáltunk háromféle görbületi sugarú hengerfelületet a vízbevezető faltól különböző távolságra elhelyezve. A legkedvezőbb áramképet a 26 mm-es (a vízbevezető falon lévő lyukátmérővel egyenlő) görbületi sugarú hengerfelület adta, amikor a hengerfelület széleinek távolsága 12 mm volt a vízbevezető faltól. A víz nagyobb része a henger lyukjain keresztül a sugár irányába jutott a medencébe, kisebb része a hengerfelületek között. Felül 1,0—1,5 cm-es álló réteg alakult ki, visszafeléáramlás nem volt. Az áramkép kedvező. Az alsó iszapgyüjtő térben holttér keletkezett, az öszszes előbbi változat hengermozgásával szemben. A medence elején a sebesség, a 6. fényképről is látható módon, a vízmélység felülről számított második negyedében volt a legnagyobb,, majd a fenék felé csökkent. A sebességi ábra a medence kezdetétől 40 cm távolságra lévő keresztszelvényben a 8. ábrán látható. A keresztszelvény ugyanazon mélységű pontjaiban mért sebességértékek jól egyeztek, a tárcsák esetén észlelt nagyfokú ingadozás nem volt tapasztalható. A hengerfelület közelebb, vagy távolabb helyezve a vízbevezető faltól, az áramkép alig változott. III/8. A henger felületek domború oldalukkal a befolyás felé fordítva. A beáramló víz túlnyomó részét a hengerfelületek vezették, nagyon kevés ment át a lyukakon, a hengerfelületek homorú oldalán örvénylések voltak. A víz nagy része a hengerfélületekről lefelé irányult, nekiütközve a 45°-os oldalnak, alul hengermozgást képezett. A felső féltérben visszafeléáramlás jelentkezett, az alsóban igen nagy sebesség állt elő. III/9. A lyuksorok előtt lyukakkal ellátott végigmenő sík lapok különböző távolságra elhelyezve. A beáramló víz egyik része egyenesen továbbhaladt a medencébe, a másik része nekiüt-
