Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

9-10. szám - Lipták Ferenc: Hosszanti átfolyású ülepítőmedence áramlástani vizsgálata

Lipták F.í Hosszanti átfolyású ülepítőmedence Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 9—10. sz. J

t35 í/1. Lyuksor hozzávezető csővel ütközők nélkül (3. fénykép). A lyukakon beáramló víz nem oszlott szét, hanem egyenesen előrehaladt és a fenéken nagy sebességet okozott. 1/2. Előző változat, a lyukak előtt 1,5 cm-re ütközőtárcsákkal (5. ábra). A tárcsák a beáramló vizet kétfelé osztották. Az iszapgyüjtőtérben hengermozgás keletkezett. A medence kezdeténél csak az alsó kétharmad részben áramlott előre a víz, a fenék felé növekedő sebességgel, míg a felső egyharmad részben a beömléstől kb. 1 m távolságból kiindulóan lassan visszafelé folyt. 1/3. Lyuksor hozzávezető cső nélkül, előtte 1,5 cm-re ütközőtárcsákkal (6. ábra). Az iszapgyüjtő térben hengermozgás keletkezett, amely ellenkező irányú volt, mint az előző változat esetén. A víz csak a medence alsó félterében áramlott előre, a felső féltérben az előző változathoz hasonló lassú visszaáramlás volt. A tárcsáknak a lyukaktól való távolságát csökkentve az áramkép az előző változat esetében megfigyelthez kezdett hasonlítani, 0,5 cm tárcsatávolság esetén azzal már csaknem azonossá vált. A csővezeték tehát jó vezetést adott a víznek. 1/4. A lyuksor (0 3 cm) a vízfelszínhez közelebb, a lyukak előtt 1,5 cm-re ütközőtárcsákkal. Jobb áramképet adott, mint a mélyebben elhelyezett lyuksor. A felszín alatti visszaáramlás itt is meg volt, de a medence kezdeténél csak negyed mélységig terjedt. II. Két lyuksor (0 3 cm), előttük 1,5 cm-re ütközőtárcsákkal. Az áramkép valamivel kedvezőbb volt, mint egy lyuksor esetén. A felső negyed mélységig terjedő részben visszaáramlás, az iszapgyüjtő térben hengermozgás volt. III. Három lyuksor (0 2,6 cm). III/l. A lyuksorok ütközők nélkül. A víz egyenesen a medencébe áramlott nagy sebességgel mindhárom lyuksoron át. A víz a medence első szakaszán még nem oszlott el, a lyukak tengelyének irányában nagyobb volt a sebesség, tehát a vízszintes irányú sebességeloszlás nem volt jó. III/2. A lyuksorok előtt 1,5 cm-re ütközőtárcsák (4. fénykép), majd tárcsák helyett végigmenő ütközőlécek. Mindkét változat esetében a víz csak a medence alsó kétharmad részében haladt előre, a fenéken nagyobb sebességgel, a felső részen visszaáramlás, az iszapgyüjtőtérben hengermozgás volt. Ez a jelenség változtatva a tárcsáknak, illetve léceknek a vízbevezető faltól való távolsága továbbra is mutatkozott. III/3. Az alsó két lyuksor előtt ütközőtárcsák. Ezzel a változattal a felső harmadban jelentkező visszaáramlást akartuk kiküszöbölni. A beáramló víz nagy része a felső lyuksoron át egyenesen nagy sebességgel haladt előre a medencébe, az alsó két lyuksoron át bejutott kevesebb víz hengermozgást okozott. A medence kezdetén a felső harmadban igen nagy volt a sebesség, a medencefenéknél viszont kis fokú visszaáramlás keletkezett. III/4. A lyuksorok előtt ferdén elhelyezett ütközőtárcsák, illetve ütközőlécek. A ferde tárcsa, ill. lécelhelyezés nagy részben kiküszöbölte az előző változatoknál tapasztalt felszín alatti visszaáramlást, mivel a beáramló víznek felfelé irányuló sebességet adott. Az ütközőtárcsák esetén jobb áramképet kaptunk ,mint végigmenő lécekkel. A tárcsák síkjának a függőlegessel bezárt szöge nagy hatással volt az áramlási viszonyokra. Növelésével a felső visszaáramlási mélység csökkent, majd tovább növelve a felszín alatt kezdett nőni a sebesség. 45°-os tárcsák esetén a medence felső félterében már nagyobb volt a sebesség, mint az alsó féltérben. Legkedvezőbb sebességi ábrát a 25°-os tárcsa-állás adott, ebben az esetben a függőleges sebességeloszlás jó volt (5. fénykép). Ennél a változatnál sebességmegfigyeléseket végeztünk. A medence kezdeténél és még attól 40 cm-re lévő szelvényben is azt észleltük, hogy az azonos mélységben lévő vízszintesekben a sebességeloszlás nem egyenletes, hanem a lyukak tengelyének megfelelő sávok mentén nagyobb a