Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

1-2. szám - Dr. Maucha Rezső: Újabb eljárás a víz biokémiai oxigénigényének meghatározására

Mauchfi R.: A BOIr, új meghatározási módja Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 1—2. sz. 3 Célszerűségi okokból az időt percekben fejezzük ki. Ha tehát 24 óráig végezzük a kísérletet, a reakciósebesség állandója az alábbi egyenlettel fejezhető ki : vagy és végül In k = 1 1 1440 Ci' [5]' = In a> a> .ahol c

0 a vizsgálandó, illetőleg a hígított vízminta 0

2 tartalma a kísérlet kezdetén, c

x pedig 24 óra, vagyis 1440 perc múlva. A számítás keresztülvitelénél a Briggs-féle logaritmust használjuk, 'ebben az esetben In — = log Cn Analóg módon a hígító víz reakciósebességének állandójából kapjuk, hogy L h' J ~ h"' Ezekből az egyenletekből: Behelyettesítve ezeket az értékeket a 4. BOI

5 = v Ci log e ' •ahol e a természetes logaritmus alapja, melynek. (

L>

(

n^

(

1'

)

( kapjuk^ ho^,} Briggs féle logaritmusa log e = 0,4343. Minthogy a reakciósebesség állandója ugyanazon hőmérsékleten változatlan marad függetlenül attól, hogy a kísérlet hosszabb, vagy rövidebb ideig tart, írhatjuk, hogy : j [^•-(ínT-*^)miből BOL (ú 1440 n CÚ' ~ 7200 1 <a" ' ahol CÚ' a hígított víz O9 tartalma 24 óra múlva. Ebből 7200 1000 a (£)• (.000-.,* (4-) (5) In A = Ina és továbbá 1440 CÚ 5 In —

; = In a CÚ a a Ez az egyenlet lehetővé teszi, hogy a B01

s értékét kiszámítsuk. A vizsgálandó víz 0

2 tartalmának ismeretén kívül csupán a hígító víz és a hígított víz kezdeti és 24 órai oxigéntartalmának ismeretére van szükségünk. Hasonlóképpen a 3. egyenletből a BOI

5 értékét az alábbi módon számíthatjuk ki: 1000 A — 1000 h + ah — 1000 CÚ £)•+„00.-.,»(-£-) BOL amiből 1000 a BOL ['"Öl (1000 —ff) h h (4 1 (6) Ez az egyenlet akkor használható, ha a vizsgálandó víz eredeti 0

2 tartalmát nem ismerjük, éspedig egyaránt mindkét esetben, ha a hígított víz 0

2 tartalmából indulunk ki, vagy pedig akkor is, ha az anorganikus redukáló anyagok miatt bekövetkező abiotikus oxigénfogyasztás kiküszöbölése végett az 1 órai inkubáció után meghatározott oxigéntartalmat tekintjük kezdeti • oxigénkoncentrációnak. Az 1. táblázat több vízminta 5 napos biokémiai oxigénigényét tartalmazza. Ezeket az értékeket a régi eljárással 5 napos és az új eljárással 24 órai inkubációval határoztuk meg. A táblázatban olyan vízpróbák adatai szerepelnek, melyeket nem kellett hígítani. Ebben az esetben a = 1000, tehát a 6. egyenlet következőképpen módosul : BOL CÚ t-m a táblázat adatait tehát ezzel az egyenlettel számítottuk ki és megállapítható belőlük, hogy az 1. táblázat Vízminta eredete, merítés ideje Régi módszer szerint Új módszer szerint Vízminta eredete, merítés ideje Cú ü>" boi. e0 a>' k boi

6 Duna, 1941. X. 22 { 9,00 2,97 6,03 9,00 7,03 0,000171 6,36 Duna, 1942. IV. 23 , 9,60 1,60 8,00 9,60 5,20 0,000295 9,15 Duna, 1942. X. 22 8,52 4 22 4,30 8,52 7,49 0,0000891 4,04 Duna, 1943. IV. 21 9,29 3,56 5,73 9,29 7,61 0,000138 5,85 Duna, 1943. X. 21 9,08 1,18 7,90 9,08 6,03 0,000283 7,91 Balaton, 1943. VII. 1 8,98 5,71 3,27 8,98 8,18 0,0000646 3,35 Tisztított szennyvíz 1943. III. 10 9,17 3,97 5,20 9,17 8,04 0,0001023 4,72