Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)
7-8. szám - Magyar Kálmán: Törpe vízművek
Magyar K.: Törpe vízművek három különböző méretben lenne megállapítható. Éspedig a legkisebb térfogat 30 m 3, a középtérfogat 60 m 3 és a legnagyobb térfogat 100 m : í-ben. Egyébként a medence kiviteli módja megegyeznék a szolgálati medencék szokásos kiviteli módjával, csak a csőfelszerelése lenne egyszerűbb és olcsóbb, mivel a költségek csökkentése miatt a szolgálati medence is csak egyrekeszes kivitelben készülne, hasonlóan a víztorony tároló tartányához. Az egyrekeszes kivitel a medencét olcsóbbá teszi. , A szolgálati medencés megoldásnál a gépi berendezések elhelyezésére szolgáló gépház, amelynek a raktáron tartandó anyagok befogadására is lenne megfelelő elválasztott tere, célszerűen a kút közvetlen közelében volna elhelyezendő. Ennek a szolgálati medencétől független gépháznak az alapterületi és magassági méreteit annak a figyelembevételével állapíthatjuk meg, hogy a kút vizét kell-e vastalanítani, avagy nem, és hogy a víztermő szivattyúk elhelyezhetők-e a gépházban, avagy ezek a kút alacsonyabb vízszintje miatt csakis közvetlenül a kút fölé épített aknában szerelhetők fel. Az anyagraktárral kombinált és a szivattyú és vastalanító berendezés elhelyezésére alkalmas külön gépház légtérfogatát 120, 180, illetve 240 nr-ben irányozhatjuk elő általában, a 30, 60, illetve 100 m'-es tárolóterű szolgálati medencével ellátott törpe vízművek részére. A fenti előirányzott légtérfogat az esetben, ha vastalanítóra nincsen szükség, vagy ha a szivattyúk nem helyezhetők el a gépházban, megfelelően csökken. Vizsgáljuk most meg a törpe vízművet abból a szempontból, hogy a létesítési költségei hogy viszonylanak a vízellátás külön-külön kutakkal való megoldásának a költségeihez, és hogy hol van az a határ, amelynél a törpe vízművel való vízellátás kevesebb kiviteli költségbe kerül a külön-külön kutakkal való vizel látásánál. A törpe vízmű egyes elemeit a költségek összehasonlítása szempontjából a következő módon csoportosíthatjuk. I. csoport a kút II. csoport a szivattyúk III. csoport a víztorony, vagy szolgálati medence a gépházzal IV. csoport a hálózat a közkifolyókkal V. csoport a vastalanító berendezés. Az V. csoportba sorolt, a víznek a tűrhetőnél nagyobb vastartalma esetében szükséges vastalanító berendezést a költségösszehasonlítás szempontjából nem vesszük figyelembe, mivel a kéziszivattyús külön-külön kutas megoldásnál a víz vastalanítása kielégítő módon nincsen megoldva. Az összehasonlító költségszámítás elvégzéséhez a következő tájékoztató árakkal számolhatunk. 1 do 100 m-es kút 80 000 Ft 2 db 200 l/'perc teljesítőképességű szivattyú 20 000 Ft Víztorony, vagy szolgálati medence gépházzal 80 000 Ft 1 km 80 mm 0 eternit nyomócső vezeték, 500 m-enként elhelyezett közkifolyókkal 60 000 Ft A 80 000 Ft-os víztorony ár a középnagyságú, 60 m 3-es víztárolású víztoronyra vonatkozik. A 60 m : !-es szolgálati medencének a csőfelszereléssel együtt 40 000 forintot kitevő ára és a hozzátartozó 180 légköbméteres raktárral kombinált gépház 36 000 forint költsége együtt, kis különbséggel megegyezik a víztorony árával. Ugyanez a viszony áll fenn a 30 m'-es és 100 m 3-es víztorony, illetve szolgálati medence esetében is. A külön-külön kutakból álló vízellátás összköltségét egy kút árának annyiszorosa adja, ahány kútra van szükség az ellátandó terület kiterjedésétől függően, a vízellátás olyan módon való megoldására, hogy kutaknak a legmeszebb fekvő vízigénylőtől való távolsága mintegy 250 m legyen. Vagyis külön-külön kutas vízellátás összköltségét egy kút árának a kutak számával való szorzata adja. Tehát pl. egy négy 100 m-es kúttal megoldható vízellátás esetében az összköltség 320 000 Ft. A törpe vízműveknél az alapköltség a következő részekből tevődik össze középnagyságú 60 m 3-es víztoronyra, vagy szolgálati medencére vonatkoztatva: Egy kút 80 000 Ft Szivattyúk 20 000 Ft Víztorony, vagy szolgálati medence gépházzal 80 000 Ft Alapköltség összesen: l3o 000 Ft Ehhez az alapköltséghez jön minden esetben a szükséges hosszúságú közkifolyókkal ellátott vezetékhálózat ára. Tehát a törpe vízmű létesítésének a költsége annál a határnál lesz egyenlő a különkülön kutakból álló vízellátás költségével, ahol a külön-külön kutakból álló vízellátás összköltségének és a kutak távolságával egyenlő hosszúságú közkifolyós vezeték költségének a különbsége, az előzőkben kiszámított 180 000 forint alapköltséggel egyenlő. Például egy 3 kútból álló külön-külön kutas vízellátó berendezés összes költsége 3X80 ezer = 240 000 Ft. Törpe vízműves megoldás esetében az egymástól 500 m távolságra elhelyezett három kút 1 km hosszúságú 3 közkifolyós vezetékkel lenne helyettesíthető, aminek a költsége 60 000 Ft. A külön-külön kutas megoldás 240 000 Ft költségének és az 1 km hosszúságú közkifolyós vezeték 60 000 Ft költségének a különbsége éppen a törpe vízmű 180 000 Ft alapköltségét teszi ki, vagyis ez azt mutatja, hogy olyan községek vízellátásánál, ahol ennek megoldására 3 db mintegy 100 méter mélységű kútra lenne
