Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

7-8. szám - Dr. Kol Erzsébet: A gémeskutak hidrológiai és algológiai vizsgálata Vácrátóton

Kol E.: Gémeskutak algológiai vizsgálata Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 7—8. sz. 3^1 LIMNOLOGIA Ivóvizek biológiai elbírálásánál segítséget nyújthatnak a vizsgálat során a vízben talált mikroszervezetek is. Ezért jelentős a szerző dol­gozata, melyben falusi gémeskutak mikroszervezeteit és azok jellemző társulásait ismerteti. A gémeskutak hidrológiai és algológiai vizsgálata Vácrátóton* Dr. KOL ERZSÉBET Az ivóvíz algológiai vizsgálata csak mint­egy 100 éves múltra tekint vissza. 1850-ben hívta fel Hassal a figyelmet először az ivóvíz­ben élő növényi mikroszervezetekre. Ma már nélkülözhetetlen a mikrovegetáció ismerete valamely víz biológiai értékelésénél. Nálunk Istvánffi (1895) vizsgálta először a budapesti vízvezeték mikrovegetációját, újabban R. Stil­ler J. és Török P. foglalkoznak az ivóvíz mikro­szervezeteivel. 1950-ben kezdtem hozzá a vácrátóti gémes­kutak mikronövényzetének gyűjtéséhez és fel­dolgozásához. A faluban és környékén külön­böző helyeken fekvő és különböző méretekben igénybe vett kutakat vizsgáltam. A helyszíni vizsgálatokra és a gyűjtés rész­leteire vonatkozó adatokat az I. táblázatban foglaltam össze. Minden gyűjtés alkalmával lehetőleg meg­mértem a víz és a levegő hőmérsékletét és amennyiben lehetséges volt, a víz pH értékét is, kolorimetrikus úton. A gémeskutak biocönozisa A gémeskutak élővilága valóságos biocöno­zis koplexum, mely különböző jellegű mikro­szervezet társulásokból tevődik össze és mégis együtt egy közös egységet alkot, melynek részei egymástól nem függetlenek, egymást kölcsönö­sen befolyásolják és kiegészítik. A gémeskutak élővilága a következő mikro­szervezet társulásokból tevődik össze: 1. plank­ton, 2. bentosz: a) aquatilis-, b) aerobenthosz, 3. iszap-, 4. veder- és 5. vályú mikroszervezet társulása. Egyes kutaknál egyik vagy másik el­marad, pl. hiányzik a bentosz, vagy a veder, vagy a vályú. Minden egyes algatársulásnak meg van a maga jellegzetes növénye, esetleg több faj is, melyek a tömeget alkotják és amelyek irány­adók lehetnek a kút biológiai megítélésénél. Ezen algák mellett még ott találjuk az idősza­kos járulékos tagokat is. Az egyik mikroszervezet társulás feltétle­nül befolyásolja a másikat. A planktonban gyakran találunk a bentoszból vagy a vederből, sőt néha még a vályúból is odakerült szerveze­teket. A veder és a vályú mikroszervezet társu­lása pedig állandó összeköttetésben lévén egy­mással, a veder mikroszervezetei rendesen megtalálhatók a vályúban, sőt sok esetben még a vályú lakói is megtelepednek a veder oldalán. * A Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztályának 1952. február 8-án tartott előadóülé­sén elhangzott előadás. A Természettudományi Mú­zeumban készült dolgozat. A bentosz algáival is gyakran találkozunk a vederben vagy a vályúban és viszont a ben­toszba is belekerül a veder vagy a vályú nö­vénye. Plankton. A vácrátóti gémeskutak planktonja rend­kívül szegény, amint az az I. sz. táblázatból is kitűnik. Valódi fitoplankton szervezet alig akad, mindössze csak néhány faj: Oscillatoria splen­dida, Chroococcus minutus, Lyngbya limnetica, Stichococcus bacillaris, Cosmarium humile, Desmidium Aptogonum és kovamoszatok. Ezen algafajokon kívül gyakran találkoz­tunk a bentoszból a vízbe került algákkal: Rhizoclonium hieroglyphicum, Cladophora fa­jok, Stigeoclonium fajok, Hormidium flaccidum és Protococcus viridis. Ritkább esetben még a vederből is kerülnek egyes fajok a planktonba: Microthamnion Kützingianum, Oedogonium fonticola, Stigeoclonium fajok, Phormidium és Microspora fajok. A fitoplanktonhoz hasonlóan szegényes a zooplankton is. A fitoplankton tagjai több­nyire mind mezoszaprobionták (lásd II. táblá­zat). A planktonban a fito- és zooplankton tag­jain kívül még rendesen elég sok növényi, állati és ásványi eredetű törmelék is található. Bentosz. (A kút falazatának bevonata.) A bentosz két egymástól eltérő mikroszer­vezet társulásából áll. Az egyik a kutakat bélelő, vízben lévő kövekre telepedő mikro­szervezetek csoportja, melyet aquatilis bentosz­nak neveznek és a másik víz felett különböző magasságban a kutat bélelő kövekre vagy desz­kára telepedő levegőben élő .mikroszervezetek csoportja, amelyet aerobentosznak neveztem el. Az előbbi jellegzetes vízben élő mikroszervezet társulás, utóbbi pedig tisztán levegőben élő. A bentosz mikroszervezetei néha több cm szélességben lepik el a víz színén a kutat bélelő téglákat vagy köveket. A vízben himbálódzó sötétzöld algafonál tömeg sokszor több dm hosszú. a) Az aquatilis bentoszra jellemző a Cla­dophora — Rhizoclonium algatársulás a hozzá­tartozó epifiton szervezetekkel együtt. Clado­phora erispata és Cl. glomerata, Rhizoclonium hieroglyphicum alkotják a főtömeget a téglá­val, mészkővel vagy homokkővel bélelt kutak­nál. Ezen a fajokon kívül még gyakran talál­kozunk a vederről idekerült: Microspora floc­cosa, Ulothrix tenerrima, Oedogonium fonticola és Stigeoclonium fajokkal, amelyek közül a két utóbbi faj gyakran rátelepszik a Rhizoclonium

Next

/
Oldalképek
Tartalom