Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)
7-8. szám - Dr. Kol Erzsébet: A gémeskutak hidrológiai és algológiai vizsgálata Vácrátóton
3^2 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 7—8. sz. Kol E.: Gémeskutak algológiai vizsgálata vagy a Cladopliora fonalakra is. A bentosz fonalas algáit sokszor nagy tömegben lepik el az epifitonok: Aphanochaete repens, Chamaesiphon incrutans, Lyngbya epiphytica és számos kovamoszat. b) Aero-bentosz rendesen szegényes, csak ritkán találkozunk nagyobb tömegben megjelenő aerobentosszal. Az aerobentosz jellemző algatársulása: Hormidium-Chlorococcum-Protococcus társulás, amelynek tagjai: Hormidium flaccidum, Protococcus viridis, Chlorcoccum humicolum, Gloeocapsa dermatochroa. Itt is találunk járulékos tagokat, amelyek rendesen a veder alga társulásából kerülnek ide: Lyngbya Martensiana var. calcarea és Chroococcus minor. Több kútnál mind az aquatilis, mind az aerobentosz teljesen hiányzik. Sok kútnál a kutat bélelő köveket vastag moha bunda takarja, amelyek leginkább az aerobentoszhoz tartoznak. Természetesen a bentosz mikroszervezet társulásának is állandó kísérője az óriási tömegű epifiton kovamoszat és az algatársulással életközösségben élő állatvilág. Iszaplakó algatársulás. Ezen mikroszervezetekkel jelen dolgozatomban nem foglalkozom, későbbi vizsgálatok tárgyát fogja képezni. A veder algatársulása. A veder külső és belső felületét kétféle algatársulás szokta ellepni: egyik Cyanophyta algatársulás, amely vékonyabb, vagy vastagabb, kékeszöld, piszkos- vagy barnászöld bőrszerű bevonatként borítja a veder felületét; a másik a Chlorophyta algatársulás, amely világos zöld bársonyszerű gyepeket alkot. Sok esetben e kétféle algatársulás együtt is megjelenik, pl. a III. sz. kútnál (lásd: I. sz. táblázat), viszont vannak kutak, amelyeknél csak a zöld moszatok társulását találjuk, II. és V. sz. kutak, másoknál pedig csak a kék algák csoportja van meg. A Cyanophyta vegetációra jellemző a Phormidium — Oscillatoria algatársulás, amelynek tagjai: Phormidium laminosum, Ph. foveolarum, Ph. Corium, Oscillatoria acutissima, Calothrix Braunii, Ph. autumnale, Lyngbya Martensiana var. calcarea, Aphanocapsa fonticola (1. I. tábl.). A Chlorophyta alga társulásra jellemző a Stigeoclonium- Microthamnion — Oedogonium fajok társulása, ennek jellemző növényei: Stigeoclonium amoenum, St. flagelliferum, St. tenue, Microthamnion Kützingianum, Oedogonium fonticola. Ezen fajokon kívül még gyakran találkozunk a bentoszból idekerült Cladophora, a planktonból idekerült Oscillatoria splendida és még a vályúból is idekerült Microspora floccosa és Ulothrix tenerrima fonalakkal. Egy egészen új veder felületén az első megtelepedő növényi mikroszervezet, a Microthamnion Kützingianum volt az V. sz. kútnál. A vályú algatársulása. Ezen mikroszervezet társulás természetesen a vederével állandóan összefüggésben van, annak függvénye. A veder alga fajai közül mindazok, amelyeknek a vályú életkörülményei megfelelnek, úgyszólván mind megtelepednek ott kisebb-nagyobb mennyiségben. Azonban a vályúban nemcsak a kémiai viszonyok lesznek mások, mint a vedernél voltak, hanem a víz mechanizmusa is lényegesen különbözni fog. Ezért vannak a veder algái között olyanok, amelyek nem tudnak megbirkózni a vályú életfeltételeivel, így pl. sohasem találkoztam Microthamnion Kützingianum tövekkel a vályúkban Vácrátóton. A vályúban Cyanophyta algatársulást találunk, amelyre jellemző a Phormidiaetum, ennek tagjai Phormidium laminosum, Ph. Corium, Ph. foveolarum és Lyngbya Martensina var. calcarea. Ezeknek a kék algáknak a társulása rendesen közvetlenül a víz színén és a víz színe felett a vályú oldalán zöldes-barnás bőrszerű bevonatot képez, amelynek színe, esetleg csak színárnyalata, a víz magasságának változása következtében beálló esetleges kiszáradás különböző fokozata szerint változni szokott. A vályú másik jellemző algatársulása a Chlorophyta: Stigeoclonium — Oedogonium — Ulothrix — Microspora algatársulás. Ennek jellemző tagjai: Stigeoclonium fajok, Oedogonium fonticola, Ulothrix tenerrima és Microspora floccosa. Ez a zöldalga-társulás sokszor több cm hosszú gyepeket alkotva himbálódzik a vályú vizében. Az említetteken kívül még találunk a vályúban a vederből oda került Calothrix Braunii, Oscillatoria acutissima, Phormidium fajokat és a bentoszból odakerült: Cladophora glomerata és Rhizoclonium hieroglyphicum fonalakat is. Az említetteken kívül még plankton szervezetek is élnek a vályú vizében: Scenedesmus obliquus és Merismopedia tenuissima. Azt tapasztaltam, hogy a fából készült vályúk mikroflórája gazdagabb és változatozatosabb, mint a betonból készült vályúké. Mind a veder, mind a vályú jellegzetes algatársulásában ott találjuk a Stigeoclonium fajokat, Oedogonium fonticola, Ulothrix tenerrima és Microspora floccosa zöld algákat, a kék algák közül pedig a Phormidium laminosum-ot, Ph. Corium-ot, Ph. foveolarum,-ot, amelyek a veder jellemző algatársulásainak a tagjai és valószínűleg onnan kerültek át a vályúba. A meszet tartalmazó vizeknél mind a vederben, mind a vályúban ott találjuk a Lyngbya Martensiana var. calcarea fonalakat. Ezt a mikroszervezetet mész indikátornak tekinthetjük. Mind a veder, mind a vályú mikroszervezet társulásában természetesen nem hiányozhatnak a kovamoszatok és az alga társulás jellegzetes állatvilága sem. (Folytatás a következő számban.)