Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)
7-8. szám - Szabó László: Az oldalszivárgás hatása a felületi öntözések normáira
33Jf Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 7—8. sz. Szabó L.: Oldalszivárgás vizsgálata a szivárgási felületre mert vízmennyiségek nagyobbik része a talajba szivárgott (w), kisebbik része pedig elpárolgott (p). Az állandó vízmagasság elérése után a vízszint tartásához szükséges vízmennyiségek természetesen ennek a két különböző irányban távozó részmennyiségeknek összegét, alkotják. Ezek az átlagos összegek, vagy másként a kísérlet kezdetétől a szivárgási felületre összesen mert átlagos vízmennyiségek vannak feltüntetve a 3. táblázatban, az 1-el jelzett oszlopokban . A 4 X 4 méteres és a 10x10 méteres szivárgási felületek esetén — ahol a 10 cm-es vízmagasság elérése több, mint másfél órát vett igénybe — az első három adat hiányzik, mert ezeknél a kísérlet elején a felületre mert vízmennyiségek nemcsak a szivárgást és a párolgást táplálták, hanem tekintélyes részük éppen a hosszabb idő alatt biztosítható 10 cm-es vízborítás céljára tározódott. A leolvasási időpontokban a vízállást is mértük, tehát aj)+w értéke megállapítható lenne az első három esetben is, mivel azonban ezek az értékek nem 10 cm-es víznyomáshoz tartoznak, nem tüntettük fel azokat. A hosszabb feltöltési idő miatt a két legnagyobb felület szivárgási értékei a többi felület szivárgási adataival nem is egyneműek, az összehasonlításból eredő hiba azonban megítélésünk szerint a többi közelítésből és elhanyagolásból eredő hiba mértékét nem haladja meg (9). A 3. táblázat 1-el jelzett oszlopaiban feltüntetett vízmennyiségek az előbb említetten kívül több okból nem azonos súlyúak. Ezek közül a leglényegesebbek a következők : 1. az egyes szivárgási felületek felett egyidőben — és az ismétlések során különösen — eltérő nagyságú volt a párolgás, 2. az egyes szivárgási felületek alatt egyidőben és az ismétlések során nagyobb mértékben eltérő nagyságú volt a talaj térfogatszázalékban kifejezett nedvességtartalma (Ntf), 3. és végül az egyes szivárgási felületek különböző megoldású lehatárolása miatt különböző alakú lett a beázási görbe (potenciál-görbe) talajfelszínhez csatlakozó szakasza, vagy másként különböző jellegű oldalszivárgások jelentkeztek. A következőkben foglalkozzunk részletesebben mérési adatainknak ezzel a különbségével és azok mértékének figyelembevételével, illetve kiegyenlítésével. 1. Első megállapításunk szerint az egyes szivárgási felületek felett térben és időben különböző nagyságú párolgást tapasztaltunk. Mint már említettük a kísérlet színhelyén csak egy Wildféle párolgásmérővel rendelkeztünk, mely nem a legmegbízhatóbb adatokat szolgáltatja. Párolgásmérő készülékünk a 10x10 méteres szivárgási felület közelében a víztükör síkjának magasságában fedetlenül volt elhelyezve. Mivel műszer hiányában rendszeresen sem a levegő hőfokát és nedvességtartalmát, sem a légnyomást nem mértük, csak adott esetekben a víz felszíni hőmérsékletét,, így csupán a Wild-féle párolgásmérő adataira szorítkozhatunk. Az természetes, hogy a kísérletek ismétlése során, tehát időben párolgásmérőnk adatai különböznek. Ezen túlmenően megfigyelésünk szerint a. párolgás nagyságrendileg egy kísérlet során térben is különböző. A Müntz—Lainé készülékek alatt a leszúróhenger úgyszólván állandóan a tartály árnyékában van, továbbá a kis víztükör felett még a leszúróhenger kiálló pereme is gátolja a légmozgást. Az 50 X 50 cm-es keretnél pedig az ugyancsak kiálló oldallapok és a keresztpántok kisebb mértékű árnyéka akadályozta a nagyobbarányú párolgást. Ezért a tűző napon álló párolgásmérő adatainak a Müntz—Lainé készüléknél csak felét, az 50 X 50 cm-es keretnél pedig 3/ 4 részét vettük levonásra. A 4X4 méteres keretnél már azt tapasztaltuk, hogy a be nem árnyékolt víztükör hőmérséklete megközelítette a párolgásmérő tányérjában lévő A ríz hőmérsékletét. Ezért a párolgásmérő értékeinek 0,9 részét vontuk le párolgási veszteségként. A 10X10 méteres szivárgási felület felett viszont megfigyeltük, hogy a víz hőfoka 3—4 C°kal kevesebb volt, mint a 4 X 4 m-es keretekben és ezért a 10 X10 m-es felület adatainak csökkentésééi. táblázat Idő Müntz—£amé-készülék • 50 X 50 cm-es 4X4 m-es keret 10 X 10 m-es Idő egyszerű kettős . keret 4X4 m-es keret keret óra perc 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 óra perc V Aw össz.: P Aw össz.: V Aw össz.: V Aw össz.: V Aw össz.: 0 1 2 3 4 5 6 7 00 30 00 30 00 30 00 30 00 30 00 30 00 30 00 0 0 — 1 — 1 — 1 2 — 2 — 2 r 3 — 3 — 3 — 3 — 3 — 4 0 ~ 1 1 2 2 3 3 4 4 5 5 6 6 7 7 0 0 0 1 1 1 1 2 1 2 2 3 3 4 i 3 0 0 — 1 — 1 — 1 2 2 2 — 3 — 3 — 3 — 3 — 3 — 3 — 4 0 0 0 0 — 1 — 1 — 1 — 1 — 1 — 1 — 1 2 — 2 II 1 1 1 1 II 1 1 1 1 1 OlOlOiOlfrfrtliKWKl-SHHOO 0 0 — 1 — 1 2 — 2 — 3 — 3 — 4 — 4 — 4 — 4 — 5 — 5 0 1 2 2 3 4 5 5 6 7 8 9 9 10 11 0 1 1 1 l 3 2 3 3 4 5 5 5 6 0 0 — 1 — 1 o 2 — 3 — 3 — 4 — 4 — 1 5 — 5 — 5 — 5 — 6 0 0 1 1 1 2 2 3 3 3 4 4 4 5 5 0 0 0 0 — 1 0 — 1 0 — 1 — 1 — 1 — 1 — 1 0 — 1 0 0 — 1 1 2 2 — 3 — 3 — 4 — 4 — 4 — 5 — 5 — 5 — 6 0 2 — 3 — 5 — 6 — 8 — 9 — 11 — 12 — 14 — 15 — 17 — 18 -20 — 21 0 — 2 — 4 — 6 — 8 — 10 — 12 — 14 — 16 — 18 — 19 — 22 — 23 — 25 — 27