Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

5-6. szám - Szepessy József: Csőhálózatok méretezése elektromos analógiával

280 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 5—6. sz. Szepessy J.: Csőhálózatok méretezése Ekkor rövid ideig a villanymotorok dolgoz­nak, a relék kapcsolnak, majd beáll az egyensúlyi állapot, melyben a feszültségek és áramerősségek megoszlása megfelel a csőhálózatbelinek. Ha vala­melyik csőben a vízfolyás iránya fordított lenne, mint amire eredetileg számítottunk — a tolóka le­szalad a működő szakaszról, kigyullad egy lámpa. Ekkor megcseréljük a segédellenállás pólusait. Előfordulhat, hogy valamelyik műszeren az érint­kező tolóka az ellenállásnak egészen az elejére jött — ez igen kis sebességet jelentene — ahol már pontatlan a műsz«r. Ezt szintén lámpa jelzi. Ilyenkor az eredetileg választott csőátmérő túl­nagy, kisebbet veszünk — vagyis nagyobb ellen­állást. A kettő arányát táblázat adja. Ez is, az át­kapcsolással együtt, csak néhány percnyi munka. Ezután az egyensúly beáll. Most lemérjük minden ág áramerősségét és minden csomópont feszültségét a ,,föld"-höz képest — és az adott léptékben átszámítva kapjuk a víz­mennyiségeket és a veszteségeket. A vízmennyi­ségekből a sebességet is kiszámíthatjuk. A gép megoldotta az egyenletrendszert és a tervező a kapott adatok figyelembevételével fel­veheti a második variánst. Mivel most már való­színűleg csak egy-két csőátmérőt változtat meg, ehhez igen kevés idő kell. Néhány átkapcsolás után máris megvan a következő értékelhető ered­mény. Nézzük meg, mint jelent ez a berendezés a tervezési gyakorlatban ? Az elektromos modell el­végzi helyettünk az egyenletrendszer megoldását : azt a fárasztó munkát, ami a tervezőt eddig túl­terhelte. Ezáltal sok olyan feladatot el tud végezni, amihez eddig nem volt ideje. 1. Először is lehetővé válik, hogy a hidraulikus méretezést necsak 2—3 jellemzőnek választott üzemi állapotra végezzük el, hanem számos külön­féle üzemi állapotot megvizsgálhassunk s ezáltal megismerhessük a hálózat jellegét. Megvizsgál­hatunk különféle kiépítési fokozatokat és különféle jellemző vízfogyasztásokat (gyárak fogyasztása, városi fogyasztás, tűzoltás stb.). 2. Az eddiginél szélesebb körben végezhetjük el a különböző variánsok összehasonlítását. A kü­lönféle csőátmérők, ezek költségei stb. összehason­lítására, különféle hálózatvázlatok kivizsgálására, tulajdonképpen most nyílik csak igazán lehe­tőség. Eddig egyetlen csőátmérő megváltoz­tatásáért végig kellett volna számolni az egész hálózatot újra. Most lehetővé válik a pontosabb tervezés. 3. A modell alkalmazás^ lehetővé teszi, hogy ténylegesen és minden szempontból megvizsgál­hassuk a vízvezetéki hálózat és a szivattyútelepek együttműködését. Egy vagy több szivattyútelep, szivattyúegységek együttműködése, különféle üzemi változatok, könnyen mérhetők. Pl. : több szivattyútelep esetén, ezek üzemi adatait (teljesít­mény, emelőmagasság, legjobb hatásfokú pont stb.) könnyen adhatjuk meg úgy, hogy azok jól működhessenek együtt. 4. Azok az üzemi feladatok, amik baleset, hiba esetén felmerülhetnek — könnyen megold­hatók előre is. Csőszakaszok lezárása, le- és át­kapcsolások, szivattyúk be- és kikapcsolása, eset­leg lekapcsolandó területek megállapítása stb., mind aránylag könnyen megoldható feladatot jelentenek. 5. Végül, a régi hálózatok bővítése, a növekvő vízigények kielégítése, a meglévő hálózat szűk keresztmetszeteinek megszüntetése szintén olyan feladatok, melyeknek tervezése könnyen és jól oldható meg ezzel a berendezéssel. A berendezés egyformán alkalmas minden folyadékot és gázt szállító, fűtési öntöző stb. hálózat méretezésére. Érdekességként megemlítem még, hogy olyan hálózatban, ahol a csövekben lami­náris az áramlás, a modellt közönséges ohmos ellenállásokból készíthetnénk. Megépítés esetén szerintem, a 3. ábrán vázolt berendezést kellene továbbfejleszteni úgy, hogy a csúszó kontaktust a mutató helyzetétől függően villanymotor mozgassa, amely több műszert szol­gálhat ki egyidejűleg. Ez egyszerűsítené a műszert, pl. megszabadítva a segédellenállások táplálásának gondjától is. Egy ilyen berendezés megépítése hozzávetőle­ges becslés szerint néhány tízezer forint lehet", mely összeg, a fent felsorolt előnyöket figyelembevéve, bizonyára már az első hálózatok tervezésekor megtérülne. A Fővárosi Fűtéstechnikai Iroda Cserkeszőlőn, ahol 12 éven át lezárva kihasználatlan volt az Alföld egyik legértékesebb összetételű ásványos gyógyvize, a tavasz folyamán az ottani Termelő Szövetkezet kertgazdasága számára hasznosította. Ebből az artézi kútból tudva­levőleg percenként a metángáz előtörésétől függően 250—400 liter 83—90° C forró víz tör elő. Konyhasó, jód- és bróm-sók növelik e víz értékét. A Fűtéstech­nikai Iroda a Földművelésügyi Minisztérium megbízá­sából egyelőre 1000 m 2 területen primér termelő üveg­ház-, melegágytelepet épített. A létesítmény mellett a tervezők tekintettel voltak arra, hogy ugyanott az Egészségügyi Minisztérium is a már régóta tervezett gyógyfürdőt is megépíttethesse. A teljesen korszerű berendezéssel a hőelvonást úgy oldották meg, hogy a gyógyalkatrészek megmaradnak a vízben. B. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom