Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

5-6. szám - Szepessy József: Csőhálózatok méretezése elektromos analógiával

280 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 5—6. sz. Szepessy J.: Csőhálózatok méretezése Ekkor rövid ideig a villanymotorok dolgoznak, a relék kapcsolnak, majd beáll az egyensúlyi állapot, melyben a feszültségek és áramerősségek megoszlása megfelel a csőhálózatbelinek. Ha valamelyik csőben a vízfolyás iránya fordított lenne, mint amire eredetileg számítottunk — a tolóka leszalad a működő szakaszról, kigyullad egy lámpa. Ekkor megcseréljük a segédellenállás pólusait. Előfordulhat, hogy valamelyik műszeren az érintkező tolóka az ellenállásnak egészen az elejére jött — ez igen kis sebességet jelentene — ahol már pontatlan a műsz«r. Ezt szintén lámpa jelzi. Ilyenkor az eredetileg választott csőátmérő túlnagy, kisebbet veszünk — vagyis nagyobb ellenállást. A kettő arányát táblázat adja. Ez is, az átkapcsolással együtt, csak néhány percnyi munka. Ezután az egyensúly beáll. Most lemérjük minden ág áramerősségét és minden csomópont feszültségét a ,,föld"-höz képest — és az adott léptékben átszámítva kapjuk a vízmennyiségeket és a veszteségeket. A vízmennyiségekből a sebességet is kiszámíthatjuk. A gép megoldotta az egyenletrendszert és a tervező a kapott adatok figyelembevételével felveheti a második variánst. Mivel most már valószínűleg csak egy-két csőátmérőt változtat meg, ehhez igen kevés idő kell. Néhány átkapcsolás után máris megvan a következő értékelhető eredmény. Nézzük meg, mint jelent ez a berendezés a tervezési gyakorlatban ? Az elektromos modell elvégzi helyettünk az egyenletrendszer megoldását : azt a fárasztó munkát, ami a tervezőt eddig túlterhelte. Ezáltal sok olyan feladatot el tud végezni, amihez eddig nem volt ideje. 1. Először is lehetővé válik, hogy a hidraulikus méretezést necsak 2—3 jellemzőnek választott üzemi állapotra végezzük el, hanem számos különféle üzemi állapotot megvizsgálhassunk s ezáltal megismerhessük a hálózat jellegét. Megvizsgálhatunk különféle kiépítési fokozatokat és különféle jellemző vízfogyasztásokat (gyárak fogyasztása, városi fogyasztás, tűzoltás stb.). 2. Az eddiginél szélesebb körben végezhetjük el a különböző variánsok összehasonlítását. A különféle csőátmérők, ezek költségei stb. összehasonlítására, különféle hálózatvázlatok kivizsgálására, tulajdonképpen most nyílik csak igazán lehetőség. Eddig egyetlen csőátmérő megváltoztatásáért végig kellett volna számolni az egész hálózatot újra. Most lehetővé válik a pontosabb tervezés. 3. A modell alkalmazás^ lehetővé teszi, hogy ténylegesen és minden szempontból megvizsgálhassuk a vízvezetéki hálózat és a szivattyútelepek együttműködését. Egy vagy több szivattyútelep, szivattyúegységek együttműködése, különféle üzemi változatok, könnyen mérhetők. Pl. : több szivattyútelep esetén, ezek üzemi adatait (teljesítmény, emelőmagasság, legjobb hatásfokú pont stb.) könnyen adhatjuk meg úgy, hogy azok jól működhessenek együtt. 4. Azok az üzemi feladatok, amik baleset, hiba esetén felmerülhetnek — könnyen megoldhatók előre is. Csőszakaszok lezárása, le- és átkapcsolások, szivattyúk be- és kikapcsolása, esetleg lekapcsolandó területek megállapítása stb., mind aránylag könnyen megoldható feladatot jelentenek. 5. Végül, a régi hálózatok bővítése, a növekvő vízigények kielégítése, a meglévő hálózat szűk keresztmetszeteinek megszüntetése szintén olyan feladatok, melyeknek tervezése könnyen és jól oldható meg ezzel a berendezéssel. A berendezés egyformán alkalmas minden folyadékot és gázt szállító, fűtési öntöző stb. hálózat méretezésére. Érdekességként megemlítem még, hogy olyan hálózatban, ahol a csövekben lamináris az áramlás, a modellt közönséges ohmos ellenállásokból készíthetnénk. Megépítés esetén szerintem, a 3. ábrán vázolt berendezést kellene továbbfejleszteni úgy, hogy a csúszó kontaktust a mutató helyzetétől függően villanymotor mozgassa, amely több műszert szolgálhat ki egyidejűleg. Ez egyszerűsítené a műszert, pl. megszabadítva a segédellenállások táplálásának gondjától is. Egy ilyen berendezés megépítése hozzávetőleges becslés szerint néhány tízezer forint lehet", mely összeg, a fent felsorolt előnyöket figyelembevéve, bizonyára már az első hálózatok tervezésekor megtérülne. A Fővárosi Fűtéstechnikai Iroda Cserkeszőlőn, ahol 12 éven át lezárva kihasználatlan volt az Alföld egyik legértékesebb összetételű ásványos gyógyvize, a tavasz folyamán az ottani Termelő Szövetkezet kertgazdasága számára hasznosította. Ebből az artézi kútból tudvalevőleg percenként a metángáz előtörésétől függően 250—400 liter 83—90° C forró víz tör elő. Konyhasó, jód- és bróm-sók növelik e víz értékét. A Fűtéstechnikai Iroda a Földművelésügyi Minisztérium megbízásából egyelőre 1000 m

2 területen primér termelő üvegház-, melegágytelepet épített. A létesítmény mellett a tervezők tekintettel voltak arra, hogy ugyanott az Egészségügyi Minisztérium is a már régóta tervezett gyógyfürdőt is megépíttethesse. A teljesen korszerű berendezéssel a hőelvonást úgy oldották meg, hogy a gyógyalkatrészek megmaradnak a vízben. B. J.