Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

5-6. szám - Szabó Pál Zoltán: A mecseki karsztvíz egészségügyi védelme

Szabó P. Z.: Mecseki karsztvíz Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 5—6. sz. 229 az Üdülőszálló környékén, e csatornázott területen vájjon minden település be van-e kötve a szennyvízcsatornahálózatba, nincs-e törés a szennyvízcsatorna csőrendszerében, ahonnan a szenny a mészkőbe átjuthat. El kell rendelni, hogy a szenynyes anyagot és hulladékokat a B és ('területen csak teljesen zárt tartályokban lehet tárolni, addig is, míg a köztisztasági vállalat azok elszállításáról nem gondoskodik. A dömörkapui menedékház és ugyanitt a Kakuk-csárda környékénél addig is, amíg a csatornázás megvalósítható, az itteni szennyvizet és hulladékot át kell vezetni a szomszédos rháti homokkő szőlőgazdasági területére, több száz méter távolságba a kőzet mészkővel határos szegélyétől. A tettyei kőbányában az illemhelyen rendszeresen cserélt tőzeget kell alkalmazni, vagy pedig cementtel kell kibélelni a szenynyet tartalmazó üreget. Hasonló rendszabályokat kell foganatosítani a Misinatetőn és az egyes szőlőkben, melyek a S-területen feküsznek. Komló érdekében hasonló intézkedéseket kell foganatosítani Árpádtetőn. Az E és F területeken ugyancsak ilyen intézkedések szükségesek a túristaházak és az erdei munkások ideiglenes lakóhelyével kapcsolatban. Az erdei favágó cigányokat át kell telepíteni olyan helyre, ahol a források vizét nem szennyezhetik. Mindenütt, a falvakban és szőlőhegyeken, az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben érvényt kell szerezni a fennálló egészségügyi rendelkezéseknek, melyek a kutakra vonatkoznak és amelyek meghatározzák a trágyadombok és istállók, illemhelyek egészségügyi követelményeit. Nagyfontosságú feladat ezen a területen is, hogy minél előbb visszaadjuk az erdőgazdaság számára azokat a területeket, melyeken jelenleg silány értékű földművelés folyik. El kell készíteni az egész Mecsekre kiterjedő népgazdasági és településrendezési tervet. Ez a terv visszaadja a hegységnek az erdőt és ezzel biztosítja a talaj védettségét az egyre növekvő elkarsztosodással szemben, továbbá biztosítja forrásaink tisztaságát és vizük egyenletesebbé, bőségesebbé tételét. Jelmagyarázat A területek karsztmorfológiai csoportosítása : A — vízzáró képződménvek. / = B, C, Dj, D

2, E,. ' II = E„ E

3, E

4, F. III = G

1

; G

s, G

3. IV — Mélykarszt. V = Ki, K

2. K„ K

4 — jelzésű, területek. Jelek : T = Tettye B-területen W = Wengeni palaróteg rh = rhátiumi homokkő U = Üdülőszálló és villatelepes környéke D = Négyszöges keretben, a dömörkapui menedékházcsoport Sza = szármáciai képződmények P — Pannóniai képződmények Tu — Tubes H = Fertőzés bevitelére alkalmas helyi karsztos gócok V = Az orfűi Vízfő forrás az E

3-terüIeten M — Mélyvölgy-Melegmány forráscsoport az E

4területen C = kimutatott coli Át = Árpádtető R = Az ,,E" betűkkel jelzett területen rhátiumi homokkő-pala pikkely Fe = fohérkúti menedékház E

2 és A-terület határán B Büdöskúti őrház az R-pikkelyen S = Sárkánykút Pontsor : C és E^erülotek közti vízválasztó Karsztakna jele : Egykockás rács a T mellett /f-ben Négyszögek : Fertőző gócok Háromszög nyíllal : Ráfolyó fertőzés góca Vonás-kör-vonás : A fejlett karsztos formák déli határvonala Szaggatott szárú nyilak : A karsztvizek feltehető földalatti irányát mutatják Egyszárú nyilak : A vizek felszíni lefolyásának irányában feküsznek * Ugyanezen az ülésen másik előadásként dr. Hal József, Pécs város ivóvízellátásának közegészségügyi szempontjait ismertette. Előadásának bevezető részében a vízellátás mai helyzetét tárta fel. Azokon a szempontokon túlmenően, amelyeket olvasóink a póesi ankét anyagából már megismerhettek, rámutatott a Tettye-forrás vizének fertőzési lehetőségeire, a védőterület nem megfelelő voltára és ezzel kapcsolatban az 1892. évi vízvezetéki tífuszjárványra. A fejlődós menetét ismertetve vázolta azt a küzdelmet, amelyet a vízmű a növekvő igények kielégítése céljából folytatott a vízhiány leküzdésére. Az elmúlt 25 év fejlődését számadatokon mutatta be, amelyet táblázatosan összeállítva közlünk. 25 évvel ezelőtt Jelenleg Vízvezetéki hálózat 70 km 150 km Csatornahálózat 18 km 80 km Vízvezetéki bekötések száma 3000 6100 Csatornabekötések száma . 200 4300 Vízmérő órák száma 450 6300 Fürdőszobák száma 300 6000 Csatornázott W. C. száma 850 11000 Vízvezetéki vízzel ellátott lakosság száma 40000 75000 Ezek a számok élesen megmutat ják azt a fejlődést, amely — az iparosodás nagymértékű előrehaladása mellett — a jelenlegi vízhiány okozója lett. A fejlődés során azonban nemcsak a vízvezetéki hálózat méretei bizonyultak szűknek, hanem fejlesztésrevár a pécsi szenny víztisztítótelep is. A telep ismertetésére — mivel annak részletes leírását ugyancsak a pécsi ankét anyagából megismerhették olvasóink —az előadás nyomán részletesen nem térünk ki, C3ak rámutatunk arra, hogy a telep nem kielégítő volta a befogadó Fekete-víz erős szennyezése következtében közegészségügyi szempontból ugyancsak nehézséget jelent. A vízhiány káros hatással van egészségügyileg azért is, mert a kismértékű napi fejadag nem elégséges a város tisztaságának biztosítására, az utcák és terek öntözésére. A törekvés minden esetre az kell legyen, hogy az ipari városokban általában elfogadott 120—150 liter/fő/nap norma értékét elérjük. Ennek biztosítására újabb vízszerzési lehetőség bekapcsolása mellett fel kell számolnunk a városban még fellelhető vízpazarlásokat. Közlönyünkben már többször említés történt a tettyei karsztvíznek és a hozzá hasonló, a vízfogyasztásba ugyancsak bevont forrásoknak strumigén hatásáról. Erre a közegészségügyi kérdésre is felhívta az előadó a figyelmet, néhány számadattal támasztva alá a források vegyi összetételének egészségtelen voltát. Összefoglalva megállapította, hogy a város ivóvízellátásának közegészségügyi rendezése megkívánja néhány kisebb és szennyezésnek jobban kitett forrás-