Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

5-6. szám - Dr. Kessler Hubert: A karsztból tartósan kitermelhető vízmennyiség és a beszivárgási százalék megállapítása

218 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 5—6. sz. Kessl'er H.: Karsztból' kitermelhető vízmennyiség hozamát az 1952. és 1953. években végzett rend­szeres mérések alapján pontosan ismerjük. Egyen­kénti vízgyűjtőterületüket nem ismerjük, de tud­juk, hogy együttes hozamuk csakis a fennsíkon beszivárgott csapadékból eredhet és együttes vízgyűjtőterületük azonos a fennsík karsztos terü­letével. A fennsík nagy kiterjedése miatt nem elégedhetünk meg egyetlen csapadékmérőállomás adataival, hanem a szükséges számításokat az egyes források valószínű vízgyűjtőterületén levő vagy ahhoz közelálló állomások adatai alapján kell elvégeznünk. Erre az elég sűrű csapadék­mérőhálózat lehetőséget nyújt. Az alábbi táblázatban közöljük az egyes csa­padékmérőállomások területére kiszámított be­szivárgási százalékokat és ennek alapján az egyes forrásokra kiszámított vízgyűjtőterületek nagy­ságát az 1952. és az 1953. évi adatok alapján. Az igen eltérő csapadékviszonyok mellett is egymáshoz nagyon közelálló eredményt kapunk a két év adataiból. Az eltérés a két év adatai alap­ján kiszámított vízgyűjtőterületek között csak 5,3%. Ha a két év számított értékének közepét, vagyis 51,3 km 2-t fogadjuk el, akkor a ténylegesen lemért 55,8 km 2-hez képest a hiba - 8,1% A 3. sz. ábrán a Bükk-fennsík karsztos terü­letét I. számmal jelöltük. Az ellenőrzést kiterjesz­tettük az egész Bükkhegység területére és az előbbihez hasonló eljárással a II. számmal jelzett diósgyőr—tapolcai forrásterületre 74,7 km 2 szá­mított értéket kaptunk a térképről lemért 82,9 km 2-tel szemben, ami -.10,0% hibának felel meg. Végül kiszámítottuk a fenn­maradó eger—kácsi forrásvidék vízgyűjtőterüle­tét, aminek nagysága a lemért 52,1 km 2-rel szem­ben 49,1 km 2-re adódott, ami - 5,7% 0 12 3 4 5 km 1 i i i i i keresztúr Szirmabesenyő Bükk­^mogywoscC Karsztosodott felszín l^Xj Nem karsztosodott-,de csapadékvizét a karszto sodott felszínre átadó terület 3. ábra. A Bükk-hegység karsztos vízgyűjtőterületei I. Biikkfensík karsztos vízgyűjtőterülete. Lemért III. Eger—kácsi karsztos vízgyűjtőterület. Lemért terü­terület 55,8 km 2, számított terület 51,3 km 3. let 52,1 km 2, számított terület 49,1 km 2. Eltérés Eltérés 8,1%. 5,7%. II. Diósgyőr—tapolcai karsztos vízgyűjtőterület. Le- Az egész Bükkhegységre vonatkozóan az eltérés mért terület 82,9 km 2, számított terület 74,7 km 2. a lemért és a beszivárgási százalék alapján számított Eltérés 10,0%. karsztos vízgyűjtőterület között 8,2%.

Next

/
Oldalképek
Tartalom