Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)
5-6. szám - Illés György: Hazai ivóvízellátásunk fejlődése és fejlesztésének főbb irányelvei
Kivonatok Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 3—4. sz. 203 határozását adja eredményül. Éppen ezért szükségesnek tartom a munka folytatását és befejezését, és kérem az ankétot, hogy ilyenirányú javaslatomat tegye magáévá. Finály Lajos: A vízvezetékkel való ellátással együtt kell járnia a szennyvízelvezetés megoldásának, tehát a csatornahálózat létesítésének is. A vízellátás és csatornázás folyamányaképpen azonban azonnal jelentkezik a szennyvíz, amely kevés kivételtől eltekintve, végső fokon valamely felszíni vízbe jut. Itt kapcsolódik a probléma az ankéton eddig alig érintett ipari és mezőgazdasági (öntöző) vízellátás problémáihoz. Nem csupán az ivóvíznek kell tisztának lennie, bizonyos tisztasági igényt ez utóbbiaknak is ki kell elégíteniök. Kormányprogrammunk szerint a mezőgazdaság fejlesztése során sok százezer hold felszíni vízzel való öntözését kell megoldani. Márpedig ma máris több olyan folyónk van, amelynek vize erre alkalmatlanná vált az eddigi szennyvízbevezetések révén, vagy komolyan számítani lehet arra, hogy előbb-utóbb alkalmatlanná fog válni. A szennyvíznek nem megfelelő elvezetése érinti a karsztvízkérdést is. Sajnos, számos példát tudunk, amely azt mutatja, hogy elszivárogtatás következtében a karsztvíz elszennyeződött. Ismerve egyrészt, hogy a karsztvíz öntisztító képessége minimális, másrészt a karsztvízkészletek nagy összefüggéseit, az ilyen szennyezések végső kihatásai beláthatatlanok és többé-kevésbbé jóvátehetetlenek is. Vajda József: Ziegler Károly Csehszlovákiában járt, ahol az üvegcsövekkel kísérleteket végeznek. Pár adatot közlök erre vonatkozólag. Az üvegcső szakítószilárdsága 25 kg/cm 2. Kétféle kötési kísérletet vezettek be. Nagyjából megegyezik mindkét eljárás a „Simplex" kötésekkel. A gumikapcsolásra vonatkozóan nem tudnak tájékoztatást adni, sem arra, hogy agresszív vagy meleg vizekkel szemben hogyan viselkedik az üvegcső. Az üvegcsövek átmérője egyelőre 80—120 mm és 180 cm-es szálakat gyártanak. Pataki István: Az előadásban a vízművek üzemeltetésével szorosan összefüggő energiagazdálkodásról is szó volt. Ha arra törekszünk, hogy a vízzel takarékoskodjunk, akkor ezt a takarékosságot a víz kitermelésére is át kell vinnünk, mert nemcsak vizünk, de szenünk is kevés van. Az energiagazdálkodás kedvező alakulásában a rossz hatásfokú szivattyúk alkalmazása okoz nehézséget. Ahogy a vízigények növekszenek, az elkövetkező években a jelenlegi gépellátás mellett nem 10 és 100, hanem 1000 vagonokra megy a szénmennyiség, amit megtakaríthatunk. Kamenár Géza: A megjelentek közül jó néhányan több év óta foglalkozunk a vízellátással, azonban érdeklődésünk sokszor kizárólag a víz kitermelésében és elosztásában merült ki. Munkánk szűk keretek között mozgott, nem terjedt túl városunk határán. Szomorúan kell bevallanunk, hogy pl. megyei viszonylatban sokezer ember vízellátási problémájáról sejtelmünk sem volt. Büszkék voltunk tervünk 10—20 százalékos túlteljesítésére és úgy gondoltuk, ezzel eleget tettünk kötelezettségeinknek. Az új kormányprogramm számtalan területen haladószellemű mozgalmat indított. Örömmel fogadtuk a falusi lakosság ivóvízellátását célzó munkálatok megindítását. Vállalatunknak, az Ukki Vízmüveknek jutott az a megtisztelő feladat, hogy Zala megyében a közkutak karbantartását és felújítását végezzük. A felügyeleti hatóságtól kapott megbízás alapján az elmúlt év utolsó negyedében katasztert készítettünk a megye vízellátásáról. Az összeírás kiterjedt a meglévő kutak szerkezeti felépítésére, az avulás mértékére, a nyugalmi vízszint helyzetére, a kutat használók számára és egyéb jellemzőkre. A felvett adatokat a minisztériumban rendelkezésre bocsátott községvázlatokon szemléltető módon feldolgoztuk. A községvázlaton feltüntettük a tanácsház, orvosi lakás, benzinkút, bemért magassági pontok stb. helyét. A felvételek értékelése során képet kaptunk a megye vízellátásának szomorú és elhanyagolt voltáról. Megállapítottuk, hogy sok, 6—800 lelket számláló hegyközség lakói 1—2 km-re lévő kutakból, forrásokból szerzik be a vizet, és sokszor 30—40° lejtésű úton viszik lakásukba. Megfelelő időjárási viszonyok mellett a vízhordás még megoldható. Csapadékos időben, különösen, ha ólmos eső esik, a vízszállítás életveszélyes, napokig szomjaznak állataikkal együtt, vagy ha „tokájukban" víz van, kénytelenek abból meríteni vízszükségletüket. Az iskolában a gyerekek bort isznak. Ezt az elmaradottságot népünk érdekében sürgősen fel kell számolni. A Földtani Intézet adatgyűjtési munkálataihoz a jövőben karbantartóink kellő útbaigazítás mellett jelentős segítséget adhatnak. Utalok elsősorban a kutak vízszintjének havonta való mérésére stb. A karbantartók így megfelelő képzéssel hasznos segítőtársak lennének a hazai vízfeltárással kapcsolatos -munkánkban. Jakab Árpád: Ungváry György hozzászólásában rámutatott az üvegcsövek problémájára, és Vajda kartárs tájékoztatott minket arról, hogy a csehek kísérleti anyagot tudnának részünkre átadni. Nekünk is vannak kísérleti anyagaink (pl. vasbetoncső, ami nagyméretű nyomócsöveknél és műanyagcső, ami kisméretű nyomócsöveknél jöhet szóba). Nem volna helyes, ha ezeket a már megkezdett gyártási kísérleteket, amelyek eredménnyel kecsegtetnek, abbahagynánk és újabb kísérletekhez fognánk a nélkül, hogy a saját eljárásunkat befejeznénk. Arra kérem az ankétot, hogy nyújtson támogatást ahhoz, hogy a műanyag és vasbeton nyomócsövek gyártásának fokozott üteméhez szükséges beruházásokat adják meg. Papp Szilárd: A magam részéről csatlakozom azokhoz, akik a felszíni víz tisztítását hozták javaslatba. Kutatóintézeteink foglalkoznak a felszíni víz tökéletes és gazdaságos tisztítási módjának felderítésével. Ungváry szerint 1 millió 200 000-re becsülhető a magánkutak száma az országban. Kb. 1 millió ebből azoknak a száma, amiket nem vizsgáltunk meg azért, mert a helyszíni felderítések során rájöttünk, hogy a magánkutak ivóvízellátás szempontjából nem jöhetnek szóba, használhatatlan ivóvizet szolgáltatnak; és azáltal, hogy azokat vizsgálnánk, nem vinnénk előre a kérdést. Ezért a közkutakra helyeztünk csak súlyt. Pap Ferenc: Amint az előadásból is kitűnt, de mint azt mindannyian, akik a vízellátás terén dolgozunk, tudjuk is, a vízellátás fontos munkakörében nagy hiány mutatkozik közép képzettségű káderekben. Pedig ilyen emberekre nagy szükség van, különösen a kisebb közületek és a falvak vízellátásánál. Felhívom itt ezzel a megállapítással kapcsolatban a figyelmet arra, hogy a Földművelésügyi Minisztérium Vízügyi Főosztályának keretében volt egy nagyszerűen bevált, kitűnő intézmény: a vízmesteri iskola, amelyben a folyammérnöki és kultúrmérnöki szolgálat számára igen kiválóan működő vízmestereket képeztek ki. Ilyen intézményekre lenne szükség a vízellátás terén is. SZABÓ JÁNOS miniszter: Azt hiszem, nem kell külön szólnom a vízellátás fontosságáról, hiszen mindannyian tudjuk, hogy víz nélkül nem élhetünk. Bár a felszabadulás után tekin-