Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

3-4. szám - Mezősi József dr.–Donáth Éva: A Tisza és Maros oldott és lebegtetett anyagának vizsgálata

lJf.lf Hidrológiai Közlöny. 34. évi. 1954. 3—4. sz. Mezősi—Donáth: Oldott és lebegtetett anyag vizsgálata: vizének öntözéses gazdálkodásnál történő felhasználását. Az egyes vízminták lebegtetett hordalékát pipettás módszerrel szétválasztottuk nyolc frakcióra. A 8. ábrán a könnyebb áttekinthetőség kedvéért három részre vontuk össze a nyolc frakciót. Az első részbe vettük a 0,002 mm-nél kisebb átmérőjű szemcséket, tehát az agyagos frakciót. A második részben egyesítettük a 0,002—0,016 mm közé eső frakciókat, tehát az iszapokat és végül a harmadik részben a 0,016 mm-nél nagyobb átmérőjű szemcséket, tehát a homokos frakciót. Tápénál a Tiszában és Deszknél a Marosban magas vízállás idején a vízmintavétel szünetelt, a már korábban .részletezett indokok miatt, így összefüggő vizsgálatokkal csak a Tiszából Szegednél vett vízmintákkal rendelkeztünk. Bebizonyosodott az a korábbi megállapítás, hogy a lebegtetett hordalék mennyisége is a vízállás függvénye. Az ettől eltérő lebegtetett hordalékmennyiség változás — mint korábbi vizsgálatainknál is jeleztük — az időjárás változásának tulajdonítható. Tápénál a Tisza lebegtetett hordalék mennyisége sohasem érte el a vizsgált időszakban sem a szegedi, sem a deszki vízminklorid «és szulfát fordulnak elő, igen könynyen oldódnak, szállítás alkalmával ezek mindig oldatban maradnak. Különböző vizek összefolyásakor legfeljebb koncentrációjuk változik meg. Másképpen viselkedik azonban a vas és mangán. Mindkét folyó vizét gyakorlatilag öntözésre hasznosítják.'Megvizsgáltuk a folyók vizének összetételét ebből a szempontból is. Mint fentebb is említettük, a Tiszában a nátriumionok legnagyobbrészt szulfát-, kisebb részben klorid alakban kötöttek, a kalcium- és magnéziumionok pedig hidrokarbonát, illetve karbonát alakban. Szikesedés veszélye tehát nem áll fent. Az alkáli földfémek aránya az alkáli fémekhez az öntözéses időszakban legalább kétszeres. A Marosban az alkáliák elsősorban klorid, másodsorban szulfát alakban kötöttek. A kalcium- és inagnéziiimionok túlnyomórészt itt is hidrokarbonát-, illetve karbonátionhoz kötve fordulnak elő. Az alkáliföldfémek aránya az alkáli fémekhez az öntözéses időszakban másfélszeres, gyakorlatilag tehát a Maros vize is alkalmas öntözésre. Tekintetbe vehetjük még azt is, hogy a Maros vizének káliumion tartalma éppen az öntözéses időszakban nagy. Ez az elem a növénytermesztés szempontjából igen jelentős, ami még jobban indokolja a Maros 8. ábra