Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

3-4. szám - Aldobolyi Nagy Miklós: A Tisza-csatornázás földrajzi vonatkozásai

Aldobolyi Nagy M.: Tiszacsatornázás földrajzi vonatkozásai Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 3—4. sz. 105 lési, közlekedési, termelési, népmozgalmi és társadalmi viszonyok terén mindmáig nem sikerült. A régi táj szervesen élt együtt a folyó­hálózattal: az szabta meg településeinek he­lyét, közlekedési vonalait, földmívelését és ál­lattartásának rendjét, sőt táplálkozási, lakás-, viselet-, stb. viszonyaiba is döntően szólt. A vízi életmód leírásával etnográfusaink sora foglalkozott s az emlékek ebből a korbóil mú­zeumainkban még ma is tekintélyes anyagot, képviselnek. Általánosságban szinte meg sem lehet közelíteni annak a súlynak az ér­zékeltetését, mellyel egy-egy vízmenti telepü­lésünk -életében a folyó szerepelt-; most csu­pán Szeged, Hódmezővásárhely és Szentes életére utalok. A régi élet természeti elemei közt kétségtelenül elsőrendű fontosságú volt a Tisza, illetve annak vízrendszere. Gyökeres fordulat állt be a nagy folyó­szabályozások után. A tájképből valósággal eltűnt a víz, a települések a szárazra került hal módjára kapkodtak levegő után, az árte­rek, kiöntések, rétek hallal-náddal-fűvel bő­velkedő térségeit feltörte az eke vasa. Bár az agrárproduktivitás foka nagyot emelke­dett, javultak a közegészségügyi viszonyok s ezzel együtt a lakosság száma is nőtt, mégis a lecsapolt területek gazdasági életében súlyos zavarok jelentkeztek. Persze, ebben a jelen-, ségben magának a kort jellemző hirtelenül ki­bontakozó kapitalizmusnak is nagy szerepe volt, de kétségtelen, hogy az állattenyésztés nagymérvű összezsugorodása, a szikesedés fellépte, a beköszöntő tüzelő- és energia­hiány, az ártéri faállomány és nádasok eltű­nése és általában a vegetáció meggyérülése, a mikroklímának 'nagy területen bekövetkezett előnytelen átalakulása stb., — egyszóval a földrajzi környezet alapos megváltozása a t-iszamelléki területeken a problémák tömke­legét vetette fel. Ezeket a problémákat évti­zedes polémiák ellenére sem juttatta meg­oldáshoz a szabályozások óta eltelt közel év­századnyi idő! Abban a tájban,, melynek — kis túlzás­sal élve — a Tisza valósággal a szülőanyja volt, a jelenben a Tiszának vajmi csekély szerep jut. A néhány százméternyi hosszú vashíd dübörgésén kívül szinte semmi élmé­nye nincs a tájékozatlan utasnak a Tiszával kapcsolatban, ha pl. vonattal Hódmezővásár­helyről Szegedre utazik. Ugyanez állítható azonban csaknem mindenütt a Tisza, Körö­sök, Maros, Szamos mentén. A folyó, egy hatalmas tájnak hatalmas erejű földrajzi faktora, valósággal alszik. A francia forradalom előtt a .polgári rendről kelt szárnyra a híres mondás: „Mi a harma­dik rend most?" „Semmi!" „Mivé kell len­nie?" „Mindenné!" A mondás csaknem szó­szerint alkalmazható a Tiszára ... Mostanában szinte csak arra szorítkozik a Tisza szerepe a kisterületű öntözés, a vér­szegény vízisportélet mellett, hogy befogadja a bel- és szennyvizeket, csekély halászatot űzzenek raj ta, aztán pedig — főleg — vigyázza­nak reá, nehogy egyre emelkedő szintű árvi­zei. kárt tegyenek a parti településekben. A tiszai szállítás és forgalom szinte a nullával egyenlő, holott a gazdasági életnek ez két olyan szektora, melynek kiszolgálására & Ti­sza alföldi szimmetrikus helyzete miatt kü­lönösképpen alkalmas. S hogy mit lehetne vi­cével öntözni, mily mennyiségű energiát rejt, milyen nagyságrendű ivóvízigény ki­elégítésére, erdősítésre, talajjavításra, tömeg­iidiiltetésre lenine hivatott, hogyan lehetne a forgalom ütőerév (^változtatni az alföldi gaz­dasági életben s mind ezek által a Tisza mi­ként válhatna ismét az alföldi gazdasági élet fő természeti tényezőjévé hajdani szerepéhez hasonlóan s mostani csipkerózsika-álmával szö­ges 'ellentétében, azt éppen ez az ankét hiva­tott részleteiben feltárni. A geográfus csupán azt az összegezett állítást hirdetheti, hogy a Tiszaszatbiimzás földrajzi vinatkozásai szin­te beláthatatlanok. A szovjet vízépítési pél­dák győzhetnek meg minden kételkedőt ar­ról, hogy egy lényegesen csekélyebb népsűrű­ségű területen is milyen arányú fellendülést idézett elő a Balt-Bjelomorszk vagv pedig újabban a Sztálingrád—Kalacs közti csa­torna, a Moszkva-csatornáról nem is szólva! Hangsúlyozandó, hogy a Tiszacsatorná­zás komplex földrajzi alakítást fog végrehaj­tani: kihat kisebb-nagyobb mértékben a ter­mészeti tényezőknek csaknem mindegyikére. Befolyásolja a mikroklimát, megváltoztatja a gazdasági vegetációt, alakitólag hat a ta­lajra s természetesen döntően szól a vízháló­zat minden mai adottságába. A Szegednél 79,5 m-re duzasztott állandó tiszai szint dön­tően hiat a Marosra és Körösre, majd a to­vábbi duzzasztások a Zagyva, Eger, Sajó-Her­nád és a Bodrog szintjére, ezzel együtt vízszol­gáltató képességére, hajózhatóságára, mellé­kének gazdálkodására stb. Egyszóval olyan földrajzi vonatkozásai vannak a Tlszacsator­názásnak, melyek elméletileg szinte nem is tekinthetők át teljesen, hiszen sokszoros dia­lektikus összefüggés áll fenn a felszíni és al­talajvízviszonyok, a folyók vízmennyisége és a mikroklíma, a talajvízszint és a talaj stb. között, melyek külön-külön sem teljesen tisz­tázottak még, szintétükus, tehát táji hatásuk pedig éppenséggel nem állapítható meg elmé­leti úton, bármennyire nagyjelentőségűek is a kísérleti vagy számítási úton nyert eredmé­nyek az előzetes tapasztalatgyűjtés szempont­jából. A geográfus azonban bizonyos mérté­kig szkeptikus abban, a vonatkozásban, hogy vájjon az egy vagy csupán néhány tényező kombinációjává] végrehajtott folyóvízi, duz­zasztási, öntözési, szivárogta tási stb. labor atty

Next

/
Oldalképek
Tartalom