Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

5-6. szám - Illés György: Hazai ivóvízellátásunk fejlődése és fejlesztésének főbb irányelvei

201'

f Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 5—6. sz Illés Gy.: Hazai ivóvízellátásunk fejlődése kivitelezésre, sajnos ezzel az idő rövidsége miatt itt nem foglalkozhatom. A harmadik fejlesztési mód a vízműveknél a Szovjetunió példájára bevezetendő fokozottabb üzemi automatizálás. Az üzemi fejlesztéssel kapcsolatban nem hagyhatom említés nélkül a kádernevelés kérdésének fontosságát, amelyet sokkal magasabb színvonalra kell emelnünk. Szükségesnek tartom kiemelni, hogy vízműveink nem skatulyázhatok be sem a többi szolgáltató vállalat, sem az ipari üzemek közé. A skatulyázási tendencia igen károsan mutatkozik meg a jelenlegi villamos energiaelosztás tervszerűsítésének érdekében végrehajtott korlátozásoknál. A vízműveinket nem lehet úgy kezelni, mint egy gépgyárat, ahol a munkagépeket egyszerűen le lehet állítani akkor, amikor a kérdéses órákra előirányzott villamos energia elfogyott. Vízműveink sokrétű feladata, üzemének természete, a jelenlegi csekély tárolási lehetőség a szakaszos üzemeltetést nem teszik lehetővé. Ha e feltételnek eleget akarunk tenni, szükség van vízműveink tárolóterének olymértékű fejlesztésére, hogy a napi maximális víztermelés 40 százaléka tárolhatóvá váljék. Szilágyi Gyula: Az előadó és hozzászólók kellőképpen hangsúlyozták a vízkutatás fontosságát. Ahhoz, hogy mi az ivóvízellátást, vagy az ipari vízellátást fejlesszük, fel kell kutatnunk, hogy hol, milyen mennyiségben van víz. Ezt a kutatási munkát sok szerv végzi, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, a Földtani Intézet, valamint több kutatóiroda. Az irodák részletfeladatokat, felmerült kérdéseket dolgoznak ki a tervezés számára, a két intézet pedig az általános feltárást végzi, és így mintegy alapot szolgáltat a kutatóirodák munkájához. A VITUKI célja feltárni, hogy az ország területén hol lehet egyáltalán vízre számítani. A mélyebb rétegvizek és artézi vizek feltárása a Földtani Intézet feladatkörébe tartozik. A VITUKI a vizek mennyiségi számbavétele mellett a vízminőség vizsgálatával is foglalkozik. Természetesen ez a munka még nem elég a részletes tervezés számára, de általános tájékoztatást ad, mert megmondja, hogy mely területről kb. mennyi és milyen minőségű vizet kaphatunk. Ezt a munkát'omár 20 évvel ezelőtt kellett volna elkezdeni ahhoz, hogy most megfelelően hasznosíthassuk. Foglalkozunk még a talajvizek és felszíni vizek összeköttetésével, vízgazdálkodási tervek készítésével. Ez a munka nagyon szépen halad, az első összefoglaló jelentést július végére szeretnénk közrebocsátani és általános tájékoztató képet nyújtani a talajvízkészletről. Szabó Pál Zoltán: Az idő rövidsége miatt csak a legfontosabbakat szeretném kiemelni é,s az illetékesek figyelmébe ajánlani. Ivóvízellátásunk fejlesztésének során Pécs ivóvízellátásának végleges megoldása az elsők között áll. Pécs fejlődésének üteméhez mérten a város környékén nem lehet kitermelni elegendő mennyiségű vizet. Ennek következménye, hogy Pécs vízellátása igen szomorú helyzetben van. A megoldás érdekében távolabbi vízkészlethez kell fordulni, a Dunából való vízkivétel útján segíthetünk a városon. Ez azonban éveket vesz igénybe. Szükséges tehát a gyors segítség is, a környék vízkészletének alaposabb kiaknázása. Pécs vízhiánya egészen katasztrofális. Egészségügyi intézmények, kórházak, klinikák, SZTK-rendelők számára épúgy hiányzik a víz, mint ahogy a kollégiumok és egyéb tömegeket elhelyező intézmények is víz nélkül állnak. A vízöblítésű W. C.-k, az építmények berendezéseinek tartozékai, használhatatlanokká válnak. Nem kívánatos e problémának részletezése, de annál sürgetőbb a kérdés megoldása. A vízhi&ny még sohasem volt olyan nagy, mint az idén, amikor nemcsak a mult év nyarán, hanem folytatólag az egész tél folyamán, a mai napig fennáll a vízhiány. A szerény téli igények kielégítése nem kíván sokat. Egy-két ezer köbméter hiányzik naponta. Ennek előteremtése lehetséges. Reméljük, hogy azok a munkálatok, amelyek ebben az irányban megindultak, hamarosan sikerrel fognak zárulni. A kérdést azonban napirenden kell tartanunk, nehogy bürokratikus okokból a kínos helyzet állandósuljon. Meg kell oldanunk az ipari vizek kérdését a felszíni vízkészletek hasznosításával. Így tehermentesíthetjük a vízművet a nagy fogyasztók egy részének ilyen ipari vízzel való ellátásával. Felszabadítjuk azokat a kutakat, amelyek eddig ivóvízminőségű vízzel ipari feladatot láttak el. A vízkészleteinkkel azonban egyáltalán nem tudunk jól gazdálkodni. Pár példát hozok fel. Harkányfürdőben, Pécstől délre 24 km távolságban, napi 2000 köbméter, 63 C° körüli kénes gyógyvíz folyik el hasznosítatlanul. A kutak nincsenek ellátva használható tolózárral, a fürdő a határsávban lévő elzártsága miatt elnéptelenedett, a víz pedig haszontalanul elfolyik. Egy másik példát is felhozhatok. Mohács-szigeten, a Dávod községhez tartozó Püspökpusztán még az 1910-es években fúrtak és elég bőséges, langyos, szénsavas, ásványos vizet kaptak, amely azóta is felhasználás nélkül elfolyik. A tolózár itt is elromlott, a víz gazdátlanul ömlik ki. Másutt viszont az a hiba, hogy már a kutak létesítésekor sem jártunk el kellő gondossággal. Az újonnan létesített kutak egy része ép ezért nem használható. Sásdon, az egészségház melletti kút rossz kiképzés miatt nem ad vizet. Ez a kút az elmúlt évek valamelyikében létesült. Ugyanilyen a mohácsszigeti Homorúd kútja is, ahol két kutat is építettünk tekintélyes pénzösszeg befektetésével és egyiket sem használja a nép. Azt mondják, hogy a furat elkészülte után nem dugaszolták le a csöveket és a békák egész tömege fulladt bele a mintegy 40 méter mély kútba. Ezután rákerült a szerelvény a csőre és a lakosság valóságos félelemmel viselkedik a kút iránt. Meg kellene vizsgálni e kutak vizét, szivattyúval kitisztítani és megállapítani, hogy nincs-e ásványi oka annak, hogy a vizet' a lakosság rossznak minősíti. Kölkeden kézifúrással 20—40 méter között állítólag jóminőségű vizet kaptak, de többet akartak, és amikor 120 méteren még mindig az agyagban jártak, parancsot kapott a kútfúró a munka abbahagyására. Ennek következtében a kutat teljes egészében betemették. Ilyen és hasonló hibák orvoslása rendkívül fontos. Kutat lehetőleg a lakosság igényei szerint kell létesítenünk, féltve kell őriznünk az ilyen kutakat attól, hogy békák, vagy más állatok a kiképzés idején benne elpusztuljanak, a víz minőségét gondosan vizsgálnunk kell és meg kell szerettetnünk az új kutat a néppel, amely bizalmatlanul viselkedik a neki szokatlan ivóvízzel szemben. Meg kell magyaráznunk a jó víz egészségügyi értékét, szemben a kolival fertőzött vizekkel, amelyeket a lakosság hosszú használat után mond

1 hatnám „megkedvelt". A gyermekhalandóság és számos betegség forrása pedig éppen ebben leli magyarázatát. Serf Egyed: Mind az előadás, mind a hozzászólások jelentős része hangsúlyozottan aláhúzta a földalatti vízkészleteink kutatásának a fontosságát. Ez nem is vitatható kérdés, hiszen egyre szaporodó ipari és kommunális településeink vízigényének kielégítése érdekében szükséges. A Földtani Intézet 1950-ben kezdett meg egy nagyon figyelemreméltó munkát, az ország kútjainak helyszíni felvételével. A munka célja a felszín-közeli talajvízszint rögzítése és a talajvíz minőségének vizsgálata, majd az eredmények szemléltető ábrázolása volt. 1954. év folyamán az úttörő jellegű munka 80%ban elkészült, a harmadik évnegyed végével leállították. Felmérhetetlen szinte az értéke az eddig végzett feltárási munkának és a térképi ábrázolásnak. Az adatokból értékes következtetések vonhatók le egyes tájegységek felszín-közeli talajvizének összefüggésére, a talajvízáramlás arányára. Végeredményben felszínközeli talajvíz-kincsünk mennyiségi és minőségi meg-